Fájdalmas a lét, mert tudom, többet nem leszel velem,
Fáj a szívem hibáztam nincs nappalom sem éjjelem.
Ha bármit tenni tudnék hogy minden más legyen,
Egy szavadba kerülne, s én mindent megteszek.
Széttörtem szíved, mi hajdan értem dobogott,
Széttörted szívem, mi téged soha el nem hagyott.
Ha újra minden régi lenne, örök és hű szerelem,
Mit most én érzek, ez az, bárcsak tudnád édesem.
Mennyei csókokkal, édes álmokkal, reményekkel halmoztál el,
Visszaadnám, boldoggá teszlek egy életen át tartó szerelemmel.
Elfeledted, fél szívvel élni nem lehet,
Nálad enyém, tiéd nálam, ez mindig így legyen.
Érzem, hogy szíved mikor, mennyit dobban,
Hogy a tűz, mi hajdan kigyulladt, újra lángra lobban.
Adj helyet meggyötört szívemnek a tiéd mellett,
Hogy együtt élhessünk le egy boldog életet.
Felejtsük el a múltat, bocsáss meg nekem,
Mert így nemhogy élni, halni nem lehet...

2009-12-22 15:59.45

dehogy... :)

2009-12-22 15:57.53

még1??

2009-12-22 15:57.38

2009-12-22 15:56.47

ééés???...

2009-12-22 15:56.17

egy vidám smile? :)

2009-12-22 15:55.58

Kaszás Zoltán

2009-12-22 15:54.44

dehogy...

2009-12-22 15:53.25

talán ettől:

Félek, hogy benned kezd meghalni valami,
Nem úgy ölelsz, érintesz, mint a valaki.
S bár még rám nézel, de már szemed sem rebben,
Nem ölelsz, nem jössz, már elfeledtél engem!

Nem tudom amúgy, szerettél-e valaha...
De régen más voltál velem, és mást kaptam!
Most meg nincs semmi más, csak a vágy és a kín,
Mi úgy rejt el engem, mint halottat a sír.

S hiába van az most, hogy tényleg nincsen már semmi!
Én téged szeretlek, akarlak, imádlak s ennyi...
Mert elfeledni nem tudlak, és nem is akarlak;
Látok benned valamit, mit mások csak hallhattak.

Én ahányszor rád nézek, tested ragyogni látom,
Körötted fények, angyali hang, de ezek átkok!
S lehet, hogy ezért lesz könnyes a szemem utánad,
De inkább más, mélyebb dolog rejlik a sírásban.

2009-12-22 15:52.24

majd küldök neked szépet ;)

2009-12-22 15:51.56

egyébként poén xD

2009-12-22 15:51.41

áááá... csak besértődne (még jobban :S)

2009-12-22 15:50.42

Életembe úgy jöttél, mint
március a február telén,
Áhítoztam utánad, mint
rügy még első napsugár delén.
Rá eső hull, meleg
S újszülött levelek
zenéje táncol
Madár dalban szemezgél,
Csodagyümölcs roppan
nedve csattan
színes vitaminnal.

Életembe úgy jöttél,
mint október
a szeptember ködén,
Lelkemre hullott szellemed,
mint zúzmara
még pozsgás levelek erén.

Fáradt naptól vízcsepp hullik
S száraz levél tenger-jegén
már hang sem terem,
Sosem voltál velem.

elejére ... 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk