jaj bocs XD rakok még azelőttröl is egy kicsitXD
"Én... elmegyek a poggyászokért"
A szoba túl meleg volt, fülledtebb, mint a kinti trópusi éjszaka.
Izzadtság gyöngyözött a tarkómon, ahogy előre mentem, hogy megérintsem a hálót. Bizonyos
oknál fogva igényeltem, hogy megbizonyodhassak róla, minden valóságos. Nem hallottam
Edwardot visszajönni. Hirtelen végigsimított hideg ujjával a nyakamon, letörölve az
izzadtságcseppet.
"Egy kicsit meleg van itt" mondta bocsánatkérően. "Gondolkodtam... az lenne a legjobb"
"Alapos" motyogtam sóhajtva, és ő kuncogott. Ez egy ideges hang volt, ami nála ritka volt.
"Megpróbáltam mindenre gondolni, ami... könnyebbé tehetné" ismerte be.
Hangosan nyeltem, miközben még mindig elfordultam tőle. Volt valaha ilyen nászút, mint ez?
Tudtam a választ. Nem. Nem volt.
"Azon gondolkodtam" mondta Edward lágyan. "Hogy... talán szeretnél egy éjféli úszást
velem?"
Vett egy mély lélegztetett és a hangja nyugodtabb volt, amikor újra beszélni kezdett.
"A víz nagyon meleg lesz. Ez az a fajta strand lesz, amit elfogadsz."
"Jól hangzik" a hangom elcsuklott.
"Biztos vagyok benne, hogy szeretnél egy-két emberi percet. Hosszú volt az út"
Bólintottam. Alig éreztem magam emberinek; talán néhány perc egyedül segítene.
Az ajkai a nyakamon voltak, épp a fülem alatt. Kuncogott egyet és hűvös lélegzete
csiklandozta a túlhevült bőrömet.
"Ne tartson sokáig, Mrs. Cullen"
Ugrottam egyet az új nevem hallatán.
Ajkait végighúzta a nyakamon, egészen a vállamig.
"A vízben várlak"
Elsétált mellettem az erkélyajtóhoz, ami egyenesen a parti homokra nyílt. Az úton kibújt az
ingéből, és a padlóra ejtette, aztán kisétált az ajtón a holdsütötte éjszakába. A fülledt, sós
levegő örvénylett mögötte a szobában.
A bőröm lángra lobbant? Le kellett sütnöm a szemem, hogy ellenőrizzem. Nem, semmi nem
égett. Legalábbis nem láthatóan.
Emlékeztettem rá magamat, hogy lélegezzek, aztán a hatalmas bőrönd irányába botorkáltam,
amit Edward kinyitott egy alacsony, fehér konyhaszekrény tetején. Ennek az enyémnek kellett
lennie, mert a tetején ott volt az ismerős piperecikkes táskám, és sok rózsaszín volt ott, de
egyetlen ruhát sem ismertem fel. Ahogy megtapogattam a szépen összehajtogatott
ruhahalmot - valami ismerőset és kényelmeset keresve, talán egy melegítőt - rájöttem, hogy

rengeteg csipkét és szatént tartok a kezemben. Női fehérneműk. Nagyon nőies fehérneműk,
francia címkékkel.
Nem tudtam, hogyan, vagy mikor, de egy nap Alice fizetni készült ezért. A fürdőszobába
mentem és kikukucskáltam azokon a hosszú ablakokon, amik a strandra nyíltak, mint az
erkélyajtók. Nem láttam őt. Úgy véltem, a vízben volt, nem véve arra a fáradságot, hogy
lélegezzen. Fenn az égen a hold teljesen aránytalan volt, majdnem teli, és a homok fényes
fehér volt a ragyogása alatt. Egy kis mozgásra lettem figyelmes - strandot körülvevő
pálmafákon a ruhái többi része lengedezett. Megint melegség száguldott át a bőrömön.
Mélyeket lélegeztem, aztán a tükrökhöz mentem, amik a pult fölött helyezkedtek el. Pont úgy
néztem ki, mint aki egész nap egy repülőn aludt.
Megtaláltam a hajkefémet és erősen áthúztam őket a tarkómon lévő csomókon, míg végül
kisimultak és a sörték tele voltak hajjal. Kétszer is alaposan fogat mostam. Aztán megmostam
az arcom és leförcsköltem vízzel a tarkómat, mert olyan volt, mintha lázas lettem volna.
Annyira jól esett, hogy megmostam a karjaimat, aztán végül úgy döntöttem, hogy
lezuhanyozom. Tudtam, hogy nevetséges úszás előtt zuhyanozni, de meg kellett nyugodnom
és a forró víz jó módszer erre. Valamint jó ötletnek tűnt, hogy leborotváljam a lábaimat.
Amikor kész voltam, megragadtam egy hatalmas, fehér törölközőt és körbecsavartam
magamon a karjaim alatt. Aztán egy olyan dilemmával néztem szembe, amit nem fontoltam
meg.

2009-05-16 20:00.07

az alsó előtte a felső utána :D

2009-05-16 19:59.51

A nap, égetve a meztelen hátamat, felébresztett engem reggel. Késő reggel, talán délután;
nem voltam benne biztos. Bár az időn kívül minden tiszta volt; pontosan tudtam, hogy hol
vagyok - a fényes szobában a nagy fehér ággyal, ragyogó napfény áradt be a nyitott ajtókon
keresztül, a hálók enyhítették a ragyogást. Nem nyitottam ki a szemem. Túl boldog voltam
ahhoz, hogy bármin is változtassak, akármilyen kis dologról legyen is szó. Nem volt más hang,
csak a kinti hullámok, a lélegzetünk és a szívverésem hangja...
Még a perzselő nap ellenére is kényelmesen éreztem magam. A hűvös bőre volt a tökéletes
ellenszer a melegre. Hideg mellkasánt feküdtem, körülöttem a karjaival. Olyan könnyűnek és
természetesnek éreztem ezt. Azon töprengtem, miért pánikoltam annyira a múlt éjjel. A
félelmeim most ostobának tűntek. Ujjait lágyan végighúzta a gerincem vonalán, és tudtam,
hogy tudja, hogy felébredtem. Csukva tartottam a szemeimet és megszorítottam a karjaimat
a nyaka körül, miközben közelebb húzódtam hozzá. Nem beszélt; az ujjait le-föl mozgatta a

hátamon, alig érintve meg azt, mintha mintákat keresett volna a bőrömön. Boldog lettem
volna, ha örökké ott feküdhetek, soha meg nem zavarva ezt a pillanatot, de a testemnek más
ötletei voltak. Nevettem a türelmetlen gyomromon. Elég unalmas volt éhesnek lenni a
tegnap éjszaka történtek után. Mintha nagy magasságból hoztak volna vissza a földre.
"Mi ilyen vicces?" mormolta, még mindig a hátamat simogatva. A hangja komoly volt és
rekedt, ami emlékeket csalt elő az előző éjszakáról, és éreztem, hogy elöntí a pír a nyakam és
az arcom. Válaszul a kérdésére, a gyomrom korogni kezdett. Megint felnevettem. "Nem lehet
hosszú időre megszabadulni az emberléttől"
Vártam, de nem nevetett velem. Lassan, azon a hatalmas boldogságrétegen át, ami
elködösítette a fejemet, ráeszméltem, hogy a légkör megváltozott. Kinyitottam a szemem; az
első dolog, amit megláttam, a sápadt, majdnem ezüstös bőre, az álla vonala volt az arcom
fölött. Az állkapcsa feszes volt. A könyökömre támaszkodtam, hogy láthassam az arcát. A
fölöttünk néző mennyezetet bámulta, és nem nézett rám, ahogy a komoly vonásait
tanulmányoztam. Az arckifejezése megdöbbentett - remegés futott át tőle a testemen.
"Edward" mondtam egy furcsa kis gombóccal a torkomban. "Mi az? Mi a baj?"
"Még kérdezed?" A hangja kemény volt és cinikus.
Ösztönszerűen elkezdtem töprengeni azon, hogy mi rosszat tettem. Átgondoltam mindent,
ami történt, de nem találtam magyarázatot.
Minden egyszerűbb volt, mint véltem; összeillettünk, mint a megfelelő darabok, amiket
illeszkedésre késztetnek. Ez titkos elégedettséggel töltött el - összeegyeztethetőek voltunk
testileg, éppúgy, mint minden más szempontból. Tűz és jég - nem létezhetnek együtt anélkül,
hogy megsemmisítenék egymást. Még több bizonyíték arra, hogy hozzá tartozom.
Nem tudtam arra a részre gondolni, ami ilyen nézésre késztette őt - annyira szigorú volt és
hideg. Mit szalasztottam el?
Az ujjai végigsimítottak az aggódó vonalakon a homlokomon.
"Mire gondolsz?" suttogta.
"Feldúlt vagy. Nem értem. Tettem...?" nem tudtam befejezni.
A szemei összeszűkültek. "Mi bánt? Az igazat - ne próbáld lekicsinyíteni!"
„Bántani?” Ismételtem. A hangom magasabb volt,mint szokott a meglepetéstől. Felhúzta a
szemöldökét, szája egyetlen vonallá keskenyedett. Ösztönösen kinyújtózkodtam,
megmozgatva izmaimat. Tagjaim merevek voltak, és néhol fát a testem ez igaz, de páratlan
élmény volt, hogy csontjaimig hatolt a tébolyultság, és úgy éreztem, mintha egy medúza
lennék. Egyáltalán nem volt kellemetlen érzés. És akkor egy kicsit dühös lettem, mert
borúlátásával beárnyékolta ennek a tökéletes reggelnek a fényét.
„Miért jutottál erre a következtetésre?”Sosem éreztem magam jobban,mint most.”
„Lehunyta a szemeit. „Hagyd ezt.”
„Mit hagyjak?”
„Ne játssz, mintha nem egy szörny lennék, akinek aggódnia kellene.”
„Edwárd!”sziszegtem,tényleg mérgesen. Sötét gondolatai beárnyékolták fényes
emlékeimet.”Soha többet ne mond ezt!”
Nem nézett fel, mintha látni sem akarna.
„Nézd magadra Bella. És mond ,hogy nem vagyok egy szörny.”

Meglepődtem, akaratlanul engedelmeskedtem a kérésének,majd ziháltam.
Mi történt velem? Nem találtam magyarázatot a puha fehér takaróra a testemen.
Megfogtam a fejemet és fehér pehely tollakat szedtem ki a hajamból. Az ujjaim közé fogtam
egy apró pihét.
„ Miért borít be a toll?” kérdeztem meglepetten.
Türelmetlenül fújta ki a levegőt. „Széttéptem egy párnát,vagy kettőt. De nem erről
beszéltem.”
„Te széttépted? Miért?”
„Nézd Bella!” mondta még mindig bosszúsan. A kezemre nézett – nagyon óvatosan – és
kinyújtotta. „Nézd meg ezt!”
Ezúttal láttam,hogy miről beszél. A toll alatt bőröm éles piros színben játszott,a vállamon át a
bordáimon keresztül. Kiszabadítottam a kezemet, hogy megfogjam a sérülést , megnyomtam
, egy kicsit lüktetett.
Edwárd nagyon gyengéden érintett meg, ujjaival követve karomon a sérülést.
„Au.”mondtam
Megpróbáltam visszaemlékezni – visszaemlékezni a fájdalomra – de nem tudtam. Nem
tudtam felidézni a pillanatot, amikor kezei túl szorosan öleltek volna. Csak arra emlékszem,
hogy azt akartam, hogy szorosabban tartson, és hálás voltam amikor megtette…
„Sajnálom… annyira sajnálom, Bella,”suttogta, amíg a horzsolásokat szemléltem.”Ennél
jobban kellett volna tudnom. Nem szabadott volna – „ a gyönge, lázas hangja mélyről szakadt
fel.”Sokkal jobban sajnálom,mint ahogy el tudnám azt mondani.”

2009-05-16 19:59.21

Mit vegyek fel? Nyilvánvalóan nem fürdőruhát. De úgy tűnt, szintén ostobaság lenne
visszavenni a ruháimat. Ráadásul nem akartam azokra a dolgokra gondolni, amiket Alice
csomagolt be nekem. A légzésem megint felgyorsult és a kezeim remegtek - ennyit a zuhany
nyugtató hatásairól. Egy kicsit szédültem és kezdtem pánikolni. Leültem a hűvős
csempepadlóra a törölközőmben és a térdeim közé hajtottam a fejem. Imádkoztam azért,
hogy ne döntsön úgy, eljön megkeresni, azelőtt, hogy összeszedhetném magam. El tudtam
képzelni, hogy mit gondolna, ha látna engem, ahogy így összeomlottam. Nem lenne nehéz
meggyőznie magát arról, hogy hibáztunk. És én nem azért borultam ki, mert úgy gondoltam,
hogy hibáztunk. Egyáltalán nem. Azért borultam ki, mert fogalmam sem volt róla, hogyan kell
ezt csinálni, és féltem kimenni innen, hogy szembenézzek az ismeretlennel. Különösen a
francia fehérneműben. Tudtam, hogy még nem állok rá készen. Ez pont olyan volt, mint
kisétálni a színházban emberek ezrei elé anélkül, hogy tudnám, mik voltak a soraim.
Hogyan csinálják ezt az emberek - félretenni minden félelmüket és feltétel nélkül bízni
valakiben, minden tökéletlenségük és félelmük ellenére?
Ha Edward nem lett volna odakint, ha nem éreztem volna minden porcikámmal, hogy
ugyanúgy szeret engem, ahogy én őt - fenntartás nélkül és visszavonhatatlanul és őszintén,
irracionálisan - akkor soha nem lettem volna képes rá, hogy felkeljek a padlóról. De Edward
odakint volt, úgyhogy ezt suttogtam magamnak sóhajtva :"Ne légy gyáva!" és
feltápászkodtam. Szorosabban magamra erősítettem a törölközőt a karjaim alatt és
céltudatosan kimeneteltem a fürdőszobából. Elsétáltam a csipkével teli bőrönd és a nagy ágy
mellett anélkül, hogy bármi másra néztem volna. Kinéztem a nyitott üvegajtón a porfinom
homokra. Minden fekete-fehér volt, színtelen a holdtól. Lassan sétáltam a meleg poron és
megálltam annál a fánál, ahol elhagyta a ruháit. A durva kéregre fektettem a kezem és
ellenőriztem, hogy egyenletes-e a légzésem. Vagy nem eléggé.
Néztem az alacsony hullámokat, miközben őt kutattam. Nem volt nehéz megtalálni. Derékig
ellepve állt a vízben, háttal nekem, az ovális holdat bámulva. A hold sápadt fénye olyan
tökéletesen fehérré tette a bőrét, mint a homok, mint maga a hold, és a nedves haját

feketévé tette, mint az óceán. Mozdulatlan volt, a kezét a vízen pihentette; az alacsony
hullámok megtörtek körülötte, mintha egy kő lett volna.
Bámultam a háta vonalát, a vállait, a karjait, a nyakát, a hibátlan alakját... A tűz már nem
száguldozott a bőrömön - ez most lassú és mély volt, parázslott az ügyetlenségemtől és a
félénk bizonytalanságomtól. Habozás nélkül lecsúsztattam a törölközőt, otthagytam a fán, a
ruhái mellett, és kisétáltam a fehér fényre, ami sápadttá tett. Nem hallottam a lépéseim
hangját, ahogy a vízhez sétáltam, de úgy gondoltam, tudta, hogy ott vagyok. Edward nem
fordult meg. Engedtem, hogy a finom hullámok átcsapjanak a lábujjaim fölött, és rájöttem,
hogy igaza volt a hőmérséklettel kapcsolatban - nagyon meleg volt, épp mint a fürdővíz.
Beléptem, óvatosan sétáltam a láthatatlan tengerfenéken, de az aggodalmam felesleges volt;
a homok tökéletesen elsimulva folytatódott, és Edward felé lejtett. Átgázoltam a súlytalan
áron és amikor mellé értem, finoman a vízen fekvő, hűvös kezére tettem az enyémet.
"Gyönyörű" mondtam, miközben én is felnéztem a holdra.
"Nem rossz" válaszolt, nem meghatottan. Lassan megfordult, hogy szembe nézzen velem. Kis
hullámok indultak meg a mozgásától és a bőrömnek csapódtak. A szemei ezüstnek tűntek a
jég színű arcán. Elfordította a kezét, hogy összefonhassa ujjainkat a víz alatt. Elég meleg volt,
hogy a hideg bőrétől ne legyek libabőrös.
"De nem használnám azt a szót, hogy gyönyörű" folytatta.
Elmosolyodtam, és felemeltem a szabad kezemet - ami most nem remegett - és a szíve fölé
tettem. Fehér a fehéren. Most az egyszer összeillettünk. Kicsit megremegett a meleg
érintésemtől. A légzése durvább lett.
"Megígértem, hogy megpróbáljuk" suttogta, hirtelen feszülten. "Ha... ha valamit rosszul
csinálok, ha megsebezlek, azonnal szólnod kell!"
Ünnepélyesen bólintottam, miközben ott tartottam a szemeimet az övéin. A fejemet a
mellkasának támasztottam.
"Ne félj" motyogtam. "Együtt vagyunk"
Hirtelen elárasztott a saját szavaim igazsága. Ez a pillanat annyira tökéletes volt, hogy nem
kételkedhettem benne.
Körülölelt a karjaival és magához húzott. Minden ideg a testemben olyan volt, mint egy élő
elektromos vezeték.
"Örökké" válaszolta és finoman a mélyebb vízbe húzott.

2009-05-16 19:57.39

azt annyira imádom ♥♥♥

2009-05-16 19:57.23

nemlehetne hogy az egész könyvet elküldöm?XDmert nincs meg külön az 5ik :S

2009-05-16 19:55.26

berakjam azt a részt?:D

2009-05-16 19:55.14

az 5iokben történt meg először :D

2009-05-16 19:54.34

nem az 5ikben volt :D

2009-05-16 19:51.57

am ha jól emléxem a BD 4ik fejezetében volt az első igazo de nem biztos ::D megnézem ^^

2009-05-16 19:50.09

hát nekem az eclipseben a 8ik fejeztben a majdnem eggyüttlétaz egyik kedvenc részem :Dwhá az olyan széééééééééép *-* bnőmmel áradoztunk msnen :D a BDben nincs leirva csak annyi hogy becipelt az ágyba és felébredtem XD

2009-05-16 18:50.57

szia

2009-05-16 18:40.52

van még vki?

2009-05-16 18:29.39

2009-05-16 18:23.12

hát én tuti mentem vna :P

2009-05-16 18:14.54

miatéma?:D

2009-05-16 14:48.31

visszajöttemXD

2009-05-16 12:22.37

ugyérzem ha elolvastad rászánod magad a gépi könyvreXD

2009-05-16 11:59.55

Zizgo de jó neked *-* szoktál veszprém felé járni?XD

2009-05-16 11:59.13

miujság?:D

2009-05-16 11:37.23

haliiiiiiiiii

2009-05-15 21:20.10

na pááááááááá

2009-05-15 21:19.52

megnéztem guglin télleg jól néz ki :D

2009-05-15 21:18.43

nemlátomxd

2009-05-15 21:16.04

nekem csak 1x van névnapom :O ilyet:O
na lépek mindenkinek RobosEdwardos álmokat vagy amilyet akar nekem az 1. kelllXD
puszi jo8

elejére ... 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk