A Pet egy igen tisztességes horror,ami túl is (szeretne) mutatni önnön műfaján.
Jeremy Slater-nak köszönhetjük az új Fantasztikus négyes és a még annál is nézhetetlenebb Lazarus-hatást:persze írtak azokba mások is és nagy kérdés,a többi alkotó mit szúrt el rajtuk.(Ez főleg a Fantasztikus négyes esetében érdekes).Nem túl jó ajánlólevél hát a Pat-nek:az eredmény viszont kellemes csalódás.
A történet szerint Seth egy sintértelepen dolgozik,és legbelül mélyen magányos.Olyan állatoknak kell elaltatásában is részt vennie,amiket meg is kedvel,ráadásul munkatársaival való kapcsolata sem felhőtlen.Egy nap találkozik Holly-val ,volt iskolatársával,aki szép nővé érett:megpróbál nyitni feléje,kapcsolatot kezdeményeznie,sikertelenül.Seth-et a lány expasija,csak hogy megmutassa,milyen kemény egy nála 30 cm-rel alacsonyabb és vagy 25 kilóval könnyebb girnyóval,még jól meg is ruházza,nyilvánosan.A fiúban megmozdul valami,és bár eddig is követte Holly-t titokban-ez később lesz fontos-most szintet lép:elrabolja,és egy neki készített kennelbe rakja,munkahelye egy titkos ,kihalt részén.
Nagyjából ennyi lenne az első 35 perc:ez is jó tempóban van megcsinálva,mi több,horrortól meglehetősen nívós színészi játékkal,ám ekkor jön a lényeg,ahol a 90 perc kipróbál törni műfaji korlátaiból.
Holly ugyanis nem az a szép,kedves kislány,akinek először gondolnánk:el is hangzik egy név,Hannibal Lecter-é,és nem véletlen,mintha női alteregója szenvedne a néhány négyzetméteren.Holly gyilkos és ez még nem minden-kiválóan vannak felépítve a csavarok a filmben-és Seth fokozatosan kezdi elveszteni az irányítást,lassan nem is tudja,ki zsarol kit,ki uralkodik a másikon,kinek is fontosabb Holly élete-és megtérése.
A Pat igazi erőssége a benne lévő beszélgetések tartalma:szerelemről,birtoklásról,mit lehet feláldozni az igaz szerelemért:teszi ezt két olyan személy,akik mögött a hétköznapibb értelemben igenis bűnök állnak.A Stockholm-szindróma(nem,nem Helsinki!!!!ez a valódi neve) fordítva sül el,bár a lány Seth-nek igazán fontos,neki pláne:mintha majdhogynem ő lenne az egyetlen kapcsolata másokkal,míg ugye kinézete okán Holly eleve előnyből indul(számít igazából bizony a kinézet,hogy mit nyertél a genetikai lottón,mondjon akárhány bölcs mondás bármit).Olykor viszont érthetetlen döntések is születnek-Holly célja igazából a rácsokból kiszabadulás,és mikor a fekete zsírhegy rálel,erre meg is volt a lehetősége,ám a (további)filozófálgatásnak hirtelen alárendelték ezt a vágyát,és kapunk egy érthetetlen részt,ami viszont pár perccel később azok igényeit elégíti ki,akik vért akarnak látni egy horrorban:kapunk is,nem is akárhogy.A "magasröptűség" persze sokszor afféle konyhabölcselkedés,kíváncsi lennék egy szakember véleményére is róla:ám ahogy a műbe beillesztik,és ahogy a színészek eljátsszák,akkor és ott értelme ,helye van.
Dominic Monaghan erős játékot mutat és milyen kellemes az orgánuma,Ksenia Solo pedig remek:példátlanul jó,ahogy testhelyzetéből is előnyt kovácsol a rácsokon belül,hol félénk kislány,hol tényleg egy bezárt fenevadat formázva meg-ahogy karaktere tulajdonkép az is.A Pet hatása a forgatókönyvön kívül rajtuk függött nagymértékben,és meghálálták a beléjük vetett bizalmat.
Persze,a vége az addig látottak fényében kitalálható:én mégis azt mondom,jó volt látni egy olyan horrort,ami mert más alapokokra is ráhelyezkedni,nem mészárszék jellege miatt szórakoztató és néha bizony gondolatokat,kérdéseket vet fel.

Majd csinálnak neki fórumot,megérdemli.

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk