 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
| Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| A Gyűrűk Ura - A király visszatér - HBO, 15:00 |
| A vonatrablás - Film Mánia, 15:15 |
| Törésvonal - RTL, 15:20 |
| Rampage - Tombolás - TV2, 15:45 |
| Made in Italy - Filmbox Extra HD, 16:15 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Samuel L. Jackson (76) |
| Kiefer Sutherland (58) |
| Jane Fonda (87) |
| Rolf Kanies (67) |
| Dennis Boutsikaris (72) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Igazság helyett - Vélemények |
| A profi - Vélemények |
| A dohányzóasztal - Vélemények |
| Vészjelzés - Vélemények |
| Senna (sorozat) - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Elátkozott város   |
| Gabriel Leone |
Fórum - Fekete pont - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 1. Mucurr (2024-12-16 16:31.18) |
| András Végvári
pndotoseSr17hi01429c6 g0ug5f3iultuill62 p 1 5 l6g . 44ml 2 hmaicg1c2 · Láthatóság: Nyilvános Ha valakinek még szemernyi kétsége lenne afelől, hogy nagyon nagy baj van a jelenlegi hazai közoktatás egészével, annak központi irányítási(?) rendszerével, az iskolai nevelés színvonaltalanságával, embertelenségével, unalmas légkörével, lepukkant és vaskalapos, poroszos, élettől és gyermektől teljesen idegen mentalításával, szemellenzősségével, hazugságokra és álszenteskedésre épülő bürokratikus erkölcstelen beállítottságával - annak különösen ajánlom a FEKETE PONT című filmalkotás megtekintését. (Akinek nincsenek efelől kétségei - annak is.) SZIMLER BÁLINT fiatal rendező olyan módon ragadta torkon ezt a nagy társadalmi problémát, szemléltetve a hazai közoktatás kaotikus, tragikus állapotát, az iskolai nevelés-oktatás minősíthetetlenségét és tarthatatlanságát - hogy a nézőnek nemcsak a torka, de a marka is ökölbe szorul a film nézésekor. A film a „cseppben a tengert” elve alapján, teljesen realisztikus módon - hol dühítő vagy könnyeztető, hol nevetséges, hol felháborító vagy megindító, izgalmasnál izgalmasabb jelenetsorokban - mutatja be a találomra kiválasztott iskola tanóráit, szülői értekezletét, kollégák és gyerekek, tanerők és tanulók közti dialógusokat. S ezzel a módszerrel remekművé emeli ezt a kétórás mozit. A találomra kiválasztott iskola (azért felismerhetően egy fővárosi, lakótelepi intézmény) falai között, peregnek az egyre jobban fokozódó, sűrűsödő események. Az iskolaközösségbe egy 10 éves berlini kisfiú kerül, aki napról-napra egyre elégedetlenebb lesz az ott tapasztalt helyzettel, és joggal unja az ott uralkodó, mindenkit flusztráló környezetet, az iskola - számára meghökkentő, szokatlanul embertelen - miliőjét. Mind a tananyaggal, mind az étkezéssel, mind a tanári bánásmóddal teljesen elégedetlen lesz, s lassan csak az udvaron kóborló macskában leli örömét. (De egy váratlan esemény miatt már abban sem.) Az iskolai atmoszféra megteremtésére, s annak fokozására egyéni és mesteri eszközöket vet be a rendező: végig Palkó szemszögéből, értelmi-, és érzelmi nézőpontjából, látásmódjából, lelkivilágának átalakulásából érzékelteti, tudatosítja bennünk az általa tapasztalt és látott iskolai szituációt. Az egész oktatási rendszer mélységes tragikumát, nevetségességét és tarthatatlanságát. S ebben az atmoszféra-teremtésben, a feszültség roppant arányos, ütemes fokozásában a közeli, néma gyermekarcoknak, az utálkozó, empátiát nélkülöző tanári tekinteteknek, a lehangoló folyosórészleteknek, sivár udvarképnek, a tantestületi szobának, a szeretetért kuncsorgó kóbor macskának, a visszatérő zenei bejátszásoknak egyaránt szerepük, jelentőségük van. Ahogy a tantermekben, az ebédlőben, az udvaron, a folyosókon és a nevelői szobában a hangulat egyre nyomasztóbbá válik Palkó számára, ahogy a feszültségteremtés egyénileg, apró jeleneteken át kimunkált menete eljut a csúcspontig, a fiú némaságáig, majd a fára mászásig - azt egyszerűen zseniálisan oldotta meg Szimler. S ugyanilyen zseniális a kisfiú (Paul Mátis) természetes, elméjét és lelkivilágát pontosan érzékeltető alakítása, de a többi tanár is (aki egy-egy jellegzetes típust rajzolnak meg) nagyszerűen helyt áll és élményt nyújt ilyen vagy amolyan fellépésével. Akik azonban alapvető viselkedésükben sajnos közös és azonos platformon vannak: az elhallgatás, az eltussolás, a langyos állóvízben történő dagonyázás, az állásuk elvesztésének félelme jellemző valamennyiükre. Maga a fára mászás ténye, az egész jelenet sokkoló felépítése – amiben kicsúcsosodik az egész tarthatatlan, s egyre dagadó helyzet – egyfajta radikális tiltakozás vizuális megjelenítése. De egyben jelképként is értelmezhető – ami az esetleges megújulásra, változtatásokra, a színvonal feljebb vitelére is céloz. És hogy minden a helyére kerüljön, s kétségünk se legyen az egész oktatási rendszer állapotának romlottságáról – azt a zárójelenetben éri el a rendező, azt ott fogalmazza meg a legmeggyőzőbben. Ahelyett, hogy bárki is elgondolkodna azon: miért esik ki tokjából, s zuhan a földre váratlanul egy hatalmas ablak, miért unalmas az összes tanóra, miért némul meg Palkó, majd miért választja a magasba mászást végső kétségbeesésében, hogy miért keletkeznek megoldhatatlan konfliktusok szülő és tanerő, kolléga és kolléga, központi irányítás és intézmény között - ahelyett a szőnyeg alá söprés legnemesebb hagyományait folytatva: kivágják a nagy fát és feldarabolják. S persze Palkó fáról történő leszedése, majd a fa frappáns kivágásának érdekében felvonulnak a tűzoltók is. S a nézőnek ömkéntelenül is beugrik: itt valójában tűzoltómunka folyik - nem pedig az alapvető probléma gyökeres megoldása. (Mint a népmesében, amikor a kisebb testvér azzal dicsekedett: ő már mindent látott az ól tetejéről - s erre bátyjai lebontották az ólat, hogy ne lássa...) Senki nem látja, hogy nem maga a fa, hanem a fára mászás itt az igazi probléma, illetve a rothadó gondoknak az egyenes következménye. A kisfiú mintegy csak ezzel akar és tud egyáltalán felülemelkedni az őt ért megalázó, embertelen hatásokon, amik érik őt itt, az intézményben – kezdettől fogva. Az elzártságon, az elszigeteltségen, a szabadsága megvonásán, a szeretetlenségen, a közömbösségen, a durvaságokon. Nem az iskola épületével, magukkal az agyonterhelt tanárokkal, a megélhetési hajszában gyötrődő szülőkkel s főleg nem a jobb sorsra érdemes, semmiről sem tehető gyerekekkel van itten baj, hanem a jelenlegi kormányzat autokrata irányítási rendszerével, sóherságával, közömbösségével, szakmai pancserségével. S abban a rendkívül elavult, téves szemléletben, mely a gyermekek agyát fölösleges, lexikális adatokkal tömi az iskolában, s minden áron a memorizálást, és nem a gondolkodást, s annak fejlesztését célozza meg. Amely olyan dolgok megtanulását és számonkérését tartja a fő célnak, amit egy kattintással bármikor megtalálnak ma már az interneten, s amit utána úgyis elfelejtenek. "Hogy kerül a virágpor a bibére?" - hangzik a filmben, amit akár e film szlogenjéül, mottójául is aposztrofálhatnánk. S ha nem szó szerint mondja vissza valaki - annak annyi: ugrik a fekete pont. No, ez itt a nagy probléma... Amíg a tantervben ez a fontos és nélkülözhetetlen, a bemagolt szövegek visszamondása - ahelyett, hogy hagynák netán a gyereket esetleg kérdezni... S ne csak a nevelő joga, privilégiuma legyen a kérdezés, hiszen a kérdések legalább oly fontosak lehetnek, mint a válaszok. S miért Petőfinek csakis a megjelölt verseit szabad megismernük, netán megtanulni – s nem adni arra kedvet és lehetőséget a gyermekeknek, hogy válasszanak, s elmondják: nékik miért az tetszik, amit találtak… Szóval: ne kész recepteket adjon a tanár a diáknak, hisz közöttük nem orvos-beteg viszony áll fenn, hanem nevelő és tanuló kapcsolatnak kellene működnie igazából. Ahol millió és millió gyógynövényt is találhatnának saját gyógyításukra, ha akarnak és lehetőséget kapnak rá - a tanulás és kulturáltság egészségének megteremtésére és fenntartására. S ha erre nincs lehetőségük - akkor a közoktatás egész szellemiségével van baj. Illetve lesz. ha így marad. S mindazzal az irányítási szisztémával, a meghozott közoktatási törvényekkel és intézkedésekkel, ami ilyenné degradálja, uniformizálja, szegényíti el, teszi unalmassá az egész iskolai nevelést és oktatást, torzítja el a pedagógusok jellemét - ami szemléletesen megjelenik a filmben is. S ami félelemteljes légkört teremt és silányítja el az iskolát kvázi olyanná, amit mostanság tapasztalunk. S készteti arra ezen intézményeket, hogy továbbra is házmester-kultúrában működjenek. S ami olyan módszerekre, olyan eszközök alkalmazására ösztönzi a pedagógust, amitől - állásának megőrzése érdekében - nem mer megszabadulni. S „varázsolja” olyanná an blok az egész iskolai légkört, amiben ugyanúgy unatkozik és utálkozik tanár és gyerek egyaránt, ugyanúgy gyűlöli egymást kölcsönösen diák és tanár, szülő és nevelő, igazgató és beosztott. S ami a legrosszabb: egyre több az ellenségeskedés, az erőszak tanuló és tanuló között. Szokták mondani: „élmény minden tekintetben.” No, erről a filmről is ezt tudom mondani: minden elemében az. Szuggesztív, hatásos és pontos a rendezés az operatőri munka, tartalmasak, sokat mondóak a párbeszédek, kiválóak a színészi alakítások (még a sok gyereké is) s izgalmasak még a vissza visszatérő zenei bejátszások is. Mintha egy kicsit a Holt költők társasága című Robin Williams-film egyfajta magyar verzióját látnánk (maga az osztályfőnök-irodalomtanárnő is - Mészöly Anna remek megformálásában - mintha az angol film férfitanárának női megfelelője lenne…) Ám mindez inkább erénynek, mint hibának számít, s akár a méltán sikeres angol film - Peter Weir 1989-es remeke - egyfajta speciális magyar nemzeti variációjának is elfogadhatjuk ezt az alkotást. Mert ott is és itt is az iskolai oktatás gyökeres megváltoztatásának sürgető és kiáltó igénye az, ami ordít a film egészéből. Ezért is csodálatos a címválasztás is, ennél jobbat ki sem találhattak volna az alkotók, mint a Fekete pont. Ám ez a fekete pont nemcsak azokra a tanerőkre vonatkozik, s nemcsak azoknak jár, akik akár a megalázásig, a verésig is elmennek, ha nem tudnak fegyelmezni - hanem elsősorban a jelenlegi kormányzatnak. Annak, amely így magára hagyja, koldusbotra juttatja, s közömbösen szemléli az egész magyar közoktatást.(is) Úgyhogy a 10 pontot nem nékik adom, hanem a film alkotóinak, akik magával ragadóan és teljesen reálisan, bátran és következetesen bemutatták a film nyelvén is: mi az igazi probléma! Tehát: 10/10. Ja, és hogy mi jelentené a bajok gyökeres megoldását? Mindössze egy négyjegyű szám: 2026 |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Mucurr, 2024-12-16 16:31 | 1 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| adatlap |
| Évszám: ? |
| Rendezte: Szimler Bálint |
| Szereplők: Paul Mátis, Mészöly Anna, Kovács Ákos "Dadan", Mátis Inez, Ferenczi Gábor... |
További információk |
| Szereplők fórumai |
| - Pataki Ágnes - Vélemények |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu