Kétségtelen tény, hogy mást és mást kíván a film és mást és mást a színház-és ez a tény nem is képezhet vitára való okot.
Tehát nincs értelme a két művészeti ágnak az egymással való"méricskélésére"ugyanakkor maga a lehetőség fennáll...-hiszen jogállamban élünk.
Számomra az olyan színész véleménye aki az ismertséget a népszerűséget és nem utolsósorban az anyagi biztonságot a filmnek köszönheti...szóval ha egy ilyen színész a filmmel szemben a színházat dicséri(a filmet lefitymálva-a színházat istenítve)az számomra(mármint maga a vélemény...)hamisan cseng.
De mivan ha mégis így gondolja...?
Akkor meg azt mondom hogy...az olyan ember aki a saját fészkébe sz*rik és azt a kezet"köpi szemen"(képzavarral élve...)amelyik enni ad neki az...az vajon milyen ember?!
Persze ember ő is...őt is anya szülte.
Valami ilyesmit fogalmaz meg Alfred Hitchcock is Francoise Truffaut róla szóló könyvében...
De függetlenítsük magunkat J.Malkovich-ról abban az értelemben, hogy mint ember milyen...és foglalkozzunk a véleményével.
""A filmezés 'jó élet', de nem mondanám élvezetnek."
Legalább elismeri, hogy...ismertség-népszerűség-anyagiak.
"Bármi, amin az ember 14 órát dolgozik, hogy legyen belőle egy perc - ha szerencséje van -, az nem élvezet."
Persze, hogy nem élvezet! Kőkemény fizikai és(és!)szellemi munka illetve igénybevétel!
"A színház viszont annál inkább."
Tehát a színház(szerinte)élvezet. Annakidején aki"fusizott"(az idősebbek talán még ismerik ezt a"műfajt")az tudja, hogy...sokan a munkahelyükön pihenték ki a"fusizást". Hiszen a fóliázás...a jószágok...a maszek autószerelés(stb.)egész embert kíván(t)!
"A színdarabban dolgozol, míg a filmben csak vársz."
Kinek mi a munka...igaz-e J.Malkovich?! Aztán az előbb még a 14 óráról szónokol most meg arról, hogy várni kell ha filmezel.
Döntse már el, hogy mit hazudik...jó?
"A filmben nincsenek 'pillanatok', a színház sokkal organikusabb és könnyebb is csinálni"
Ezt már kiveséztem...Még annyit, hogy pontosan fordítva igaz hiszen a színház szól a pillanatról míg a film az örökkévalóságról.
Jean-Luc Godard ízig-vérig filmes. A tőle"kiragadott"vélemény véleményem szerint arról szól, hogy a színház egy alsórendű műfaj mivel a kevéssel-a semmivel is beéri illetve nagyon jól el tud boldogulni vele. És a néző miközben nézi a darabot el tud tőle távolodni(tehát nézi de nem látja...)ami számomra megint csak azt jelenti, hogy ellentétben pl. a zenével(és a filmmel)ami"BELEÍVÓDIK AZ EMBERBE"a színház jön majd megy...Könnyedén el tudjuk tőle magunkat vonatkoztatni. Súlytalan. Míg egy film(egy jó film!)végig kísér egy életen át...vagy egy jó zene.
Pl..."Volt egyszer egy vadnyugat". Van olyan ember aki látta és már nem emlékszik rá? Nincs. Vagy a Rolling Stones-tól az"Angie"? Hallottuk...ismerjük...emlékezni fogunk rá míg élünk!
De a színház? A színházi darabokat elfújja a szél. Hiszen amit nem lehet megfogni-nem lehet úgymond konzerválni az annyi mint a semmi.
De vissza J.Malkovich-hoz...
"A színész a szörfözéshez hasonlította a színházat."
Ez számomra értelmezhetetlen mondat. Jó...én a színházat meg a sportlövészethez hasonlítom. Ez is jó.
"A munkát az írók kezdik, Malkovich szerint közülük sokan "elég értelmesek", hogy megértsék, amit írnak, "de nem maradéktalanul."
Az már csak úgy szokott lenni, hogy ha a színész nem érti meg a a stábot(pl. az írót)akkor mindig a stáb a hibás...Jobb színészek elfogadnak egy felkérést és nem elvállalnak. Utóbbi esetnél van az amit J.Malkovich érint. Dehát, hogy azon a szinten legyél, hogy te válassz ahhoz...ahhoz sztárnak kell lenni!
"Aztán a múzsa vagy szárnyára kapja őket, vagy nem."
Így van.
"Ha színész vagy rendező vagy, kiúszol a kis szörfdeszkáddal a lemenő vagy épp a felkelő Nap felé, hátat fordítasz, és várod a hullámot. A hullám pedig a mű és a közönség ütközése. Ez kelti a hullámot. Mi pedig csak meglovagoljuk azt, nem teremtjük. Készen kell állnunk, hogy elkapjuk, bárhová is vigyen. Ha jó a mű, lesz hullám, de nem mindig."
Ezek több értelmű mondatok...-lehet így magyarázni meg úgy is.
A lényeg, hogy ha egy a film révén ismertté...népszerűvé..gazdaggá váló színész a kenyéradóján kívül mást dicsér az...
Persze ember ő is...őt is anya szülte!
És meismétlem"Leonyid Iljics":-) véleményét miszerint...:
"Az a színész kezd el ragaszkodni a színházhoz aki már nem kap filmszerepeket..."
Így van.
Ez a fajta színész gerinces ember-J.Malkovich-al szemben...és pontosan így van.
A"Big Screen"-ben...a"Hollywood Café"-ban...a"Szeretettel Hollywood-ból"című szakműsorokban folyamatosan azt látjuk, hogy a színészek"ezerrel tepernek"ahhoz, hogy egy-egy filmbe bejussanak. A második szint a televízió. Aki pedig ide se és oda se kell hááát...nahát az kezdi hírtelen szeretni a színházat. |
