"Köszönöm."
"Mit?"
"Sokmindent. Hogy megmutattad a naplementét. Te voltál az egyetlen, aki úgy bánt velem, mint egy emberrel. És nem mint egy játékbabával. És azt is, hogy romantikus vagy. Hm, még ha reménytelen is."

Beverly Hills-i zsaru - Vélemények

2010-03-16 13:37.56

Hivatalos megerősítésig én egy szót se hiszek el ebből.

2010-03-16 11:10.06

Mert a projektnek nemhogy neve, de a stúdió részéről hajlandósága sincs. A Beverly Hills-i zsaru 3.-mal a sorozat véget ért, csak a rajongók nem akarják elhinni, hogy ilyen dicstelen véget ért a sorozat sok évvel ezelőtt.

2010-03-16 10:59.23

Egy dolgot tudok róla: esélytelen.

80s-90s legjobbjai../zene/

2010-03-16 10:18.29

Egyszerű és talán már divatjamúlt dallam, de hátha akad, akinek megtetszik:

http://www.youtube.com/watch?v=k04zUYEqsvU

Mit hallgatsz most?

2010-03-16 10:08.40

Vérpezsdítő dallam ez az Ameno...! >: ]

2010-03-16 10:04.42

>: Đ
http://www.youtube.com/watch?v=GqTtpJn6Bfc&feature=related

2010-03-16 09:52.25

http://www.youtube.com/watch?v=K1ZyPgxbjc4

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2010-03-16 09:31.11

Tökéletes. Egyébként az egyik kedvenc mondatom tőle, amikor sorra veszi az eszköztárát. : )

2010-03-16 09:25.12

"Nem jó folyton rágondolni. Ideje kijózanodnom. Újabb gyilkosság a láthatáron. Összpontosíts. Átnézem a listát: gumicső, benzin, bilincs, kesztyű, fűrész, pengedrót, fejsze, Gladis és a kezem."

Barátok közt (sorozat) - Alternatív befejezések a Barátok Köztnek

2010-03-16 08:59.32

Ilyen alapon te is kaphatnál minden egyes negatív kritikát író fórumozótól egy BA-DUMMH BA-DUMMH BA-DUMMH csapást.

Pápá, furamozó!

2010-03-15 22:18.51

Hiroshimai jöhet. : J

Czető Zsanett - Vélemények

2010-03-15 22:12.31

Kellemes hangja van és nagyszerű vokális karakterszínész! Rajzfilmekből ismerem leginkább: Kawamura Sachiko, Naegino Sora stb.

Top 10.(Legjobb fórumozó,szerinted)

2010-03-15 22:09.13

Köszi. : ) Részben udvar. , részben véle. . De a kritikusság rám is eléggé jellemző, bár én magamat jó arcberendezésű embernek tartom.

Lassan megyek aludni. Kon ban wa!

2010-03-15 21:53.07

Rusnyasági cím? Nahát, ez még nekem is új Alexis... nem tudom, mi az... amúgy a 10-ből 5 női fórumozó.

Avatar - Melyik a jobb: Star Wars vagy Avatar?

2010-03-15 21:47.04

Biza. : )]

2010-03-15 21:46.43

Kocka-idomú. Minden abban a rajzfilmben olyan kocka-fejű-törzsű-végtagú stb.

Inuyasha (sorozat) - Kikyo rajongók ide!

2010-03-15 21:17.49

Gondolkodom rajta, hogyan lehetne minden lezártásága ellenére újraindítani a történetet. Már vannak ötleteim: hét évvel későbbtől indítana, és a sorozat főellensége a XXI. századból származna.

Smallville (sorozat) - Melyik a kedvenc részed, és miért?

2010-03-15 21:14.43

Az az egyik legtetszetősebb rész, amikor Marta és Jonathan rajtakapják a korábban helikopteresek elől menekülő Loist és Clarkot, amint felváltva zuhanyoznak.

Top 10.(Legjobb fórumozó,szerinted)

2010-03-15 21:11.44

ABC-rendben:

Anitabagwell, Az utolsó szamuráj, Carimi, Dark Bakter, Laoslányka, Mtta, Rena-X, Saint Alexis, Variocsana, Zset

2010-03-15 21:09.48

Újramérlegelést és a kihagott személyek személyét számba vételét jelenti. : D

Avatar - Melyik a jobb: Star Wars vagy Avatar?

2010-03-15 21:05.59

Nem jutott hirtelen eszembe, hogy rövidítsem azt a béna kubista rajzfilmet, ezért a történet szerinti számmal jelöltem: a II. és III. részek közti rész. : ]

2010-03-15 21:05.02

A klónok háborúja. : )

Barátok közt (sorozat) - Alternatív befejezések a Barátok Köztnek

2010-03-15 21:04.29

Ez nekem már megvolt Word-formában. Csak átmásoltam. : )

Avatar - Melyik a jobb: Star Wars vagy Avatar?

2010-03-15 15:30.45

2.5 < II. < I. < Avatar < VI. < III. < IV. < V.

Pokoli elmék (sorozat) - Vélemények

2010-03-15 15:23.17

Borzalmasan gyenge személyiségek vannak benne.

Barátok közt (sorozat) - Alternatív befejezések a Barátok Köztnek

2010-03-15 13:53.18

Az ázok, vánok és túlvilágiak eközben Odin élén kivonulnak és felsorakoznak a Valhalla előtti mezőre, a Vigrid–síkságra. A sereg létszámára vonatkozóan leírják, hogy a csarnok 540 ajtaján darabonként 800 ember jött ki, ami összesen 432 000 főt jelent. A csatamező minden irányban száz óészaki mérföld, azaz körülbelül 1200 kilométer széles. A sötétben a távolabbi tüzek teszik lehetővé a tájékozódást, annak ellenére, hogy a síkságot köd lepi be. Mögöttük látni lehet a Valhallát és az omlatag Yggdrasilt.
Északi irányból is érkezett egy hajó, melyen Loki, fia Fenrir és lánya Hél érkezik, mögöttük élőholtak millióival. Heimdall, az istenek őrszeme látja mindezt, de csak akkor fúj bele Gjallarhorn nevű kürtjébe, mikor észreveszi, hogy Loki elcsente tőle kardját. Rögtön ezután Loki és Surtr seregei elérik a Bifröstöt, a híd pedig recsegve összeomlik.
A kürtszó harcba szólítja az isteneket, de azok a ködben vacogva tovább várakoznak. A tényleges támadás nem indul meg azonnal, mert a fővezér pár pillanatig még habozik. A mennybolton repedések jelennek meg, és a beomló rész hamar elég naggyá válik ahhoz, hogy azon át az óriások bejöhessenek a mezőre.
Odin csata előtti viselkedését részletesen mutatják be a források. Mikor kilovagol a Vigrid–síkságra, látja, amint a mező fölött az égbolt megrepedt. Fenrirt meglátva Mimir szavai jutnak eszébe. Gondterhelten megigazítja a sisakját, és még egyszer végignéz a seregén. Most már a felsorakoztak túlvilági harcosai, a valkűrök és a többi isten is. Ezután lándzsáját, a Gungnert felemelve rohamot indít. A hadvezetést átengedi fiának, Tyr hadistennek, míg ő maga Fenrirt veszi célba. A farkasdémon azonban egyetlen harapással – lándzsájával és hollóival együtt – lenyeli őt, majd párját, Frigget is felemészti. Odin egyik fia, Vanir a következő célpontja, aki azonban direkt Fenrir miatt egy igen kemény páncélruhát viselt. Mikor Fenrir megpróbálta kettéharapni, Vanir eltörte a felső állkapcsát, majd megölte.
Thór Odin mellett lovagolt, de nem tudott segíteni neki, mert Jörmundgandr útját állta. Hosszadalmas viaskodás után Thór Mjölner nevű kalapácsát használva lyukat üt a kígyó koponyáján, aki szörnyet hal. Körülöttük a levegő méreggel telítődött, de amikor Jörmundgandr ereiből is fröccsent Thór bőrére, azt az Áz–isten már nem bírta ki, s alig kilenc lépés után holtan esett össze. Loki közben Heimdallal hadakozik, és addig küzdenek, míg el nem pusztítják egymást. Frey, a levegő istene Surtrral került szembe. Mivel felesége, Gerda keresésekor elveszítette mágikus kardját – más verzió szerint szolgájának, Skirnirnek adta –, a fegyvertelen ván nem tudta elkerülni, hogy az óriásvezér lekaszabolja.
Az utolsó fontos párharc során Tyr Fenrirt kereste, aki korábban csuklóból leharapta jobb karját; a hadisten nem tudta, hogy öccse, Vanir már megelőzte. Az égbolt darabjai már folyamatosan hullottak a lángokban álló síkságra. Végül Tyr meghallotta Garm, Hél hatalmas kutyájának a vonyítását, és fegyverét használva szíven szúrta. A kutya azonban Tyr figyelmetlenségét kihasználva még halálos sebet tudott ejteni a testén.
Surtr komor tekintettel okádta tovább a tüzet, ami felolvasztotta a világok tengereit, s az emberek világában hatalmas árvizek törtek ki, a heves rengésektől pedig a földfelszín megsüllyedt. A Földön minden várost és falut elborított a víz, míg Asgardban a tűz elérte a Valhallát, ami az Yggdrasillal együtt kiégett. Az egész lángoló égbolt belezuhant felforró tengerbe, ami már teljesen belepte a szárazföldet. Ezek után beállt a csend, a Ragnarök befejeződött.
A Vigrid–mezei csatával Mimir összes jóslata valóra vált, mind a kilenc világ romokban hevert. Egyetlen Áz–isten sem maradt életben, a holtak lelkei szétszóródtak.
De a világok idővel kiheverték a megpróbáltatást. Sol istennő, mielőtt Fenrir áldozatává vált volna, életet adott egy kislánynak, aki most anyja örökébe lépve újrateremtette a Napot. A tenger hullámok elcsitultak, s a tengerszint apadni kezdett: előbukkant az újjászületett Föld. Új hegyek alakultak ki a formálódó tájon, Ezen az új Mitgardon a növények újra kisarjadnak, zöldellőbben, mint azelőtt.
Asgardban a leégett, de még álló Yggdrasil tövéből két reszkető ember bújuk elő: Lif (Élet) és Lifthrasir (Kedv), akik majd újjászületnek a Földön – ugyanis az Yggdrasilon túl nem terjedt a tűz. Kezdetben csak harmatcseppekből oltják szomjukat, később újra kialakulnak az édesvizű tavak, s a talaj temékennyé válik. Az emberpár hálát adva az égnek, újrakezdi az életet: idővel belőlük jön létre az új emberiség. Egy másik csodára is sor kerül: Baldr és testvére, Höldr visszatérnek az élők közé, s miután újjáépítik a Valhallát, nagy ünnepséget rendeznek.
Néhányan a régi istenek közül is részt vehetett az új érában: Vili, Odin legidősebb testvére és fiai, Vidar és Váli. A villámisten Thór fiai, Módi és Magni, továbbá, Odin régi fegyvertársa, Hoenir is túlélte a csatát és mágikus rúnák segítségével egy olyan botot készített, mely elmesélte az embereknek, hogy a továbbiakban boldog élet vár rájuk. Asgard istenei pedig kötelezték magukat az intrikáktól mentes, tisztes életre, és az újjáépítő munkára.
A Ragnarök–mítosz apáról fiúra szállt egészen addig, míg be nem írták a nagy verskönyvbe, az Eddába. Ez biztosította a különféle germán mondakörök – melyek közül a Vőlund a legjelentősebb – fennmaradását, miután korábbi lakhelyükön a frankok megerősítették a kereszténységet. Skandináviában a Rómától való távolság és a terület természetrajza is hozzájárult, hogy egy gazdag mitológia a kereszténység elterjedése után is fenn tudott maradni.

2010-03-15 13:52.49

Ragnarök

Az észak–germán mitológia jól nyomon követhető eleme a „ragna röc”. Maga a szóösszetétel azt jelenti: „istenek végzete”. Így hívták a vikingek az istenek bukását, végítéletét. A történetről Georges Dumézil francia mítoszkutató bizonyította be, hogy eredete, vagy legalábbis jellege indoeurópai, és egy egyetemes háború során megsemmisülő világrend képét hordozza. Bár csak töredékesen maradt fenn, így is összetett és pontos képet kapunk belőle a mondakör szereplőinek a sorsáról.
A viking istenek valójában őseik, a déróriások száműzetésével váltak a világot formáló legfőbb erővé. A három norna–nővér – akik az Yggdrasilt öntözték – megjövendölte, hogy idővel az óriások és szörnyek meg fogják dönteni az istenek uralmát. A két istenklán, a Vánok és az Ázok ismerték ezt a rúnikus jóslatot, és kezdettől féltek beteljesülésétől. Ezért működtette Óðinn (Odin) kiképzőtáborként a Valhallát: bármikor szembeszállhatott az ellenséggel. A harcosi lét felmagasztalása eszerint annak szükségességéből fakad (ugyanez figyelhető meg az ókori Spárta hadi szerkezetében).
A hellén és skandináv mitológia fontos átfedése, hogy az istenek rang– és attribútumrendszere részletesen ki van alakítva. A görög–római vallással ellentétben a korai germán népek – teutonok, cimberek – nem hittek a világ és isteneik örök mivoltában: ők természetfeletti harcosok, akik mindig készenlétben álltak, s mint ilyenek, harcban is vesznek oda. Ennek a hatalmas katasztrófának a leírása „az Eddák” versciklus Völuspa című fejezetében található, amit germánul Götterdämerungnak, „Istenek Alkonyának” hívtak.
Az istenek nagyrészt saját maguknak köszönhették végzetüket. Az első bűnük az volt, hogy a Valhallában (hall = csarnok) megkínozták a ván Gullveig istennőt, hogy adja elő nekik minden aranyát. A második bűn az volt, hogy megígérték egy óriásnak, hogy Azgardban egy palotát építenek neki, ám az egyikük kijátszotta az óriást, amikor ígéretüket be kellett volna váltani. Ezzel egy új kor vette kezdetét, amit csupa erőszak és háborúskodás jellemzett. Odin valkűrjei szüntelenül csatáról csatára jártak, és az Ázok nagyjait – köztük Odint is – rémálmok gyötörték. Odin állandó tudásszomját talán részben ez a félelem ösztönözte, s az isten felkészülten várta a végső összecsapást. A becsület mintaképének számító Baldr halála volt az, ami a végső lökést adta.
A Ragnarök forgatókönyve szerint Baldr isten halála után, az Ázok erkölcsi süllyedése után erejük is megfogyatkozik, minek következtében az általuk alávetett szürnaturális lények kiszabadulnak és megszervezik az istenek otthona elleni támadást.
Az apokalipszis közeledtét Mitgardban, az emberek világában is csapások kísérik: mindenütt háborúk robbannak ki, az országok népein eluralkodik a mohóság. Ezek elcsitulásakor köszönt majd be a Fimbul–tél, ami nélkülözést és éhínséget okoz. Egymás után három Fimbulra is sor kerül, közbülső évszakok nélkül, állandó hóviharokkal, dermesztő hideggel és jeges széllel. Élelem híján az emberek sorjában pusztulnak el, de az életben maradottak közül is sokan megvakulnak. A hosszú tél elvonultával a föld felmelegszik. Ám ez csak az igazi katasztrófát megelőző csend. A fő hadszíntér Asgard lesz, de az esemény az univerzum mind a kilenc világát pusztulásba sodorja.
A „Fimbul–tél” valószínűleg arra a félévezredes jégkorszakra utal, amely mintegy 2600 évvel ezelőtt következett be Észak–Európában. Az éghajlat hidegebbre fordult, a talaj tápanyagcsökkenése folytán sorra kipusztultak a térségben a gyümölcsfák és a gabonafélék nagy része. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a kelta törzsek elfoglalták a bronz előállításához szükséges ón– és rézbányákat, és elvágták az Északi– és Földközi–tenger országai közötti kereskedelem útját. A Fimbul után újra volt elegendő élelem az áruforgalomhoz. A Ragnarök során bekövetkező zűrzavar sem végleges állapot, az univerzumnak csak egy része pusztul el végérvényesen, a többi idővel helyreáll.
Baldr, a napisten halála azért fontos, mert Logi (Loki) cselszövése idézte elő, vagyis csak idő kérdése volt, hogy az ármányos istent – aki magát inkább tartotta óriásnak – megbüntessék. Loki ekkor egy sziklán bűnhődött, többcsomós belekkel leláncolva, miközben egy kígyó mérge csorgott le az arcára. A savas méregtől már félőrült tűzisten vergődése olyan erős volt, hogy földrengéseket idézett elő.
A Ragnarök előtti napon Fenrir két szörnyszülött gyermeke, Skoll és Hati végre utoléri Manit, a Napot és Hanit, a Holdat. Mikor elnyelik őket, minden napfény megszűnt Asgradban és Mitgardban is, csak néhol maradnak vöröses árnyak. A két legfontosabb égitest nélkül a csillagok támaszukat vesztve meginognak, majd nagy robajjal, tüzes csóvát húzva maguk mögött lehullanak az égről, vagyis az Yggdrasil ágairól. A föld rázkódása felerősödik, amitől meghasadnak a hegyek, s a fák a viharos szélben gyökerestől kicsavarodnak a földből. Mitgardban a Fimbul–tél szinte minden halandót elpusztít, s lelkeiket a túlvilágon szó szerint besorozzák.
Amikor Nidhögg sárkány átrágja az Yggdrasil gyökerét, a világfa kiszárad, és minden összetartó erő megsemmisül: valójában ez okozza a hegyek végső összeomlását. A béklyók, amelyek Lokit fogva tartották, elszakadnak. Az istenóriás néhány pillanattal később csomót köt az őt kínzó kígyóra, majd elmenekül. Holttestek sokaságába botlik, melyeknek a körmeiből összetákol egy tutajt, s északnak megy, hogy mihamarabb eljusson a Gnipahellirhez (hellir = barlang), az Alvilág bejáratához. Világos a szándéka: találkozni akar lányával, Héllel, aki a nem csatában elesett lelkek őrzője. A barlangnál hallja meg az Yggdrasilon ülő három kakas jelzését. A vörös, Fjalar az óriásokat hívja, az arany madár, Gullinkambi a jötunokat (óriásokat), végül az utolsó, üvegtollas és névtelen madár a halott emberek lelkeit szólítja meg Hélheimben.
Az istenek a jel elhangzása után azonnal csatasorba szerveződtek. Heimdall, a fény istene a Bifröstnél, az Asgardba vezető háromszínű hídon állt őrt. Odin rémálmai, és az időközben felhalmozott tudása folytán tisztában volt a csata elkerülhetetlenségével és okaival, ami magyarázatot ad melankolikus kedélyállapotára, innen ered több tucat neve közül a „Komor” megjelölés. Órákkal a csata előtt az Yggdrasil–kőrisfa melletti kutat őrző Mimir istentől kér tanácsot. A Mimir fejétől kapott válasz, miszerint „Fenris elevenen fogja elnyelni”, nyugtalanítja. Mellettük a bölcsesség forrásának vize zavarossá vált a földmozgásoktól. Odin felölti páncélját és arany sisakját, és egy nyolclábú lovon a sereg élére lovagol. Azzal is tisztában van, hogy bár Loki a testvére, habozás nélkül az óriásokhoz fog csatlakozni, gyermekeivel együtt.
Fenrirsúlfr, a szörnyfarkas (súlfr = farkas), szintén Loki ivadéka, ezért mikor a rá adott láncok is meggyengülnek, megszökik, és mindent lerombol, ami az útjába kerül. Az Edda leírása szerint az elszabadult Fenrir szemei sárgásan izzanak, nyitott állkapcsa földtől égig ér, orra nyílásából pedig lángok csapnak ki.
Fenrir öccse, Jörmundgandr, a Midgardot körülölelő kígyó szintén fogságban élt az óceán mélyén: itt vált elég hosszúvá, hogy körbeérjen a Föld felszínén. A Nap nélkül a víz befagyott, a Ragnarök idején azonban Jörmundgandr is megszökik. Ennek lehetséges oka az aláhulló csillagok okozta tüzek, melyek újra felolvasztották az óceánt. Mikor észreveszi az átvonuló óriás–sereget, csatlakozik hozzájuk; meg akar küzdeni hajdani bebörtönzőjével, Thór villámistennel. A név sokszor közvetlenül utal az isten képességére is, például a Thór név maga a germán Donar (Villám) szóból származik, a Logi szó pedig Tüzet jelent. Jörmundgandr első reakciója hasonló, mint Fenriré: földön és jégvízen végigszáguldva mérget okád a szárazföldre és a levegőre is.
Jörmundgandr, a Midgard–kígyó eredetileg másvalamit jelképezett: egyrészt a farkába harapó, kört alkotó élőlényként a tökéletességet, másrészt a Földet védelmező erőt. Hogy ez a szimbolika mikor kapott negatív színezetet, nem tudjuk.
Az Alvilági folyó mellett gyülekező sereget Fenrir párja, Garm fogja hadba hívni, míg Surtr vulkánóriás a Muspelheim–i tűzóriásokat vezeti, kezében a Bosszú Kardjával, mellyel mindent felperzsel, ami az útjába kerül. Az óriásokat Eggther, a harcos őrszem szólítja fegyverbe, majd Hrym vezetésével nyugatra hajóznak, Asgard irányába. Hajójukat, a Naglfart halottak körmeiből készítették, mint korábban Loki. Az emberlakta Mitgardnál hozzájuk csatlakozik Jörmundgandr kígyó.

elejére ... 1367 1368 1369 1370 1371 1372 1373 1374 1375 1376 1377 1378 1379 1380 1381 1382 1383 1384 1385 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk