Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Ágyúgolyó futam 3 - Tövig nyomd a pedált! - Ozone TV, 07:00 |
Csonthülye 2. - Csapás a múltból - Mozi+, 07:10 |
Erin Brockovich - Zűrös természet - HBO3, 07:46 |
Minden út Rómába vezet - Filmbox Extra HD, 08:00 |
Egy gyilkos agya - Film Café, 08:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Kubik Anna (68) |
Sarah Polley (46) |
Michelle Forbes (60) |
Znamenák István (59) |
Sam Riley (45) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Jurassic viadal - Vélemények |
Rock zene |
Szörny a mélyből - Kérdések |
Szörny a mélyből - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Mielőtt felébredek |
Tibor Feldman |
2012-05-27 15:20.49 |
Mint hogy az összes filmjénél, szinte csak Meryl Streepre kívácsi az emberfia, aki szinte egymaga veszi a vállaira az egész film felelősségét, és ez a vaslady-nél sincs másképp. Nehéz elhinni, hogy a megdöbbentően aszottra maszkírozott és fiatalsága végén járó M.T. ugyanaz a személy játssza. Játékáról nem is ejtenék több szót, megtették már elegen.
Ami a filmet illeti, hiányosságok akadnak bőven. Ami előnye az a hátránya is: az időben ide-oda ugráló jelenetek hatásosak ahogyan a hasonló történéseket kontrasztba állítja, ám mégis meg-meg akad és végeredményképp a közééppontban egy leépült, megfonnyadt, egykor szebb napokat is látott főnökasszony áll (és csoszog). Ha ennek idealizáló funkciója lenne, akkor elismerem, működik. De nem nálam. Jobb lett volna az egyszerű kronológia, elvégre nem thrillerrel van dolgunk. És becsúszik néhány ócska közhely, meg kapunk egy nagy adagot a politikai (életrajzi) filmekre jellemző melldöngető "hazafiazmusból": Britek vagyunk, yeeeeah: még Theatcher ellenlábasai sem korruptak, kérem szépen itt mindenki a haza javát szolgálja. Ide is csipked, oda is nyúl, de minek mentek bele a családi drámába ha kínosan nem sikerült kifejteni? A politikusnő karrierje pedig mintha hatalmas ugrásokkal haladt volna előre, nem éreztem benne az ívet. Nem áll össze érzelmileg és ez az ami darabossá tette számomra ezt az egészet. |
2012-05-04 19:54.28 |
Lynch első nagy dobásához végre most volt... "szerencsém"... Nem láttam benne fantáziát, és ezzel sokak nemtetszését biztosan kiváltom, de nem is vagyok ezzel egyedül.
Rendben van a rémálomszerű ábrázolás önéletrajzi fűszerezéssel és a művésziességgel sincsen baj, egy határig. Addig amíg kerek egész a sztori (vagy nem kerek, nem is egész, de valamilyen szintem legalább értelmezhető) és érezze a földi halandó hogy jó érzésekkel távozik a fotelból a hűtőszekrény felé, nem pedig egyfajta sajgó zavarodottsággal. Ha már egyszer majd két órát rászán értékes életéből. Értelmetlen. Nem áll össze. Idegesítő. Egyetlen értékelhető mozzanat a színpadon "táncoló" nő által énekelt dal: "In heaven.. everything is fine, in heaven..." Esztétikailag akár még működhetne is de nem ha filmet mint egészet nézzük hanem csak az egyes jeleneteket. Szeretem én ha elvont az anyag, ütős a cucc, de nem jött át az üzenet. A filmen végigvonuló gyárzajszerű sípolás viszont igen. Nyomasztó. Nem kifejezés. A "babáról" pedig még nem is beszéltem... (viszont elismerésem, még mai szemmel is helytálló darab lett, tökéletes munkát csinált valamelyik elmeháborodott maszkmester vagy mittudomén kinek a feladata volt :) ) Magáról a történetról sem, de érdemes egyáltalán? Így is több tintát pazaroltam rá mint kellene... ööö... inkább kiradíroznám de nem lehet. |
2012-03-06 17:46.43 |
SPOILERVESZÉLY
Huxley Szép Új Világ című regényéből egy nagyot kanalazva főztek egy seízű valamit amin egyszer azért el lehet cuppogni. Mert azért el lehet, fondorlatosan, szép lassan bontakozik ki a teljes kép, a néző tűkön ül ahogyan az információcseppeket csepegtetve tágul a látótere. De sajnos, nagy a zűrzavar. Mert hogy adott egy kozmikus gigász brutyó embergyár és -telep a föld alatt amiről "senki sem tud semmit", csak épp azok akiknek kell hogy tudjanak róla. Meg hogy operációból (májkivétel folyamatban) felébredve minden további nélkül képes egy ember menekülni és verekedni, szétnyílt mellkassal. Meg hogy egy tudatlanságba tartott klón simán átveri a "normális" embereket a külvilágban - miközben odabent görcsösen szerencsétlenül botorkál nyiladozó elmécskéje és eme lázadási kísérleteket minden esetben sikeresen letörik - úgy hogy az senkinek nem tűnik fel. Többek között a Sziget koncepciója is sntít. A nyereményük elvileg hogy kiköltözhetnek a Szigetre hogy a kiválasztottak benépesítség a Földet az atomkatasztrófa után vagy mi. Na és a Sziget nem lett fertőzött? Ennek még egy klón sem dől be! De hát ez egy popcornmozi. Ja, bocs, nem szóltam. Akkor ámuljunk csak a pörgős, végeláthatatlan, lehetetlen és frenetikus (az "elszabadult vonatkerekek" című jelenet kifejezetten szórakoztató, de tényleg!!!) akciósallabgokkal. Ewan McGregor egy fokkal jobb mint a Star Warsban, (a Trainspotting nem említhető egy lapon ezekkel a filmekkel) a "színészcsaj" viszont kellemes csalódás. All in all, az egész mint egy klón: láttunk már hasonlót és olyan... semmilyen. |
2012-02-05 14:09.58 |
SZÖRNYű. Az igyekezetet azértméltányolom. |
2012-01-28 15:02.02 |
Hát azért egész kellemesen végigröhögtem ezt a két órát, zsinórban fantasztikus helyzetpoénok, jól eltalált karakterek, romkomhoz képest elviselhető befejezés.
És ami a lényeg, a giccses esküvői jelenetet sikerült ötletesen giccsteleníteni - kvázi Helen miatt lett ilyen giccses. És még nem is annyira altesti. És még akár tanulságosnak is mondható. |
2012-01-09 12:40.07 |
"A halott férjem... Ez kényes ügy... Dúsgazdag... Gyilokpornó... Magánnyomozás... Megbízom... Kicsim szeretlek!... Miért csinálod ezt velünk?... Rosszfiúk... Alvilág... Mocsok... Ezt végig kell csinálnom... Esküszöm neked!... Maga zsaru?... Hol vagy most?... Megdöglesz te szemét!... Haver mi társak vagyunk nem?... Szeretlek kicsim!... Rohadékok!... De miért... Miért nézte végig?!"
Miért néztem végig? 8mm Ez azért vékony... |
2012-01-05 13:21.15 |
Felejtős... |
2011-12-27 20:45.53 |
Sötét, sötét, sötét... Kiráz tőle a hideg. |
2011-12-27 20:44.28 |
Az a baj, hogy a film a kezdeti lendületétől pofára esik és kiderül hogy a Freudi mélységekkel kecsegtető történet kínosan egyhangú. Tanmese arról hogy a drog öl, butít és nyomorba dönt na meg hogy egyszer fent másszor lent. De valójában egyik sem. |
2011-12-17 18:43.45 |
A főhős fiával egyetemben kocsijával - egyben lakásával - együtt hazalátogat Erdélybe hogy aztán rengeteg-magyaros és kevésbé magyaros-kalandon és kalamajkán keresztül visszautazzanak, immár a nagypapával kiegészülve...
Döcög ez a Passat (vagy mi?), de azért emberesen gurul! Kérem szépen, már-már mintha nem is magyar filmet néznénk, olyannyira élvezetes ez a nagy semmi amit összeollóztak és mégis... Sajnos részben tipikusan sajátosan magyar képtelenségekkel és bújtatott (na meg kevéssé bújtatott) reklámokkal teleszórt ródmúvit kapunk, s hogy mi is pereg voltaképp a szemünk előtt azt kissé nehéz eldönteni mert popcornmozinak túl intelligens, művészfilmnek viszont túlságosan művi, hiába (az egyébként bátor) lélektanilag minimalizált háromgenerációs családi problémakör, az elragadó tájképek és a másutt már látott gegek egymásutánja (melyek egyébiránt töklletesen telibetalálnak!!) a hosszú út során, de még ha csupán a játékidő kitöltése volt a cél még akkor is felettébb szórakoztató, könnyed és bájos. Az alakítások helyenként megdöbbentően jók, s míg Pogány Juditnak kissé több játékteret(és időt) is kaphatott volna, addig Haumann Péter időnként sok főleg úgy hogy kizökken a székely apuka szerepéből és simán önmagát alakítja. Az egész valamiféle végső csattanót ígér amit jól meg is kap az ember azzal hogy... elmarad. Talán csak nem lemaradt húsz perc a film végéről? Mi történt? S hogy ez a szándék - pótolandó - a művésziesebb hatást hivatott erősíteni vagy esetleg a befejezést még maguk sem tudták az alkotók azt sajnos nem tudni. Mindenesetre ez a bizonytalanság és tehetetlenség ott remeg a film elejétől a végéig a színészeken. Tény ami tény, ez a film valahonnan indul, de sehova sem tart. A magyar filmgyártás körülményeit ismerve azonban még azt is elképzelhetőnek tartom hogy akkor és ott elfogyott a filmre szánt pénz és a stáblistával zárták rövidre a problémakört... Így tehát soha nem tudjuk meg a három férfi sorsa miként alakul az országhatár átlépése után. Soha rosszabbat! (illetve csak így tovább, még van esély felzárkózni a román mozik szintére :)) ) |
2011-11-27 16:17.55 |
Kemény!
Pofátlan, a határokon is túlmenő provokatív film, melyben nem kell mondanivalót keresni, csak röhögni azoknak, akiknek van öniróniájuk. A jelenetek garantálják a folyamatos röhögést, felesleges is előre lelőni a poént. Persze igen, a maga nemében hulladék (hmm.. Jackass?), nem egy művészfilm ez tény, de garantálom hogy egy homofób haver előtti coming-out után közösen ezt a filmet kell legelőször megnézni (akár egy gyertyafényes vacsora keretein belül :D)!! |
2011-11-20 16:28.45 |
"Ennyi!..."
:))) |
2011-10-17 14:16.11 |
Mint ahogyan az várható volt, az önfeledt kikapcsolódás élményével kecsegtető Hollybudi tucatfilmet láthattunk, tele hatásvadászatra kipreparált, minden természetességtől mentes, önmagukban vergődő dialógusokkal és kínos klisékkel teli jelenetekkel. Plázarandi előtt, helyett és után kifejezetten ajánlott
Romkom: Romnak felszínes, de a fiúknak is élvezhető, komnak meg mint ahogy a popcornvígjátékok többsége, ásítós. Vagy négyet azt hiszem kuncogtam. Összvissz néhány említésre érdemes másodperc kivételével felejtős, ámbár mindenképpen szívesen látnám a két főszereplőt egy művészibb, magvasabb gondolatokkal teli filmben mert rengeteg potenciál van bennük. Vagy potencia? |
2011-08-01 10:28.11 |
Egy film ami leköt és lebilincsel. Egy ütős ötcsillagos, melyre igazán nem számítottam már ha csak Jim Carry meglepő színészi játékát vesszük figyelembe, de gondolom nem én vagyok az egyetlen aki pozitívan csalódott benne.
Tökéletesen összerakott igazi mestermunka, ami igazán beszippantja a nézőt és nem ereszti. Nem igazán szeretnék bármiféle poént is lelőni a történetből de akinek bejönnek a csavaros, szétcsavart dramaturgiájú történetek és szimpatizál bármiféle módosult tudatállapottal (khmmm. éber álmodás?!) annak ez biztosan tetszeni fog. Kate Winslet fantasztikus. Jól áll neki az a kicsit zavart, enyhén manipulatív személyiség aki nem ereszti a befolyásolható Joeyt. ugyan előre borítékolható a végkifejlet, abban semmiféle meglepetés nincs, csak az odavezető út igazán rögös és meglepő. az írónak megalkotni ezt a sztorit valószínüleg ez egyfajta terápia lehetett egy saját párkapcsolatbólvaló épkézláb kilábaláshoz... A látszattal ellentétben nagyon is mélyre nyúl, és vicces ahogyan a humort, a párkapcsolatok mindennapjainak pillanatait sikerült beleszőni, mindezt sodorva, nyakatekerten, nyomasztóan de egyszer sem érzünk emögött félelmet mert érezni hogy van kiút eből érzelmi labirintsuból. ...és nem feledjétek, mindennek ára van! Felejteni nem lehet fájdalom nélkül... |