Ahhoz képest amikor kicsi voltam, apám a szekrény tetejére tette a nyolcadik utas a halál c. vhs kazettát, hogy ne érjem el és ne nézhessem meg. Pedig azt a filmet ma se horrornak, se psychonak nem tartom, max egy ártatlan (sőt érdekes) sci-finek.
Ezt a filmet anno egy 16 éves csaj ajánlotta. Egy időben néztem horror filmeket, akkor néztem meg ezt is, egyetlen kifejezetten durvábbat láttam ennél, az Inside c. francia filmet, viszont az inkább félelmetes volt (kb az egyetlen horror amin féltem), ez pedig elrettentő.
[link]
Igazából azt hiányoltam, hogy a filmben szóljanak valamit arról, hogy ez megtörtént eseményen alapszik, vagy csak egy olyan ember fejéből pattant ki, aki a beteg fantáziájából akart hasznot húzni (amivel persze nincs egyedül, ez elég széleskörű iparág).
Még remake is készül róla.
[link]
Kb. egy olyan 20 ehhez hasonló (habár sztem ennél gyengébb) psycho és horror film után rájöttem, hogy kb. annyi értelme volt megnézni őket, hogy rájöjjek, hogy semmi értelme nem volt, és nem igazán akarok több ilyet nézni. Vajon mennyi kegyetlenség van a világon... és mit lehet ellene tenni? |
