Nem rád értettem. Úgy általában. Igen, itt is látszik a fanatizmusom. Egyszerűen képtelen vagyok azt mondani, hogy itt befejeztem és felállok a gép elől. :D

Vagy az van, hogy egyáltalán ide sem ülök vagy az, hogy egész nap itt ülök. :D

2011-01-04 22:28.23

Egyébként igen, az echolália, a kérdés elismétlése is jellemző az autista gyermekekre.

Pl.:
- Kérsz tejet?
- Kérsz tejet?

2011-01-04 22:27.14

Mert túlságosan személyes volt, és én ugyan vállalom saját magamat, és amin keresztülmentem, de nem tudom, hogy a lányom is szeretné-e ezt és a tágabb családom.

Úgy döntöttem, ha lesz energiám, álnevekkel átírom, de lusta vagyok, mert itt cseszem el az időm. :D

2011-01-04 22:26.13

Van bennem egy kis fanatizmus néhány területen. Ez a génjeimben van. Ez lett az egyik szívügyem, a másik meg az irodalom. :)

2011-01-04 22:25.12

Na, az én lányomat könnyen tudták diagnosztizálni, ő hozta a tüneteket. Meg aztán én kb. 5 oldalt összeírtam az egyik pszichológusnak, akihez jártunk, hogy ilyen és ilyen területeken produkálja a lányom a maga kis bizarrériáit, meg évekig jártunk heti 1-2 alkalommal oda, szóval látták is rajta.
De pl. Pesten az egyik legismertebb szakember első alkalommal közölte, hogy tuti biztos, hogy autista.

Az egészségügyi és a gyógypedagógusi képzés a témában kalap ...t sem ér, a gyógypedagógiai főiskolán néhány oldalban letudták ezt a témát, holott én kb. 20-30 könyv és többezer oldal internetes anyag olvasása után is azt mondom, vannak még bőven hiányosságaim... :( Most elindult ott is valami, nemrég indult autizmus-specifikus képzés végre a Bárczin.

Az orvosin is nulla az anyag róla, még a neurológusok sincsenek tisztában vele. :( Én mondjuk még a gyerekorvosunknak meg a védőnőnknek is hordtam az információs anyagot. :D

2011-01-04 22:18.27

Te piszok! :D

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2011-01-04 22:18.07

Nem gondoltál még arra, hogy esetleg Amerikába, netán Ausztráliába költözz? Ott nem ismernének. :)

Férfi és nő

2011-01-04 22:15.31

Elhiszem.

Ráadásul, ha az én lányom nem az, aki, egy csomó mindent nem sikerült volna keresztülvinnem.
Többször írtam az ombudsmannak és rengeteg embert buzdítottam erre az egész országból, és szerencsére ebből lett is végre valami. Az országgyűlés elfogadta az autizmus-stratégiát, és végre kénytelenek foglalkozni ezekkel a gyerekekkel a közoktatásban. Illetve még nem igazán, de majd...

Beszéltem szülőfórumokon képviselőknek a problémákról, biztattam más szülőket, hogy lesz majd jobb, csak bírják cérnával. A blogomban az autizmus felismerésével kapcsolatos írásomat néhány hónap alatt kétezren olvasták el, és sokan fordultak hozzám segítségért.

Fókusz-csoportos felmérésben is részt vettem, ahol az óvodai nehézségekről kellett beszámolni és egészen hosszú tanulmány készült arról is.

Szóval folyamatosan harcolok, és odatolom a képem mindenhová, ahová csak lehet. Nekem, ha valami fontos, akkor nagy a "pofám". :)

2011-01-04 22:11.09

Most már. Nem volt mindig így. :)

2011-01-04 22:10.13

Vagy akinél Kattantka nem ugorja át a lécet, hanem... :D

2011-01-04 22:09.30

Ez már inkább egy beszélgetés témája, nem egy fórumé, mert itt nem lehet normálisan reagálni. :)

Én megtanultam annak örülni, amim van, nem azon keseregni, amim nincs. Nézd, a lányom egy tök okos, kissé bogaras, vagány csajszi, igazi egyéniség, neme gy szürke kisegér. Igaz, hogy küzdenem kellett, hogy jól kommunikáljon, és az elmúlt 3-4 év a fejlesztésekről, pszichológusokról szólt, de megérte. Lehetne olyan autista gyerekem, aki egy szót sem tud szólni és értelmi fogyatékos.

Vagy olyan, aki tolószékben ül. Ehhez képest nézem a dolgokat, nem ahhoz, hogy valaki 30 milliós villában él a 2 szuperokos, gyönyörű gyerekével, és mindene megvan. Lehetne sokkal rosszabb, hidd el. :)

2011-01-04 22:05.31

Vagy attól, bejön-e az illető... :D

2011-01-04 22:02.20

Tényleg az, de van jó oldala is. Pl. a férjem azt mondja, őt arra tanította meg, hogy semmi sem számít, csak a család, és abszolút nem érdekli, ha a munkahelyén cseszegetik vagy ha megjegyzéseket tesznek rá.

Én meg sokkal tudatosabb ember lettem, és igyekszem a pocsék alapanyagból jobb emberré formálni magam. :D

2011-01-04 22:00.42

Erre most kivételesen azt kell mondanom, hogy annyira tényleg biztos nem. Más témában nem mondanék ilyet. :)

Mondjuk Pesten az ország egyik leghíresebb autizmus-szakembere első alkalommal közölte, hogy az átlag szülő, ha száz évig élne sem tudna annyit az autizmusról, mint én már akkor, és ez már régen volt. :D Tény, hogy mikor kiderült, éjjel-nappal olvastam, jegyzeteltem. :)

2011-01-04 21:59.23

Itt van pl. egy angol nyelvű video:

http://www.youtube.com/watch?v=Q9d-J3O6thg

Én is folyton ezt éreztem, idegösszeomlás, rémálmok, minden megvolt részemről évekig. Most már igyekszem humorral felfogni, és kihozni a lányomból a legtöbbet. Mondjuk ehhez elsősorban saját magamon kell folyton erőt vennem, mert alapvetően türelmetlen alkat vagyok, kevés empátiával. :(

Régebben írtam egy blogot, de már levettem, ott leírtam a nehézségeinket, már arra is gondoltam, hogy könyvet kellene írni - persze álnéven... Kevés a jó hazai szakirodalom, ami nem mítoszokat zeng, hanem a valóságot járja körül. :)

2011-01-04 21:54.51

Sok nagyon súlyos, nem beszélő autista gyermek szülője mondta már, látva a lányom viselkedését, hogy azért nekik ennyire nem nehéz. :D

De amúgy senki meg nem mondaná róla (aki nem ismeri azt a fajta autizmust, amilyen a lányomé). Ránézésre teljesen rendben van, az iq-ja nagyon magas, a logikája és a memóriája átlagon felüli. Pl. 1,5 évesen voltunk vele az állatkertben, akkor még beszélni sem beszélt, csak vau-vau, csip-csipet, rá egy évre nyáron elmentünk újra. Tudta, hogy melyik állat hol lesz. Pikkpakk kirakta a kirakókat úgy, hogy nem is forgatta, fölkapta, rakta, tudta, hova kell... Meg évek múlva rákérdez, hogy pl. xy a Balatonon miért csinálta ezt vagy azt? :D
Nem tudom, mennyire ismered az autizmust, de nemcsak az Esőember-féle az autizmus. :)

2011-01-04 21:50.17

Na, a lányomról könyvet lehetne írni. :D Autista, szóval könyvek tucatjait olvastam el az autizmusról, ki vagyok képezve. Bennem is van jó adag autizmus. rá kellett jönnöm. :D És bizony a csajszimban olykor magamat látom. Főleg, amikor nagyon nehezen kezelhető. :)

2011-01-04 21:47.14

Én amúgy ezen a hegesztésen nem akadtam volna ki. De ugye én elég mocskos szájú nőszemély vagyok. :D

2011-01-04 21:46.40

Ha valaki meg akar hegeszteni, az köcsög? :D

2011-01-04 21:46.23

Tudom. Kényszeres vagyok. Íráskényszer. :) És ez még csak az egyik személyiségzavarom.
Na, mi lehet a gyökere??? :D

2011-01-04 21:45.28

Hogy megjegyezted, te kis huncut! :D

2011-01-04 21:42.51

Nem baj, kicsit továbbfűztem, legyen miről beszélni...

2011-01-04 21:42.23

Na igen, csak nekem ilyen későn már nem ugranak be ezek a kifejező szavak. :)

2011-01-04 21:41.34

:)

Mondjuk Freud kifejezetten a szexuális energiákra gondolt, úgy emlékszem, de sebaj, kicsit kibővítettem a jelentést. :D

2011-01-04 21:40.20

Érzéketlennek vagy másnak, attól függ, milyen álarcot vesz fel.
Tűnhet gátlásosnak (bár valószínűleg akkor ez már nem csak látszat) vagy pökhendinek, ironikusnak...

2011-01-04 21:38.51

Hát persze, hogy nem. De pl. a megélt traumák is okozhatnak durva dolgokat. Pl. egyszer régen azt olvastam, az anya ambivalens viselkedése, a hol szeretlek, hol nem igencsak rásegíthet a skizofréniára. :(

2011-01-04 21:37.51

Persze, a normákhoz alkalmazkodni kell, különben anarchia lenne. Természetesen csak elméletben vetettem fel a dolgot - ezért is írtam, hogy ha pusztán pszichológiai szempontból vizsgáljuk a kérdést.

És valóban, ahol sok a tesztoszteron, ott azt lehet más területen hasznosítani.
Ahogy Freud is mondta, a fölös energiákat lehet szublimálni. :D

2011-01-04 21:30.44

Bizony, ebben van valami.
A bűnöző hajlamú egyének is - ha csak pszichológiai szempontokat veszünk alapon - valahol felmenthetőek lennének, hiszen tulajdonképpen nem tehetnek arról, hogy olyanok, amilyenek.

elejére ... 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk