Menrot hozzászólásai

Ugrás Menrot adatlapjára
elejére ... 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 ... végére

Érdekes évfordulók

2012-06-02 12:34.50

1946. június 2. Az olasz népszavazás a köztársaság mellett dönt Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-ban fosztotta meg trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak ellentétei a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háborút követően az utolsó uralkodó, III. Viktor Emánuel 1946 májusában lemondott, majd az 1946. június 2-i népszavazást követően kikiáltották a köztársaságot.

2012-06-02 12:34.07

1934. június 2. Közoktatási reform lép életbe Az 1934. évi XI. tc. összevonta az addig ötféle középiskolát, s egységes nyolcosztályos (fiúk és lányok számára külön igazgatott) gimnáziummá alakította. Az egységesítés a reálgimnázium szintjén történt, úgy, hogy megnövelték a humán tantárgyak súlyát. A tanterv gerincét a nemzeti tárgyak, a magyar nyelv és irodalom, a (magyar) történelem, föld- és néprajz, a latin és vallástan alkotta. A jellemnevelés erősítésére az 1. osztályban bevezették az osztályfőnöki órát. Minden évfolyamon megindult a honvédelmi ismeretek oktatása is.

2012-06-02 12:33.45

1907. június 2. Ferenc József szentesíti a Lex Apponyit Fondorlatos, de eléggé átlátszó célzatú törvény volt az 1907:XXVII. tc., az ún. Lex Apponyi. Méltányosan rendezte a nemzetiségi egyházak népiskolái tanítóinak fizetését, s erre a célra államsegélyt adott. Egyben azonban a magyar nyelv fokozott tanítását is előírta: a tanuló a negyedik osztály után `gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki kell tudja fejezni`. Hiába tiltakoztak a nemzetiségi egyházak, a nem magyar pártok képviselői, a törvényt életbe léptették. A koalíció pántlikás magyarkodására jellemző előírása volt a kötelező magyar iskolafelirat, a magyar nyomtatványok használata, a tantervnek magyar történelmi tablókkal való kötelező díszítése; nézhették a szlovák és román gyerekek, hogy ők Árpád leszármazottai... A korabeli vád: a koalíció, ha már nem volt pénze az iskolák államosítására, akkor az állami felügyelet kiterjesztésével, a tanítók köztisztviselővé minősítésével (és fegyelmezésével) próbált kerülő úton államosítani, és persze magyarosítani is. Jó és rossz elemek keveredtek tehát a törvényben. Politikai visszhangja a magyarság számára katasztrofálisnak bizonyult. Még az 1919-1920. évi béketárgyalásokon is felvonultatták súlyos érvként Magyarország ellen, természetesen eltúlozva valódi magyarosító hatását. A törvény egyes előírásai 1907-ben irreálisak voltak, de hozzájárultak a nemzetiségi iskolák számának csökkenéséhez. Szigorát később enyhítették.

2012-06-02 12:33.29

1666. június 2. Meghal Lippay János botanikus A jezsuita szerzetes Pozsonyban látta meg a napvilágot 1606. június 30-án. Bátyja, az esztergomi érsek pozsonyi udvarában élt, és az ott lévő híres pozsonyi kertről írta az első magyar nyelvű tudományos kertészeti művet, a `Posoni Kert`-et. Ő volt az első magyar pomológus, 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján. Munkássága volt az első kísérlet Magyarországon a mezőgazdasági, valamint kertészeti elmélet és gyakorlat összeegyeztetésére. Fő műve két évszázadon át az egyetlen ilyen témájú magyar nyelvű szakkönyv volt, amely nyelvtörténeti szempontból még ma is értékes.

2012-06-02 12:33.13

1247. június 2. Johanniták harcolnak az ország védelmében IV. Béla hűbéri adományként adta át a johannita lovagoknak a szörényi bánságot, az attól keletre eső Kunországot, s azonfelül más birtokokat. A megállapodás értelmében a rend köteles volt gondoskodni a terület védelméről és betelepítéséről is. A johanniták vállalták, hogy az erdélyi határvidéken kővárakat emelnek, ellenséges támadás ellen állandó jelleggel 100 lovagot tartanak készenlétben. A király kikötötte továbbá, hogy a johanniták az ország nyugati végének őrzésében is vegyenek részt olyan módon, hogy az öt legfontosabb ottani várban (Pozsony, Moson, Sopron, Németújvár, Vasvár) 50 lovagot állomásoztatnak. Az intézkedés főbb vonalaiban a Német Lovagrend barcasági letelepítését idézi. A két eset közötti lényeges különbségek a részletekben rejlenek. Apjával ellentétben Béla bizonyos vonatkozásokban fenntartotta jogait a lovagoknak átengedett területeken. Így például a királyi jövedelmek fele változatlanul neki járt, és a súlyosabb ügyek feletti ítélkezés jogáról sem mondott le. Mindazonáltal a johanniták meg 1260 előtt - nem tudni pontosan, miért - elhagyták a rájuk bízott vidéket. Kudarcot vallott tehát Béla kísérlete, hogy nyugati típusú hűbéres tartomány kialakításával erősítse meg országa határainak védelmét.

Carmen (1984) - Vélemények

2012-06-02 12:30.35

Carmen (1984) Directed by Francesco Rosi Writing credits Henri Meilhac (libretto) & Ludovic Halévy (libretto) Prosper Mérimée (novella) Francesco Rosi (adaptation) & Tonino Guerra (adaptation) Cast (in credits order) complete, awaiting verification Julia Migenes ... Carmen (as Julia Migenes-Johnson) Plácido Domingo ... Don José Ruggero Raimondi ... Escamillo Faith Esham ... Micaëla François Le Roux ... Moralès John-Paul Bogart ... Zuñiga Susan Daniel ... Mercédès Lillian Watson ... Frasquita Jean-Philippe Lafont ... Dancaïre Gérard Garino ... Remendado Julien Guiomar ... Lillas Pastia Accursio Di Leo ... Guide Maria Campano ... Manuelita Cristina Hoyos ... Dancer Juan Antonio Jiménez ... Dancer Aurora Vargas ... Carmen's Friend Carmen Vargas ... Carmen's Friend Concha Vargas ... Carmen's Friend Esperanza Fernández ... Carmen's Friend Lourdes García ... Carmen's Friend María Gómez ... Carmen's Friend Pilar Becerra ... Carmen's Friend rest of cast listed alphabetically: Compañía Antonio Gades ... Danseurs: et le participation de la (as Compagnie Antonio Gades) Create a character page for: Produced by Marcel Dassault .... producer Patrice Ledoux .... producer Alain Poiré .... producer Renzo Rossellini .... co-producer Daniel Toscan du Plantier .... executive producer (uncredited) Cinematography by Pasqualino De Santis Film Editing by Ruggero Mastroianni Colette Semprún Production Design by Enrico Job Art Direction by Gianni Giovagnoni Pierre-Louis Thévenet (as Pierre Thévenet) Costume Design by Enrico Job Makeup Department Marie-Hélène Duguet .... hair stylist Marie-Hélène Duguet .... makeup artist Adalgisa Favella .... hair stylist Adalgisa Favella .... makeup artist Franco Freda .... hair stylist (as Francesco Freda) Franco Freda .... makeup artist (as Francesco Freda) Production Management Franco Ballati .... production manager Xavier Basté .... assistant production manager Guy Blanc .... production manager Josep Guerrero .... unit manager Modesto Pérez Redondo .... production manager Alessandro von Norman .... production manager Second Unit Director or Assistant Director Gianni Arduini .... first assistant director (as Giovanni Arduini) Sound Department Hugues Darmois .... sound editor: location Michel Glotz .... sound recordist: opera Yvon Gérault .... sound supervisor Dominique Hennequin .... sound mixer Harold Laury .... sound recordist: location Jean-Marc Lentretien .... sound mix technician Guy Level .... sound editor: opera Jonathan Liebling .... foley artist Harald Maury .... sound Camera and Electrical Department Franco Bruni .... camera operator Georges Pierre .... still photographer Pietro Tiberti .... grip Noël Véry .... assistant camera Costume and Wardrobe Department Gino Persico .... wardrober Music Department GEORGES BIZET .... music by Choeurs de Radio France .... choir Les Enfants de la Maîtrise de Radio-France .... choir (as Choeurs et Maîtrise de Radio France) Rolf Feichtinger .... musical advisor Lorin Maazel .... conductor Orchestre national de France .... orchestra Janine Reiss .... musical research Other crew Ariane Adriani .... script girl Pedro Beltrán .... bullfighting advisor Pedro Beltrán .... historical advisor Antonio Gades .... choreographer Santiago López .... double: bullfighting Monique Pautas .... production accountant Olvasd át,ott van Bizet is:)Nagybetűkkel!!

Prosper Mérimée - Vélemények

2012-06-02 12:24.58

Carmen(főleg) A zabolátlan és csapodár cigánylány és Don José szenvedélyes szerelmének története örökzöld klasszikus. Mindkettejük életét lobogóan heves érzelmek uralják, s ez a tűz felemészti boldogságukat. Mérimée legismertebb kisregénye elegáns tárgyilagossággal mesél a festői spanyol környezetben játszódó romantikus kalandokról, a cigányok, a csempészek és bikaviadorokvilágáról, s a tragédiába forduló vonzalomról. Carmen halhatatlan: alakját nemcsak a könyv, de az operairodalom,a táncművészet és számtalan filmfeldolgozás is őrzi. A világszerte ismert mestermű párja Mérimée másik regénye, a Colomba: a büszke korzikai lány nem nyugszik, amíg a hagyományok parancsának engedelmeskedve meg nem torolja apja halálát. Semmitől nem riad vissza, hogy bátyját, aki a hosszú külföldi tartózkodás után elszokott a kegyetlen helyi módszerektől, rábírja az igazi korzikai bosszúra, a vendettára.

2012-06-02 12:24.16

.

Érdekes évfordulók

2012-06-02 12:17.06

SZENT MARCELLIN és SZENT PÉTER Június 2. + 303. A két vértanú, Marcellin és Péter neve szerepel a szentmise ősi, római kánonjában. Megbízható hagyomány e vértanú-párról természetesen ugyanúgy alig áll rendelkezésünkre, mint Ágnes, Nereus és Achilles vagy Pongrác vértanúságáról. Föltehetően 500 táján készült szenvedéstörténetük jóltájékozottnak és beszédesnek mutatkozik. Formája szerint épületes, dicsőítő irat a vértanú-tisztelet szolgálatában. Történeti hitelességét azonban már nincs módunk megítélni. A két vértanú -- az írás szerint -- római klerikus volt: Marcellin áldozópap, Péter pedig exorcista (ördögűző). Diocletianus császár üldözésének idején szenvedhettek vértanúhalált. Damasus pápa azt állítja a két római vértanú sírfeliratában, hogy haláluk és temetésük történetét a kivégző hóhértól hallotta: ,,amikor még gyermek voltam''. Helyi tiszteletüket Rómában ki lehet mutatni, sírjukat a Via Labicanán lévő temetőben tisztelték. Konstantin császár bazilikát építtetett oda, melyhez hozzáépíttette anyjának, Ilonának a mauzóleumát. A két szent ereklyéi 827-ben a Majna menti Seligenstadtba kerültek. A két római vértanú életéből a legendás szenvedéstörténet épületes részleteket beszél el: Amikor Pétert bebörtönözték, megnyerte fogolytársai és őrei bizalmát. Arthemius felügyelő is elpanaszolta gondját: van egy lánya, akit megszállva tart a gonosz lélek. Péter ajánlkozott, hogy Krisztus nevében meggyógyítja. Arthemius azonban nem akarta elhinni, hiszen ha Péter Istene olyan erős volna, akkor először nyilván saját szolgáit szabadította volna ki a bilincsekből. De Péter bátorította őt, hogy higgyen Isten erejében. Akkor a börtönfelügyelő kettős láncot hozott, és a szentre zárta: ,,Ha Istened kiszabadít ebből a kötelékből, és meggyógyítja a lányomat, hinni fogok Krisztusban.'' A következő éjszaka Péter szabadon, kereszttel a kezében lépett a kételkedő elé, kinek a lánya is teljesen meggyógyult. Arthemius egész házanépével rögtön kérte a keresztséget, és szabadon engedte a keresztény foglyokat, azokkal együtt, akik meg akartak keresztelkedni. Marcellinus, aki papként ugyanabban a börtönben volt, mindnyájukat megkeresztelte. Amikor a bíró megtudta, hogy Marcellin és Péter megkeresztelte a felügyelőt és más foglyokat, és mindnyájan szabadok, sietve újra elfogatta és egy szigorúbb börtönbe záratta őket. Jöttek a kínzók: Marcellint üvegcserepekre fektették, Pétert kalodába zárták. Az Úr angyala azonban éjjel kiszabadította őket a börtönükből, és megparancsolta nekik, hogy továbbra is erősítsék a keresztény népet szóval és tettel. Mindenekelőtt Arthemius bátorítására siettek, akinek szintén meg kellett ízlelnie a bíró haragját: családjával együtt megkövezték. Végül Marcellint és Pétert egy sötét erdőbe hurcolták, és ott lefejezték. A legenda még arról is tud, hogy a hóhér látta, amint lelküket angyalok kísérték az égbe. Akkor ő is eljutott a hitre. Istenünk, aki Szent Marcellin és Szent Péter vértanúid dicsőséges hitvallásának emlékezetét erősíted bennünk és oltalmunkra fordítod, kérünk, segíts, hogy követésük előbbre vigyen, és közbenjárásuk támogasson minket!

2012-06-02 12:14.15

SZENT MARCELLINUSZ pápa és vértanú június 2. SZENT MARCELLINUSZ (MARCELLIN) pápát 296. június 30-án választották meg. Római volt és jó ideig békében tudta az egyházat kormányozni. Diokletianus császár, császártársa Maximianus és alcsászára Galerius úgy látták, hogy a pogány államvallásra veszélyt jelentenek a keresztények, ezért 303. február 23-án rendeletben megparancsolták a templomok lerombolását, a szentkönyvek elégetését és a keresztények polgárjogának megvonását. A keresztényekre halálbüntetés vagy kényszermunka várt. Ekkor, a Diokletianusz-féle keresztényüldözéskor, 304-ben, Rómában szenvedett vértanúságot, együtt Szent Péter vértanúval. Az esetről Szent I. Damazusz pápa (uralk. 366-384) leírásából tudunk, aki magától a hóhértól hallotta a történetet. Egy bozótos helyen lefejezték őket, de maradványaikat a Via Labicanán levő temetőbe vitték két babérfához. Sírjuk fölé a türelmi rendelet kiadása után bazilikát emeltek. Sírjukat 1896-ban találták meg Rómában. Példája: A kereszténység mindég veszedelmes a pogányságra! Nekünk mégis szeretnünk kell a Világot!

Lady Gaga - Vélemények

2012-06-02 12:10.41

Ullala=féltündér? Hulala=egy márkanév(tejszín pl)

Mel Ferrer - Vélemények

2012-06-02 12:01.02

A Mindenható vigyázzon rá!

Hedda Hopper - Vélemények

2012-06-02 12:00.03

Nyugodjék békében!

2012-06-02 11:59.51

.

Johnny Weissmüller - Vélemények

2012-06-02 11:59.27

Nyugodjon békében! Alattam komoly filmográfia olvasható,Szilard jóvoltából.

Sally Kellerman - Vélemények

2012-06-02 11:57.11

Happy Birthday!

2012-06-02 11:56.58

.

Justin Long - Vélemények

2012-06-02 11:55.39

Boldogot!

Stacy Keach - Vélemények

2012-06-02 11:55.02

Isten éltesse!

Legsokkolóbb filmek

2012-06-01 23:16.18

Hirtelen: Inland Empire,La Haine,Bűnös szerelmesek,Ház a ködben,Hetedik kontinens,Hetedik,Az építész hasa,Iszonyat,Pók,Huszadik század,Öldöklő angyal,Megszállottság(Visconti)Saló,Nővérek(De Palma),Christiane F. ezek közepesen "sokkolóak" és csak pár cím a sok közül természetesen.Folyt.köv.:)

Jellemző mondat, esetleg rövid párbeszéd - melyik filmben hangzott el?

2012-06-01 22:47.42

Kelly hősei

Lady Gaga - Vélemények

2012-06-01 18:42.31

"ülve pisilek, állva kakálok"-Hofi? vagy Rolls frakció?

Leslie Howard - Vélemények

2012-06-01 17:27.05

"1943-ban az akkor 50 éves színész spanyolországi látogatásáról tért volna haza, amikor repülőjét lelőtték a Luftwaffe vadászgépei. Egy most megjelent spanyol könyv szerint ez nem ok nélkül történt: Howard ugyanis többször találkozott Franco tábornokkal, és a brit kormányzat kérését tolmácsolta neki, miszerint ne lépjen be a háborúba Mussolini és Hitler oldalán. José Rey-Ximena szerint a színész egykori szeretőjének kapcsolati rendszerét felhasználva teremtett kontaktot a diktátorral, és neki köszönhetően maradtak ki az öldöklésből a spanyolok. A feltételezés alapjául egy korábbi interjú szolgált, amelyben a a tavaly 96 éves korában elhunyt Conchita Montenegro spanyol színésznő mesélt világháborús emlékeiről, és az angol színész titkairól. A nő szerint Howard és ő 1931-ben, a Never The Twain Shall Meet című, közös filmjük forgatásán kezdtek viszonyt, ám ő később hozzáment a falangisták egyik idősebb, vezető tagjához. A színész ezt a befolyást használta fel, és így sikeresen megszerveztek egy találkozót közte és Franco között. A kétszeres Oscar-díjas Howard azonban feletteseinek már nem tudott beszámolni, mert gépét London felé tartva német vadászgépek lőtték le." Rey-Ximena szerint "ezért nem emlékszünk rá sem kémként, sem pedig hősként".

Márkus László - Vélemények

2012-06-01 16:29.56

Nyugodjon békében!

Sárkányölő lovagok - Vélemények

2012-06-01 15:23.47

Minden jót!:)

Érdekes évfordulók

2012-06-01 15:02.59

Nem bírok jelenleg visszamenni a pszichiátriára. Túl furán érzem magam,majd a nővérem talán segít. A barátnőm nem tud.

Sárkányölő lovagok - Vélemények

2012-06-01 14:59.19

Gyógyszerész,film és zenemániás 9-10 éves korom óta.Mentálisan zavart egyén jelenleg.

80s-90s legjobbjai../zene/

2012-06-01 14:45.46

http://www.youtube.com/watch?v=B7ZNC8h8Mmw The Protagonist - Dead Can Dance

Sárkányölő lovagok - Vélemények

2012-06-01 14:39.10

A tudásszinted nem olyan gyenge főleg ezért. Sőt.

2012-06-01 14:15.46

VAL P voltaképpen ki vagy te?

elejére ... 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 ... végére