Nos ez a film is ragyogó alkotás a szürrealista,transzcendális meditáció által megvilágososdott rendezőfenoméntől.Ennél a filmnél nem igazán készült még hatásosabb mozi az emberi lét megmérettetéséről a Stalker óta.Metafizikai hasonlóságok kitűnnnek.A szereplők az önmagukkal való kíméletlen szembenézést élik,vagyis a metafizikai síkokat takaró fátylakon át önmaguk kibírhatatlan és vállalhatatlan rettenetével szembesülnek,de csak pillanatokat,részleteket-egyelőre nehezen összerakható részleteket-,mintegy a szellemi észlelés első rémisztő jeleit észlelik.David Lynch magas fokú intuíciós kézségeit érzekelhetjük a vásznon,mely a filmművészetben oly ritka.(Ez a fajta közvetítés)
A főhős nem egyszerűen tudathasadt,a köznapi életből való kiszakadása állandósul és az élmények a földi lét peremére sodorják.Ettől kezdve minden dolog amit átél és tapasztal csak tovább erősítik kiszolgáltatottságát,kiszolgáltatottság-érzését olyan erőknek,amiket nem ismer.A film mindenkinek mást és mást mutat meg önmagából,ezt pedig gazdag és fantasztikus képisége,összetett szimbólumrendszere,a mélyen átélt színészi játékok és természetesen a hatásos zenei atmoszférája hozza létre.A Dick Laurent-effektus=a farkába harapott kígyó(a gonosz jelképeként) megdől miután Fred Madison mefutotta körét.A lényeg az ember harca a gonosszal,hogy ember tudjon maradni s bár Fred elbukott ahogy Cooper is a Twin Peaks-ben(sajnos),de nem az elbukás ténye számít,hanem a tanulás és a tapasztalás,mert Fred azáltal,hogy egy életben két személyiséget is átélt(átélhetett volna egy tucatot is),elég volt az a kettő pólus-egy művész és egy autószerelő-megtapasztalhatta,hogy a sztori,a körítés csak eszköz,a küzdés mindenkinek ugyanaz,ugyanazért.
David Lynch remek zenéket választott ki(NIN,Bowie,Rammstein,Bily Corgan,Manson,Lou Reed stb...
Az egyik legdöbbenetesebb jelenet,amikor Fred kilépve az egyik szobából besétál a folyosó vaksötétjébe,amely,mint egy anyagiasult tömeg elnyeli őt.Ez a jelenet egy olyan erős löket,hogy rádöbbenthet a fizikai világbólvaló kilépésre.Fred Madison voltaképp kilép a filmből,a kulisszák mögé ,ki a megzavarodott színjátékból.Lenyűgözően félelmetes érzekeltés az,hogy a semmi ottléte,az üresség,mennyire ijesztő,a terméketlen,a kiúttalan,a mindennél elviselhetetlenebb űr,az egyedüllét,a vakság,a fény hiánya,a kinnlét,ahonnan nem látszik,hogy az út felfelé ,befelé vezet.Fred álmai egybemosódnak a valósággal,a videófelvételekkel,azzal bűnhődik,hogy siralomházba kerül felesége feldarabolásáért és mert élete lineáris biztonsága felborult ,nincs alátámasztva,hogy ő tette-e,illetve,hogy ez nem látható át tisztán,adja a végső lökést,hogy maga mögött hagyja a biztonságérzet illúzióját. A siralomházban fejfájások,halucinációk gyötrik Fredet,majd szédületes képektől kísérve kiszakad eddigi világából és testet vált!Mivel azonban egy életen belül történik mindez,metamorfózis zajlik le,okkult erők játéka(különben előb meghalna,aztán születne újjá),Fred megkapja még életében azt a kegyet,hogy megtapasztaljon valami igazán fontosat.Fred a cellában Pete Daytonná válik,aki nem tudja,hogy került oda,szintén fejfájások gyötrik.Szülei hazaviszik,majd lassan visszaáll a normalitásba.Pete-t megkísérti a gonosszal szövetkező Mr.Eddy, a város hatalmassága,de a startot Alice adja (Mr.Eddy kocsijában felbukkanó nő,aki Renee fekete hajú pár évvel fiatalabb mása)Pete ne bír ellenállni a kihívásnak és ezzel kezdetét veszi a Mr.Eddy,Alice és Pete hármas kíméletlen játéka.Hogy Peter valójában Fred azt több dolog is alátámasztja(fejfájás,idegesen reagál a rádióban felhangzó szaxofonszólóra(Fredé),és persze,hogy Alice és Renee is valójában ugyanannak az entitásnak a megnyilvánulásai.És,hogy itt elsősorban Fred sorsa számít,hogy az ő tanulóidejét szemléljük,azt jól mutatja,hogy nem tudhatjuk meg miért is került cellába Peteer(szülei sem fedik fel előtte a rettenetesnek tűnő titkot).Alice-nak kész terve van a meglépésre,kinyírni egy Andy nevű fickót és meglépni a pénzével.Amint Peter beleegyezik,-mert azt hiszi így ővé lehet a nő-hamarosan megtörténik a borzalmas gyilkosság,Peter ekkor már sejti,hogy nem ő uralja saját sorsát.Mr.Eddy-miután már érzékeltette a fiúval a reá váró lehetséges sorsot-felhívja Petert és átadja a kagylót a sminkelt öregnek,az orgazdának,a démonnak,akiről a megrémült Pete is sejti,hogy ismeri valahonnan.(Mr.Eddy,aki szövetkezik a gonosszal csúnya véget ér,de ez nem is lehet másként,a hatalmat maradéktalanul az egójuknak alárendelők fokozottan ki vanak téve a gonosz csábításának)Alice és Peter a lány tanácsára elmennek egy faházba a szajréval egy orgazdához ,aki ugyebár nem más,mint a testett öltött démoni lény.Itt lejár Pete ideje,de ezt már előre jelezte Fred egyik álma a siralomházban az égő faházról.Amikor Peter újra Freddé válik,a gonosz videokamerával-őt filmezve-ront rá,és Fred kétségbeesetten menekül el a rettenet elől,mert még mindig nem tudja,hogy az nem árthat neki,hogy csak elodázza a szembenézést,és az a tükör,amit a gonosz tart eléje ugyancsak játék,és hinni benne nem más mint amit az önnön farkába harapó kígyó ősi jelképével szimbolizálhatunk.Ezért jöhetett létre az a paradoxon,hogy a film végén Fred szól fel önmagához,hogy Dick Laurent halott.
David Lynch intuitív mélységeit a vásznon az Inland Empire-ben tovább bonyolítja ugyancsak metafizikai ellentmondásokat szőve.
A Lost Highway hajlamos bárkit kiugrasztani a sablonból,a megszokások satujából ha affinitása van rá. Jó szórakozást a mozihoz!
|
