Tegnap este láttam. Még biztosan nem ülepedett le bennem teljesen, de rengeteg gondolatot és kérdést ébreszt folyton.
Ennyire még műalkotás. Képtelen vagyok hova tenni azokat a borzalmakat, és mondhatni reális félelmeket amit ez a film áraszt.
A lehető legnegatívabb forgatókönyvet vázolja elénk ami a jövőben megtörténhet. Ezzel párhuzamosan arra is emlékeztet milyen csodálatos, gazdag, és értékes a mi mostani világunk. Ez az egyik nagyon fontos üzenet, amire konkrét utalás egyszer történik, illetve pár visszaemlékezéssel a még boldog időkre.
Nagyon sok a kérdés.
Mennyire reális egy ilyen világnak a létrejötte? Vajon tényleg bekövetkezhet az, hogy az ember a túlélés érdekében leveti mindazt ami emberré teszi, és egy ismeretlen, emberszabású, kannibál szörnyeteggé válik?
Sajnos nagyon is esélyes. Ezt a szituációt bár nem lehet lemodellezni, már sok borzalmat láttunk embertársainktól a történelemben.
Vajon milyen jövő várható a film jelene után?
Az utóbbira azt hiszem, dacára a film végén megcsillantott efemer reménynek, csak az emberiség teljes kipusztulása lehet a válasz. Hisz megszűnt a fajfenntartás, nincsenek meg hozzá a feltételek, ráadásul ha meg is lenne hozzá az emberállomány az is folyamatosan pusztul az éghajlat, az élelemhiány, és nem utolsó sorban a kannibalizmus miatt. Vajon mivel van több esélye a film végi családnak a túlélésre, mint a főszereplőknek? Semmivel, sőt, annál nagyobb veszélyben vannak.
Az embereknek ebben a világban semmijük nem marad már. Amiért érdemes élnünk - szerelem, társadalmi kapcsolatok, kultúra, szellemi-testi élvezetek, stb. - eltűntek örökre, visszahozhatatlanul. Csak az marad ami legbelül, a lélekben a sajátjuk. Akinek (sarkítva) a gonoszság, az önzés, az együttérzés hiánya, abban ez terebélyesedik ki, és lesz belőle szörnyeteg. Akiben a szeretet, a hit, a remény, abban pedig ezek növekednek óriási fákká.
Számomra a két legfontosabb üzenet, amit ki kell ásni a borzalmak tömkelegéből, hogy óvjuk és védjük ezt az értékes világot, benne mind értékeinkkel, ami adatott, mert nagyon sérülékeny.
A másik pedig, a remény és a hit legyőzhetetlensége, ami még egy ilyen világban is képes életben maradni és életben tartani. |