A film nekem is úgy indult mint legszebb kamaszálmaim anno,de mivel irodalmi alapanyagból merített sztori, várta az ember a csavart. Azért utaltam Vercors egy írására mert, ott a történet egy német SS tiszt és az őt "vendégül látó" francia párbeszédéről szól. A lényeg az hogy a SS tiszt irodalmi és zenei műveltségét csodálva felmerül a kérdés: egy ilyen nemzet, aki Goethét , Bach-ot stb. adta a világnak, egy adott történelmi helyzetben hogy tud kivetkőzni kulturnémetségéből és barbár gyilkológéppé válni.
S a film ki is domborítja a lány irodalom- és zeneszeretét, kultúréhségét. (A templomi kar énekének átszellemült hallgatása, mikor kirándulnak a fiúval). A munkához való hozzáálás -a munka feladat. Kalauzi vagy koncentrációs tábori) amit el kell végezni mindegy. Nincs moralizálás, hogy ez a feladat erkölcsileg vállalható-e vagy sem. Példa: magyar ember nem menne el általában BKV ellenőrnek. egyrészt ciki munka, másrészt mert erkölcstelennek tarja hogy más embert vegzáljon.
Szerintem a német kétlelkűséget-kéterkölcsiséget ezek a filmbéli mozzanatok szimbolizálják. S valószínű hogy a lány analfabétizmusa is csak szimbólum a filmben.
|