Utolsó hozzászólások:
| Alkonyat - SPOILER-New Moon, Eclipse, Breaking Down (2009-02-17 16:44.26) |
remélem, tetszeni fog!!:D
Tudtam, hogy úgy három másodpercem volt, mielőtt sóhajt egyet és gyorsan elfordít magától, és mond valamit arról, hogy erre a délutánra eleget kockáztattuk az életemet.
Az utolsó másodperceimet kihasználva közelebb vontam magam hozzá, szinte felvettem a körvonalait.
A nyelvem hegyével megtaláltam alsó ajkának az ívét, hibátlanul sima volt, mintha polírozva lett volna, és az íze -
Elhúzta a fejem az övétől, könnyedén kibontotta magát az ölelésemből – valószínűleg fel sem tűnt neki, hogy minden erőmet beleadtam.
Mély torokhangon kuncogott egyet.
A szemei fénylettek az -annyira szigorúan fegyelmezett -izgatottságtól.
„Ah, Bella.” sóhajtotta.
„Mondanám, hogy sajnálom, de nem.”
„És sajnálnom kellene, hogy nem sajnálod, de nem teszem. Talán vissza kéne ülnöm az ágyra.”
Kicsit szédülve fújtam ki a levegőt.
„Ha szerinted ez szükséges...” |
| Alkonyat - Twilight, New Moon, Eclipse, Breaking Dawn/NINCS KUNYIZÁS, CSAK PRIVI/ (2009-02-17 16:35.31) |
néhány kis részlet a Midgin Sun-ból!
Tudom, hogy ez nem az a fórum, de ezt akkor is betettem nektek!Sorry!
Nincs meg a MS egy fejije sem!!
A szemem egy pillanat törtrésze alatt egy pár nagy, csokoládébarna szempárra tévedt, melyek egy sápadt szív alakú arcban helyezkedtek el. Ismertem ezt az arcot, holott még soha egyetlen egy pillanatra sem láttam. Elsőként ma ő járt minden ember fejében. Az új diák, Isabella Swan. A városi rendőrfőnök lánya, akit idehoztak megőrzésre. Bella. Mindenkit kijavított, aki a teljes nevét használta…
Elfordultam, unatkoztam. Egy másodpercbe telt mire rájöttem, hogy nem ő gondolt a nevemre.
********************************************
Ismét belebámultam azokba a nagy, barna szemekbe. Ott ült, ahol eddig és minket nézett, mintha ez egy természetes dolog lenne, miközben Jessica további helyi pletykákkal bombázta őt rólunk.
Ránk gondolt ő is. Ez természetes. De nem hallottam egy suttogást sem.
Elpirult, majd lepillantott, nehogy rajtakapják, hogy egy idegent bámul. Jó volt, hogy Jasper még mindig kifele bámult. Elképzelni sem tudtam, hogy mit csinálna vele ez a kis vértúltengés.
És még mindig, bár a gondolatai tisztán látszottak a különös szemeiben – különösek voltak, a mélységük miatt; a barna szemek gyakran fakónak látszanak a sötétségükben – nem hallottam semmit, csak a csendet ahol ült. Semmi mást.
Kényelmetlenül éreztem magam.
Soha ezelőtt nem találkoztam ilyennel. Valami baj van velem? Ugyanúgy éreztem magam, mint mindig. Aggódva, erősebben próbálkoztam.
Elfordultam, hogy elrejtsem a mosolyomat. Jessicának és az osztálytársainak fogalmuk sem volt, mennyire szerencsések, hogy egyikük sem keltették fel az érdeklődésemet. A vicc ellenére egy erős késztetést éreztem, amit nem értettem. Valami köze volt a furcsa élhez Jessica gondolataiban, amiről az új lánynak fogalma sem volt… Az erős késztetés arra utasított, hogy lépjek oda, hogy megvédjem ezt a Bella Swant Jessica agyának sötét működésétől. Miközben a késztetés mögötti motivációkat próbáltam megfejteni, újra végigmértem az új lányt.
Talán az egész csak egy védelmező ösztön volt – az erős megvédi a gyengét. A lány még sokkal törékenyebbnek tűnt, mint az osztálytársai. A bőre olyan vékony volt, hogy nehéz volt elhinni, hogy meg tudja védeni a külvilágtól. Láttam, ahogy a vére ritmikusan pumpálódik a sápadt bőre alatt… De erre nem szabad koncentrálnom. Jó voltam az életmódban, amit választottunk, de attól még ugyanolyan szomja voltam, mint Jasper. Fölösleges megközelíteni a kísértést. |
Babyke@ összes hozzászólása |
