Na, Babák, eddig jutottam még csak a Chen-Masato-Shanon-Kohi sztoriban, többre ma már nem futja:
Masatoban mérhetetlen düh kezdett el felgyűemleni, amikor meglátta, hogy mi fekszik a folyosó padlóján. Bár, szeretett volna a ringben lenni végre, és elkezdeni a barátságos mérkőzést Kohival, úgy döntött, hogy megnézi, hogy kinek a kezéből került a földre az a bizonyos tárgy, amit iránt most, oly mély gyűlöletet érzett
Ahogy a szalag felé tartott, egyre jobban kirajzolódott egy, a félhomályban álló, szinte csak látomásnak ható tünemény. Egyre jobban közeledve felé, Masatonak, számára megmagyarázhatatlan módon, egyre hevesebben kezdett verni a szíve. Érezte a lány aurájának kisugárzását, amely úgy vonzotta, mint a méheket a frissen nyíló virágok illata.
Már nem is emlékezett azokra a keserű, fájdalmas képekre, melyek két hete a fejébe égtek. Csak őt látta.
Bár terve az volt, hogy végleg leszámol a mélyebb érzelmekkel, valahogy a lányt megpillantva, kezdett alkut kötni magával. Lehet, hogy még egyszer megpróbálom!- sóhajtott, de nem ringatta magát inkább semmibe. De be kellett ismernie, hogy nem esne nehezére.
Odalépett és lehajolt, majd Chen kezébe helyezte a kis textildarabot. A K1 harcos elérzékenyült, amikor rápillantott az ajándékra. Majd hirtelen elhatározásból megszólalt.
- Ezt nekem szántad? – kérdezte, majd elmosolyogta magát, amikor a lány szemei felcsillantak.
- Megkérhetlek, és felkötöd a karomra? – majd odanyújtotta a bicepszét, mely bicepsznél tökéletesebbet Chen még nem látott. Nagyon ideges lett, és saját magán is meglepődött, amikor kinyújtotta a kezét, és Masato bőréhez ért. A waxtól ragyogott, olyan volt, mint a szatén, bőre meleg, és simogatásra termett. Egy pillanatig tovább időzött a keze és tekintete azon a tökéletesen kidolgozott testrészen, majd erőt véve magán, megtette, amire Masato kérte. Chen nem tudta levenni a tekintetét, a látható erekről, egyet meg is érintett, érezte a férfi vérének dübörgését, és a lány ettől még inkább zavarban volt.
A tömeg, mert ami kettejük között zajlott, azt a nézők is figyelemmel kísérhették az óriáskivetítőkön, még pisszenni se mert. Áhítattal figyelték, ahogy két teljesen idegen ember között a szikra felvillan.
- Köszönöm. – mosolygott Masato, majd Chen tenyérébe csókolt. – Remélem, találkozunk a fogadáson. – mutatott a VIP jelvényre, majd folytatta a bevonulását.
Chent, mintha áram ütötte volna meg, vére felgyorsult, szíve majd kiugrott a helyéből. Nézte, ahogy a férfi távolodik, és távolodik. Érezte, hogy valami megmozdult, valami szép kezdődött el az életében, bár ezt a gondolatot nem értette, de remélte, hogy most az egyszer minden álma valóra válik. Majd szívére helyezte a tenyerét és visszasétált Shanonhoz.
Az operatőrök a szenzáció miatt követték a boldog lányt, ahogy barátnője felé lépdelt, és a baráti ölelést is láthatták a csarnokban lévők.
- Hát erre aztán végképp nem számítottam! – nevetett rá Shanon, és megsimogatta az arcát.
- Szerinted én igen? – somolygott a kis japoimádó, és a ring felé fordult.
Kohi nagyon várta már, hogy Masato végre odaérjen, és neki álljanak a harcnak. Mikor ellenfele, aki ruganyos léptekkel mellé lépett, megszólalt:
- Na, mi az Masato, a magyar lányok ilyen elragadóak? – nevetett barátjára.
- Azt nem tudom, de ő igen! – és ezzel a kivetítőre mutatott, ahol még mindig Chen és Shanon volt látható.
Kohi is odafordult, hogy ő is megmustrálhassa a kicsikét, amikor megpillantotta az a barnahajú csodát a jobbszélen. Hirtelen olyan vágy söpört végig rajta, hogy azon aggódott, hogy a gondolatai ne látszódjanak meg. Bár szeretett volna magának japán feleséget választani, már csak a tradíciók miatt is. Ez az elképzelése úgy dőlt össze hirtelen, mint a kártyavár.
|
