 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Ázsiai pokoli torony - Film Mánia, 00:50 |
| 13 óra: Bengázi titkos katonái - Mozi+, 01:00 |
| A hazavezető út - Story4, 01:00 |
| Replikáns - AMC, 01:15 |
| Válság - Film+, 01:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jena Malone (40) |
| Goldie Hawn (79) |
| Jimmi Simpson (49) |
| Cherry Jones (68) |
| Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Versenyfutás a holddal   |
| Alexandra Dinu |
Bélabélabéla hozzászólásai
A pokol anatómiája (2004) - Vélemények
| 2009-07-24 16:56.16 |
| Lehet, hogy lelki leg én vagyok a szegény, de..... inkább hagyjuk is az egészet... |
| 2009-07-24 16:54.58 |
| Ez a film egy katasztrófa. Ráadásul még gusztustalan is. |
A tégla (2006) - Vélemények
| 2009-07-24 16:53.51 |
| Szerintem ez egy nagyon jó film.
Én nem láttam a Szigorúan Piszkos Ügyek-et, lehet, hogy jobb, nem tudom. De amit kiemelnék még, az a filmzene: Dropkick Murphys - I'm Shipping Up To Boston I'm a sailor peg And I lost my leg I climbed up the topsails I lost my leg I'm shipping up to boston (whoa oh oh) x3 I'm shipping off To find my wooden leg I'm a sailor peg And I lost my leg I climbed up the topsails I lost my leg I'm shipping up to boston (whoa oh oh) x3 I'm shipping off To fing my wooden leg |
A forrás (2006) - Vélemények
| 2008-12-08 09:34.09 |
| ... hogy a Forráson csak... ...a Robotzsarun meg... (Bocs a gépelési hibáért.) |
| 2008-12-08 09:33.14 |
| Én úgy gondolom, hogy ezen a Forráson csak rontani lehet, a Robotzsarunk meg csak javítani.
Tehát: El a kezekkel a Forrástól és koncentráljon csak a rendező a Robotzsarura. |
A faun labirintusa - Vélemények
| 2008-11-27 11:46.36 |
| Helló! Én még valahol régebben (nem emlékszem pontosan) olvastam egy interjút a rendezővel, és ő ott azt mondta, hogy szerinte a Faun nem csak a kislány képzeletében létezik, hanem mindez valójában megtörténik.
Én is ehhez tartom magamat. Nem lehet, hogy nem is a kislány menekül valahonnét, valami elől, hanem inkább mi menekülünk vhonnét, vmielől? (Legalábbis amikor felállítjuk a diagnózist, hogy a kislány a valóság elől menekül a képzelet világába.) |
A forrás (2006) - Vélemények
| 2008-11-23 17:09.06 |
| Már rájöttem, hogy igen. |
| 2008-11-23 17:06.43 |
| Bocsánat a tájékozatlanságért, de a "Dick" név alatt Philip K. Dick értendő? |
| 2008-11-20 08:23.03 |
| Igen, ezzel egyet tudok érteni. Vhogy engem is ilyenformán érintett meg a film.
Semmi mágia, csak metaforák. |
| 2008-11-19 06:52.42 |
| Nekem az a személyes véleményem, amit senkire nem akaraok ráerőltetni,hogy ez a film egy kicsit túlmagyarázott.
Nekem éppen azért tetszik, mert az egyszerű élet magasztos dolgairól szól. Minden ember szeretne konkvisztádor, zseniális tudós lenni és mellette megismerni vmi hasonló szerelmet, mint ami Izzie és Creo között van. És nem kevésbbé vágyik mindenki arra, hogy legyen még lehetőleg a halála előtt (akár csak 1 másodperccel is) egy olyan pillanat, amikor megvilágosodik, és azt mondhatja, hogy akár már meg is halhatok. Én nem gondolom, hogy a végén újjászülettek, vagy reinkarnálódtak a szereplők. Épp úgy nem tudhatjuk, hogy mi lett velük, mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy mi lesz velünk. Én csak egy férfit és egy nőt látok, akik szeretik egymást, de a nő meghal. A pasi kb 1000 évig gondolkodik a dolgon, mire belátja, hogy ez a dolgok rendje. Nem mellesleg a nő írt egy regényt, de nem fejezte be. A főhőst a szerelméről mintázta. Szóval azt sem gondolom, hogy a konkvisztádor Creo lenne, aki reinkarnálódott. Egyszerűen Izzie írta bele a férjét a regénybe. Na jó, annyira nem is egyszerűen..... Lehet, hogy én vagyok földhöz ragadt, de én úgy gondolom, hogy ez egy "egyszerű" szerelmes-romantikus-hős történet, olyan elemekkel, amik feldobják a sztorit. Pl.: mennyivel lenne más a sztori, ha Creo 30-35 év után megvilágosodott volna? Ismerjük be, hogy a megvilágosodás minősége ugyanaz lett volna, és az, hogy ez kb csak kb. 1000 év után következett be, az ránk gyakorol hatást/ránk akar hatást gyakorolni. |
| 2008-11-17 10:31.58 |
| Én szerintem, hogy mit jelent a gyűrű és annak elvesztése, azt akkor fogjuk megérteni, amikor mi kerülünk abba a helyzetbe, hogy elveszítjük a jeggyűrünket, vagy vmi más szimbólumát az összetartozásnak.
Szerintem nem kell mindig rögtön vmi nagyon elvont dolgot keresni, ezzel megint nem kritizálni akarok, hiszen minden értelmezés egyenrangú. Úgy vélem a gyűrű jelent valamit, valami elvontat, de éppen ugyanazt, amit a való életben egy jeggyűrű. Ez igaz a D-Amerikás sztorira is. Természetesen a valóságban nem minden szerelem ilyen erős (vagy egyik se). Velem már fordult elő hasonló, és persze egyikünk sem haldoklik, egyikünk sem ír regényt, és nem is vagyunk azok a hősök, akik az ilyen filmekben és egyéb művekben léteznek, de azért így is rendkívül bántó dolog, és ugyan olyan kétségbe esetten keresi az ember, mint Creo a gyűrűjét a filmben. |
| 2008-11-14 15:09.10 |
| Ennek örülök :)
Tehát akkor amikor elülteti a magot, akkor azt azért teszi, hogy később fel tudja Izzie-t támasztani, és ráadásul még ott a sztori, amit a lány mesélt neki egy fickóról, aki hisz abban, hogy az apja a madarakkal repül, mert azok arról a fáról esznek, amit ő az apja sírjára ültetett. |
| 2008-11-14 11:19.32 |
| Helló! Bocs, ha kinyírtam a diskurzust ezzel a cikkel, de megpróbálom újra beindítani. Szerintem még lehet miről beszélni ezzel a filmmel kapcsolatban.
Pl.: Engem érdekelne, hogy ki miként értelmezi a film végén azt a jelenetet, amik Creo elülteti a magot a sír felett. |
Babylon 5 (sorozat) - Vélemények
| 2008-11-13 17:36.00 |
| Imádom ezt a sorozatot. Nem olyan, mint a Star Trek. Én most is, meg gyerekkoromban is szívesen megnézem, megnéztem. |
A forrás (2006) - Vélemények
| 2008-11-13 08:53.17 |
| MEGTALÁLTÁK A MAJÁK POKOLBELI ÚTJÁT
(2008. november 11. 11:03) Egy mexikói régész felfedezte a maják pokolbeli útját. A legendák szerint a túlvilágon a majákra szörnyűséges megpróbáltatások vártak, amikor az elhunytaknak, hogy eljussanak a paradicsomba, vérfolyamon kellett átgázolniuk, éles késekkel teli barlangokon kellett átpréselniük magukat, de meg kellett küzdeniük denevérekkel és jaguárokkal is. "Ez a félelem, a veszély, a fagy birodalma, maga a pokol volt" - mondta Guillermo de Anda, a Yucatáni Egyetem régésze. Guillermo de Anda életéből öt évet szentelt annak, hogy megtalálja az utat a Xibalba-köd felé, ahol a maja mitológia szerint a holt lelkek megpihentek, míg újra nem születnek. Az archeológus a spanyol inkvizíció 450 évvel ezelőtti aktáit lapozta fel, s elolvasta az "eretnek" indiánok tanúvallomásait. A spanyol hódítókat felbőszítette, hogy az indiánok, bár megkeresztelték őket, továbbra is hódoltak ősi isteneiknek. Így az inkvizíció kínvallatásnak vetette alá az indiánokat, azt követelve, hogy árulják el az ősi szertartások helyét. Időről időre a szerencsétlenek ugyanazokat a neveket ismételték, az évszázadok során e megnevezések azonban megváltoztak vagy feledésbe merültek. Az inkvizíció jegyzőkönyveiben szereplő elnevezések birtokában a régészek a helybéliektől a hasonló hangzású barlangneveket tudakolták meg. E kutatás eredményeként Guillermo de Anda és munkatársai a Yucatán-félszigeten a földek és a dzsungel alatt húzódó földalatti barlangok, utak és szentélyek hálózatát térképezték fel. Olyan üregeket fedeztek fel, ahová csak kúszva tudtak behatolni, padlójukon pedig hemzsegtek a pókok, skorpiók és varangyos békák. A felfedezett objektumok között akad víz alatti szentély, egy tökéletesen kikövezett út. Az egyik barlangi tóban a régészek egy kőoltárra bukkantak, amelynek faragásai arra engednek következtetni, hogy a holtak istenének szentelték. Némely üregben lehetetlen megmozdulni anélkül, hogy a mennyezetről lecsüngő sztalaktitok meg ne sértsék a behatolókat. Guillermo de Anda feltételezése szerint ez lehetett az "éles kések barlangja". A régészeknek, miként a mitológiában, meg kellett küzdeniük a denevérekkel, az egyik barlangban pedig jaguárcsontokra bukkantak. A mély barlangi tavak jelképezhették a mondabeli vérfolyamokat. S hogy miért kellett a majáknak reprodukálniuk a túlvilági pokoli utat? Guillermo de Anda szerint az indiánok az út különböző stációit végigjárva akarták bizonyítani erejüket, de az is lehet, hogy az élők ily módon akartak felkészülni mindazon megpróbáltatásokra, amelyekkel szembe kell nézniük, hogy bejussanak a paradicsomba. MTI fORRÁS: HVG.HU |
| 2008-11-12 20:25.47 |
| Ez teljesen igaz: a 3. a jelen, a 2. a múlt, a Spanyol meg a múlt múltja.
Én sem gondolom, hogy puszta iromány lenne a regény, de az biztos, hogy az egy regény, amit a nő írt. Éppen ezért kötődik a többi részhez. A személyes véleményem az, hogy nem kell feltétlenül reinkarnáció (vagy varázslat) ahhoz, hogy Tom az orvos egyben spanyol konkvisztádor legyen. Én nem látom Tom Creo lelki fejlődését. Én csak egy pillanatot látok, amikor "megvilágosodik". |
| 2008-11-12 17:50.26 |
| Ennél a pontnál viszont már inkább a film értelmezésében nem értünk egyet.
Szerintem az első szál, az egy regény, amit a női főhős ír(t), mintegy metaforikus formá(k)ban megragadva saját élethelyzetét: Adott egy "lovag" adott a "lehetetlen küldetés" és adott az "úrnő". A dél-amerikás sztori az egy történet a történetben, és azért nem fejezi be a nő, mert ő már tudja, hogy mi a vége és elfogadta. Tudja, hogy a pasi csak akkor nem fog kínlódni, ha ő is rájön, hogy mi a vége, és el tudja fogadni. A sztori vége: a nő meghal. 2.szál: A "lovag" ugyan megtalálta az "örök élet forrását", egy gyógyszert, de a nő meghal, és a nagy kincs, az örök élet mit sem ér, mert most az új feladat már az, hogy feltámassza a nőt: A halál csak betegség, meg lehet gyógyítani. A 3. szál a jövőben játszódik, a fószer nem halt meg, mert ugye volt már gyógyszere a halálra, és gondolkozni is volt ideje, így végül megvilágosult. Ez az én prózai, legalábbis a lehetőségekhez képest prózai magyarázatom. Nekem, amikor a filmet először láttam, eszembe sem jutott, hogy transzcendens magyarázatokat keressek, meg hogy valaki 3szor hal meg. Nem vitatom az ilyen értelmezéseket, hiszen egy interjúban a rendezővel azt olvastam, hogy a célja az, hogy többen többféleképpen értelmezzék a sztorit. Mondjuk én ezt nem komálom, jobban szeretem, ha van egy a szerző által "hitelesített" megfejtés. Lásd: David Lnynch filmjei, amik általában mint rejtvény kellene, hogy felfogva legyenek :) Uff! |
| 2008-11-12 06:59.00 |
| Én valami ahhoz hasonló értelemben látom ebben a filmben a tragikumot, ahogyan te nem látod benne: A halál ellen küzdött, a haláltól félt, pedig éppen a halál a "megoldás". Ha nem küdött volna ellene, akkor úgymond "nem lett volna semmi gond." Így a saját ténykedései, törekvései okozták a szenvedését.
Ebből a szempontból, hogy Keleti, vagy Nyugati kultúra, hogy Budhista filozófia, vagy Keresztény vallás, nem számít. A halál minden vallásban ugyanaz, minden vallásban bennefoglaltatik az "új kezdet", az "újrakezdés "visszatérés a kezdethez" stb. |
| 2008-11-11 16:12.20 |
| Helló!
Szerintem nem az a lényeg, hogy a három szál a történetben miként viszonyul egymáshoz. Itt egyszerűen egy "képről" van szó, ami a hőst ábrázolja, akit a szerelme, királynője egy lehetetlen küldetésre "küld". A legfontosabb tényező, hogy a küldetés, a feladat eleve lehetetlen. Én nem feltétlenül drámainak, sokkal inkább tragikusnak nevezném a filmet. A tragédia a sors iróniája: A hős csak a végén, a legutolsó pillanatokban ébred rá, hogy talán éppen törekvései a katasztrófa elkerülésére idézik elő a katasztrófát. Az egész film nem más, mint egy mitikus "kép", amikor a cselekvő egyének a semmi közepén találják magukat, és nem találván semmi kapaszkodót a valóságban minden reményüket és erejüket egyetlen lehetetlen feladat megoldására irányítják. Mint amikor Nagy Sándor azt mondta, hogy "gyűjtök egy sereget és elmegyek a világ végéig." :) Természetes, hogy nincs olyan, hogy világ vége, meg miért is pont arra lenne, de éppen ezért olyan erős ez a "kép". Nincs ilyen a mai világban, talán sose volt, de az emberek mindig keresni fogják az ilyen mítoszokat, mert egyes embereknek mindig szüksége lesz rá, hogy (legalább néha) feloldódjon valami "nagyobban". Vannak akik vágynak egy "Királynőre/Királyra", aki miatt le lehet és kell győzni a valóság kicsinyes akadályait. (Itt ne csak a szerelemre gondoljunk.) Akiben ez a vágy megvan az az egészséges. Egyes emberek mindig félnek attól, hogy megrekednek egy álomvilágban és elveszítik a kapcsolatot a valósággal, de én sokkal jobban félek attól, amit ezek az emberek azon igyekezetükben tesznek, hogy visszajussanak/megmaradjanak a valóságos világban. A 20.századi emberek legjava bármibe belemegy, bármit bevállal, bármilyen hülyeséget elhisz, csak Istenben (valamilyen I/istenben) ne kelljen hinnie. Összegezve szerintem ez a film egy mozgásba hozott "festmény". Uff!!! Én beszéltem! |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu