"Hanekével az űr, az értelmetlenség mérhetetlen banalitásának, vagy megfordítva: a banális hétköznapok tökéletesen értelmetlen ürességének ábrázolása lép színre a kilencvenes évek filmjeiben. Camus-nél az abszurd élménye még az idegenség heroizmusával párosult. Bergmannál a semmi, Isten csendje: katartikus dráma. Beckettnél és Bernhardnál az abszurd őrjítően nevetséges. Haneke
filmjeiben az űr dermesztő hidegsége teljesen semleges, érzelemmentes,
hétköznapi állapot, és szinte tetszőleges, mikor milyen alakot ölt: a fogyasztásét, a játékét vagy az erőszakét."

Zalán Vince

Ingmar Bergman - Vélemények

2013-02-10 15:41.37

"Bergman sohasem engedi meg színészeinek, hogy felülemelkedjenek azon a szituáción, amelybe belehelyezte őket. Nem játszhatnak el semmi többet a szituációból annál, amit figuráik tesznek az adott helyzetben. Mert ha valami többet játszanának el, akkor ebben már benne lenne a figurákhoz, az elgondoláshoz való viszonyuk, ami szerintem megszüntetné a dolog emocionális jellegét, minden túlzottan kiszámítottá válna, és nem lenne művészet. Más szóval, az egész nagyon tendenciózus és jelzésszerű lenne.
A rendezőnek életet kell lehelnie a színészbe, nem pedig arra használnia, hogy eszméi szócsöve legyen. Bár sokak szerint a színész szócső. Miféle szócső? Mindez csak üres szó, demagógia.
Vannak, akik úgy vélik, hogy Bergman teátrális. Miért lenne az? Talán mert sokat dolgozik színházban, vagy mert a színészei játszanak úgy? Nem tudom. A színészei egyáltalán nem teátrálisak. Vagy az a baj, csak a színész arcára figyel? De miért kéne másra figyelnie? Mintha az ember, jelen esetben a színész, nem tartozna a valósághoz. Miért? Itt valami tévedésről van szó. Figyelni a színészi játékra is lehet.
Aki csak a színészekre összpontosít, nem követ el szakmai hibát. Ez azt jelenti, hogy számára a világ a színészek tekintetében, magatartásában, egymással való ütközésében tükröződik. Ez is a valóság része, amely néhány rendező filmjeiben meghatározó szerepet játszik.
Sok színész úgy véli, ha a rendező nem beszél neki a koncepciójáról, nem tiszteli. Ez nem igaz. Egy filmszínészt éppen azért kérnek fel egy szerepre, mert az ő külseje, lelki alkata áll legközelebb az alkotóhoz. Bergman például a szerepeket kifejezetten saját színészeire írja. A filmben csak egybeesés lehetséges. A filmszínésznek egyszerűen semmi lehetősége nincs arra, hogy elejétől végéig maga építse fel szerepét, mint a színházban.
A filmet illetően az a véleményem, hogy a színész csak saját magának tesz rosszat, ha mindent megtud arról, hogy van megtervezve egy jelenet, mi lesz a szerepe a készülő filmben.
Ideális esetben a színész nem tudja, hova kerül majd az ő epizódja. A színészt ez azért nem terhelheti, hogy teljesen szabadon létezhessen a szituációban, hogy fiziológiai és pszichikai értelemben egyaránt élni tudjon a jelenetben. Életében az embert érzelmei irányítják, semmiféle dramaturgiáról nem tud, nem dramaturgiát követ, amikor őszintén viselkedik. Ezért ha a színész nem ismeri cselekedeteinek hátterét és funkcióját, sokkal közvetlenebb érzelemkifejezésre képes, életszerűbbé válik és teljesen függetlenedni tud a rendezői elképzeléstől. Egyszóval, a filmszínész sokkal oldottabb, ha a rendező nem beszél neki a koncepciójáról.
Ez az ideális eset. A rendező azonban nagyon szeret saját elképzeléseiről beszélni a színészekkel. Szerintem ez mindig negatívan hat a színészre, ami jól látható. Látszik a célirányosság, a szereppel szembeni ellágyulás. Látszik, hogy a színész mit akar mondani.
Röviden a következőről van szó: ahhoz, hogy elképzelésünket meg tudjuk őrizni, a színésznek a lehető legszabadabbnak kell lennie. Véleményem szerint ez úgy érhető el, ha szigorú, de belső, lélektani keretek közé helyezzük. A színész "hazudni" kezd, mihelyt nem a megszabott feltételek között létezik"

Andrej Tarkovszkij:Előadások a rendezésről

2013-02-10 15:30.14

"Pályafutásom során igen kevés zenei produkciót csináltam. Ennek bizony kínos oka van: a zene iránti szerelmem mindig viszonzatlan maradt. Legnagyobb fájdalmamra teljességgel képtelen vagyok megjegyezni vagy elismételni egy dallamot. Felismerni gyorsan felismerem, de nehezen tudom azonosítani, elénekelni vagy elfütyülni pedig egyáltalán nem tudom. Iszonyatos erőfeszítésembe kerül, ha csak valamennyire is meg kell kívülről tanulnom egy zenés darabot. Napokon át hallgatom a magnót, és nézem a partitúrát, és hol bénítólag hat rám, hol pedig mulattat, hogy mennyire reménytelen eset vagyok.
Ebből a keserves küszködésből annyi hasznom származik, hogy végtelen sokáig kell egy-egy művel foglalkoznom. Van időm rendesen meghallgatni minden egyes taktust, minden pillanatot, minden szívdobbanást.
Rendezésem a zenéből bontakozik ki. Számomra nincs más megoldás. Fogyatékosságom nem enged más utakra...."

Laterna magica

Mama (2013) - Vélemények

2013-02-10 14:03.29

Letöltötted Blanche? :)

Andrej Tarkovszkij - Vélemények

2013-02-10 12:37.01

Rab Zsuzsa

Donald O'Connor - Vélemények

2013-02-10 12:34.39

Köszönet.

Versek!

2013-02-10 12:18.37

Gyermeklakó "I"!E-mail készülőben!

Roy Scheider - Vélemények

2013-02-10 12:15.24

R.I.P.

Douglas Slocombe - Vélemények

2013-02-10 12:14.46

Mr.Slocombe betöltötte a 100. életévét!

Isten éltesse az operatőr a urat!

Szirtes Ádám - Vélemények

2013-02-10 12:13.09

Nyugodjék békében!

Bessenyei Ferenc - Vélemények

2013-02-10 12:12.21

R.I.P. :(

Micsoda orgánuma volt Bessenyei úrnak!

Komlós Juci - Vélemények

2013-02-10 12:11.26

Nyugodjék békében!

Alexander Payne - Vélemények

2013-02-10 12:10.23

Isten éltesse!

Robert Wagner - Vélemények

2013-02-10 12:09.47

Boldog 83.-at!
(A leghosszabb nap)

Michael Apted - Vélemények

2013-02-10 12:07.09

Számos kiváló filmet rendezett.
Isten éltesse!

Laura Dern - Vélemények

2013-02-10 12:05.35

Isten éltesse!

Érdekességek!

2013-02-10 12:05.00

[link]

Ádám György professzor szintén elhunyt :(

2013-02-10 12:02.24

Társadalmi tragédiát okozhat az internet - interjú Erdő Péter bíborossal
24 hozzászólás propeller.hu 2013. 02. 09. 21:46
Ha az emberek túl sok időt töltenek a neten, az tragédiához vezethet - véli Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Szerinte nem a fiatalokkal van baj, hanem a jelenlegi középkorú generációval, amelynek tagjai örökké kamaszok akarnak maradni.
A fiatalokról, a kortárs kultúra értékeiről és az internetről is szólt a Kultúra Pápai Tanácsának szombaton véget ért vatikáni plenáris ülése, melynek eredményeit a tanács tagja, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek összegezte az MTI-nek.

"A világ számos régiójából hallottunk beszámolókat, melyek megerősítették, hogy a fiataloknak sincsen teljesen más kultúrája, mint az idősebb korosztálynak. A fiatalokat a mélyszegénység és munkanélküliség kényszeríti vándorlásra és kultúraváltásra Amerikában éppúgy, mint Európában. Közel 15 százalékra tehető a sokkoló, markáns rétegkultúrában élő fiatalok aránya: idetartoznak például a Latin-Amerikából a kontinens északi részébe migráló, kísérő és gondoskodás nélküli, nagyon nehéz sorsú fiatalok. Az ő emberi megszólításuk, az életbe való normális bekapcsolásuk, a lelkiismeretlen kizsákmányolástól való megvédésük rendkívüli feladat"- foglalta össze Erdő Péter a Kultúra Pápai Tanácsának február 6-9. közötti plenáris ülésén elhangzottakat.

Az 1982-ben alapított tanács találkozója a feltörő fiatal kultúrákról szólt. Ahogyan Gianfranco Ravasi bíboros, a tanács elnöke nyitóbeszédében hangoztatta, az egyház a mai 15-29 évesek külső-belső világát is "összetettnek, gyorsan fejlődőnek, de értékekben bizonytalannak látja".

Erdő szerint nem "a fiatalokkal van baj, hanem a jelenlegi középkorú generációval, amely ifjúságkultuszban szenved. Örökifjú akar lenni, annál is inkább, mivel erre ma számos lehetőség van, legalábbis a piac ezt ígéri az életkor elleni kenőcsökkel és egyéb szerekkel, melyekkel az ember élete végéig fiatal maradhat".

"A felnőttkor mást jelent: felelősségvállalást másokért. Ma az öregség, halál, betegség kiszorul a köztudatból, pedig a felnőtt magatartás az, amikor a halál tényének elfogadása és ismerete mellett is igent mondunk az életre. Hogyan lehetnének a felnőttek a fiatalok példaképei, amikor a felnőttek többsége kamasz akar maradni. Az iránymutatás hiánya visszahat a fiatalságra, mely ezek után persze, hogy nem akar felnőni" - hangoztatta a bíboros.

Hangsúlyozta, hogy a "felelősségtudat erősítésében, az élet objektív nagy kérdéseivel való szembenézésben az egyház segíthet az egzisztenciális problémákra válaszoló igehirdetéssel. Csak ez alapján lehet hatékony a bevezetés a hit részleteibe és a liturgia világába".

Ami a digitális ifjúsággal való sebességtartást illeti, a Vatikán az elsők között szólt a fiatalokhoz interneten.

"A fiatalok többségének a számítógép nem puszta információs eszköz, hanem életmód, élettér. Régen a város főterén ismerkedtek egymással, itt vették észre egymást, és itt áll a templom is. Most a fiatalok a virtuális térre állnak ki. Az egyház párbeszédet keres azokkal, akiknek az életmódja kvázi virtuális. Hiszünk abban, hogy a képernyő előtt ülve is felfigyelnek arra, ha valaki megszólítja őket és barátságot ajánl nekik"- mondta Erdő. Hozzátette: "a virtuális valóságon kívüli valóság azért létezik".

Erdő szerint hasonló jelenség uralta a római birodalom utolsó évszázadait, mely felemésztette természetes erőforrásait. "Nem csak a kőolaj apadhat ki. Az ember ideje és figyelme is hatalmas természetes erőforrás, ha ezt az internet teljesen kimeríti, akkor társadalmi méretekben ez is tragédiát okozhat" - hangsúlyozta.

Erdő elmondta, neki még nincsen Facebook-profilja és Twitter-fiókja, de nem kizárt, hogy az esztergom-budapesti egyházmegye így is megszólítja a fiatalokat.

"A kelet-közép-európai és a dél-európai fiatalok közötti különbség a munkához való viszonyban van. Az olasz fiatalok sorsa a munkanélküliség, magyar kortársaik aktívabbak, sokan fiatalon már felelős beosztással bírnak, saját keresetükből élnek, főleg onnan vándorolnak el, ahol tartós munkanélküliség alakul ki"- vélte Erdő.

A Kultúra Pápai Tanácsa két év múlva következő plenáris ülésének az interkulturalitás lesz a témája, "melynek Európában különös vetülete van a nemzetek és az egyház életében is főleg a mostani lélektani és kulturális helyzetben".

Propeller.hu

Kézdy György - Vélemények

2013-02-10 11:59.17

"Életének 77. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Kézdy György. A Szomszédok népszerű Virágh doktora a BorsOnline szerint egy budapesti kórház ablakából vetette magát a mélybe és azonnal szörnyethalt.
Az MTI annyit közölt a művészhez közel álló forrásokra hivatkozva: a Jászai Mari-díjas színművészt pénteken Budapesten érte a halál az Uzsoki utcai kórházban, ahol egy fertőzés miatt feküdt.

A BorsOnline értesülései szerint Kézdy György a 3-as belgyógyászati osztályon feküdt, szombaton éjszaka az egyik harmadik emeleti ablakon kivetette magát és meghalt. A lap megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletét is. Közleményükben azt írták: "Az említett ügyben a haláleset körülményeit a BRFK közigazgatási hatósági eljárás keretén belül vizsgálja. Az elhunyt személyről és a tragédia körülményeiről a vonatkozó jogszabályokra tekintettel egyéb információt nem áll módunkban közölni.""

Kézdy György 1936. február 14-én született Budapesten, a Szomszédok című televíziós sorozat Virágh doktoraként szerzett nagy népszerűséget."

2013-02-10 11:56.00

Kedveltem ezt a színészt.
Megdöbbentett a halálhíre. :(

Nyugodjon békében Gyuri bácsi!

elejére ... 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk

Menrot hozzászólásai

Rock zene

Martin Balsam - Vélemények

Oliver Reed - Vélemények

Henry Rollins - Vélemények

Burt Reynolds - Vélemények

Paranoia - Vélemények

Michael Haneke - Vélemények