Ismerem Pocahontas(vagy akkor már Matoaka, ha így hívták) igazi történetét, de mivel ez egy mese, a véleményem arra irányul,és változatlan a valódi történet ismeretének fényében is.
Hát,ezt iszonyatos fájdalom volt végignézni. Az első rész csodálatos, úgy ahogy van, a grafika, a történet, a zenék, a kidolgozás.. És az hogy nem tökéletes a vége. Na de ez?!
A Pocahontas 2. katasztrofális lett. Én értem, hogy a történet elején Pocahontas eltemeti John Smith emlékét, végleg hátrahagyja. Ezzel megelégednék, ha nem láttam volna az hogy az előző filmben mi volt kettejük között. Az alapján, nem így kellett volna viselkednie, mikor újból felbukkant Smith.
Rolfe szimplán idegesített, egyszerűen nem illett a lányhoz, de azt nem tagadom, látszott hogy szerette. DE, az, hogy ezt úgy akarják lenyomni a torkomon,hogy szimpatikussá teszik Rolfe karakterét Smithével szemben (az övét tönkretéve) , az felháborító.
John Smith karakterét utálatossá, nagyképűvé tették, csupán azért, hogy könnyebben értsük miért dönt úgy Pocahontas ahogy, könnyebben elfogadjuk Rolfe-ot.
Ennek ellére ő nem ilyen, soha sem viselkedne úgy Pocahontassal, ahogy láttuk a 2. filmben. Vicces, hogy a lány azt ígérte Smithnek az első filmben : Örökre mellette marad, akármi történik.
Nem hiszem, hogy Rolfe-al igaz szerelmük lett volna a mesében. Nem igazolták semmivel, egyik percről a másikra tették egyértelművé, hogy ők bizony szerelmesek..
Ezt azért vagyok képtelen elhinni, mert láttam a lány igazi szerelmét az első részben. Ezt csak még jobban megerősíti az egyébként a filmből már kivágott "If i never knew you" című dal amit Smith és Pocahontas együtt énekelnek, a kivégzés előtti éjjel. Hihetetlen sok szimbolika van abban a dalban, nemcsak a szöveg, a színek, a mimika, a testbeszéd is arra utal, hogy a szerelmük végtelen, csupán idejük nincs elég. Hihetetlen részletes, átgondolt, és gyönyörű dal, és ezt ismerve jöttem rá hogy a Rolfe szál ebben a kontextusban nem létezhet, egyszerűen lehetetlen, hogy John Smithből ilyen alak váljon, és lehetetlen hogy Pocahontas ilyen hamar elfeledje, és fusson bele, mintegy menedékként szolgáló szerelembe, ami még csak nem is igaz.
Erről ennyit.
A dalok szintén nem lettek színvonalasak, bár a „Nem nyílt soha út felém“ szép, és a mondanivalója is elég magával ragadó. De ennyi..
A rajzolás sem közelíti meg az első filmet, a cselekmény ötlethiányban szenved, logikátlan döntések és logikátlanul felépített jellemek.
Ezt a filmet nem kellett volna megcsinálni, az első úgy volt jó ahogy volt, szépen és szomorúan.
|
