Látom, egyesek túlzásnak érzik a filmet... tapasztalatból: nem az! Szerencsére a vízparti jelenet, és az utána következő dolgok nem történtek meg, de én jártam egy hasonló osztályba. A helyzet az, hogy a tanárok, és a szülők tényleg csak rontanak a helyzeten, mivel a nap 24 órájában nem tudják megvédeni a gyereket, akin egyre durvább bosszút állnak, akárhányszor szól egy felnőttnek. A probléma forrása pedig általában a főkolompos(ok) családjában keresendő. Nem kapnak megfelelő nevelést, esetleg még rossz példát is mutatnak a szülők. A befejezésről: ha a vízparti jelenet a valóságban megtörténik valakivel, és kicsit érzékenyebb az átlagosnál (nem kell ehhez elmebetegnek lenni, még a mentális sérültséget is túlzásnak tartom), könnyen érezheti úgy, hogy az ő életét már el is vették, és ha könnyen fegyverhez jut, szerintem akadnának bőven, akik megtennék. Én személy szerint valószínűleg nem, engem az éltetne, hogy egy életre megbosszuljam a dolgot, hogy még nagyobb sérülést okozzak annak, aki ezt tette velem (ebben a konkrét esetben ez már nem lenne egyszerű), az valahogy (akármilyen szomorú is) nagyjából beforrasztaná a sebet. Általános iskolában én voltam a "Joosep", tűrtem végig, így, hogy már egy ideje túl vagyok rajta, arra gondolok, hogy az élet úgyis megbosszulja helyettem: amíg én egyetemre fogok járni, addig ezek büszkék lesznek a 2-es érettségijükre, és minimálbérért fognak dolgozni... majd akkor visszagondolva az iskolás évekre, biztos nem fognak csicskának gondolni
ui.: a túlérzékenységet nem tartom mentális sérültségnek... attól még, hogy valaki sokkal jobban megéli a különböző érzelmeket, még lehet teljesen normális |