Kopjafa a magyarság megkeresztelésének emlékére, Csetfalva:

[link]
/csetfalvamilleniumkopjafaegyuttes.jpg

Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján terül el, a beregszászi járásban. A város 15 km-re van. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Neve az okmányokban való rendszeresebb előfordulása az 1400-as évektől figyelhető meg.

A helybéliek számára igen fontos a vallás, a hit. Ennek egyik jelképe, a faluban 2000-ben emelt kopjafa, melyet a magyarság megkeresztelésének 1000. évfordulója alkalmából állított a KMKSZ helyi szervezete.

2012-03-11 18:58.42

5350-hez...egy kis adalék...

Hogy miért éppen Csetfalvára került az emléktábla? Hajdanán anyai nagyapja itt volt pap, édesapja is itt született, s mint arról a tábla szövege is tanúskodik: népköltészeti gyűjtőútja során maga is járt Csetfalván.

2012-03-11 18:55.54

Móricz Zsigmond emléktáblája Csetfalván:

[link]

2012-03-11 18:53.45

Széchenyi István emléktáblája Csetfalván:

[link]

2012-03-11 18:52.05

Honfoglalási kopjafa Csetfalva:

[link]

2012-03-11 18:49.31

Ha már itt járunk,még egy kis kitekintő:
Beregszászi járás-Csetfalva-Református templom:

[link]

2012-03-11 18:44.23

Ma,március ll-én...zajlott.
A Pro Familia Családi Síverseny egyike a legnagyobb hagyományú rendezvényeknek a Madarasi-Hargitán. Még 1984-ben székelyudvarhelyi síelők kezdeményezték, és a sportszerető családok ünnepének szánták. Rendszerint a nőnaphoz legközelebb eső hétvégén tartják - olvasható a Madarasi-Hargita Síközpont közleményében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez.
Egy kép a tájhoz:
[link]

2012-03-11 18:38.50

Ünnepi ajánlat:/a sízés szerelmeseinek/
"Sítalpra magyar" elnevezéssel, nemzeti színűre festett sípályával, színes ünnepi programokkal és méteres hóval várja március 15. és 18. között a látogatókat a mátraszentistváni Sípark,képi ajánlóval:
[link]

2012-03-11 18:07.31

A gyönyörű,védett hóvirágok itt vannak...

[link]
[link]
Arborétum:
[link]

Himnusz a tavaszhoz
Bimbót fakasztó puha karjaiddal
ölelj át engem is létet termő varázs!
Te vagy a legfőbb tisztaságú vigasz,
lüktető áram, felfénylő, tiszta láng.
Fürgén tör fel sok szűzi hóvirág,
életük e földben csendesen fogant,
zizegő létneszek, újuló csodák
törtetnek a lét fele boldogan.
Égi üzenet, ég s föld közt érkezett,
hirdeti az élet újra, s újra győz,
minden értelem zengi az életet
a meglelt diadalt a halál fölött.
Te bimbót bűvölő gyönyörű tavasz,
te légy az, ki erőt nekem is adsz!

Mukli Ágnes verse

2012-03-11 17:52.11

Tavaszköszöntő virágokkal:

[link]

2012-03-11 17:43.36

...és a csönd napja is...

Jó zeneszámokat raktál ide nekem,meghallgatgatom,mert nem lehet elégszer...
aztán megyek Anikót "feldolgozni"!

Lazítani:
http://www.youtube.com/watch?v=zKB3rfIMXtg

2012-03-11 17:14.16

[link]

[link]

[link]

[link]

2012-03-10 23:55.49

Yiruma-River Flows in You:

http://www.youtube.com/watch?v=rhN7SG-H-3k

Jó éjt...

2012-03-10 23:55.25

Kedves Gved!

Most már eszembe jutott,másképp rögzült,azért nem tudtam hirtelen,mi fán terem...Így már világos.
Tulajdonképpen egy drámabázis,ahol választhatok,majd letölthetek?Jól értelmezem?
Aludj jól.

2012-03-10 21:01.23

Műsorajánló:

Horváth Attila szövegíró kettős jubileuma 2012.április 27.
2008-ban négy CD-t töltött meg Horváth Attila életmű albuma - egyébként egyedülálló a világon, hogy szövegíró ilyen válogatással jelentkezzen. Ahogyan egyedülálló lesz maga a koncert is: ezek a dalok így együtt, egy helyen, az eredeti előadókkal eddig még sosem szólaltak meg, s ezután sem fognak megszólalni, csak ezen az estén!

[link]

http://www.youtube.com/watch?v=M2c0dvUjDMQ&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=6gG_7hOv1ho&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=xhOVP8WKK00

2012-03-10 20:19.50

A tűz előtt:
[link]

[link]

[link]

Lángokban állt Krasznahorka vára
A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, 1352-ben Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be. 1575-től Andrássy birtok lett, akik 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.

1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egy éves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig Krasznahorka várában tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot, a felkelés utolsó éveiben pedig kisebb létszámú helyőrség is szolgált a várban, melyet Andrássy György csak 1710 novemberében adott fel Peter Viard császári tábornoknak.

1812-ig lakták, 1817-ben a felsővárba villám csapott és legrégibb részei leégtek.

a kommentekben volt feltéve:

Büszke szívem, széjjel szakad,
Szemeimből bús könny fakad.
Napsütés volt, békés világ,
Domb tetején, ő büszkén állt.

Kibírt mindent, esőt, havat,
Szebb tőle, aligha akadt.
"Krasznahorka büszke vára",
Néki írom, hűlt sírjára.

8 századot végig kiállt,
S percek alatt hamuvá vált.
"Krasznahorka büszke vára",
Lobogót kapsz, fejfádra.

2012-03-10 19:43.42

Üdvözlet...kislányok!Hogy telt a nap?
Rendben vannak a kiskertek?/vagy a nagyok.../

2012-03-10 15:47.18

Itt egy vélemény a filmről...Angelika58 írta a vonatkozó fórumon,remélem nem orrol meg érte,hogy idehoztam szem elé...

Szabó Magda regénye az életmű legkeményebb, irgalmat nem ismerő műve.A legjobban egyik első művéhez, a Disznótorhoz hasonlítható, abban vannak ennyire végletes jellemek, végletes érzelmek, gyilkos indulatok.

Nem életrajzi regény, Szabó Magda Juliska nénije nem Emerenc, ahogy a szőke Cili sem létezett a Für Elise-ből.Az igazi író nem azt írja meg, amit átélt, hanem azt, amit az átéltekből másokkal közölni kíván, egyetemes érvényűvé emelve a személyes élményt.

Az ajtó alapkérdése az,mennyire magánügy az emberi szuverenitás.Azaz, van-e joga bárkinek akár segítség ürügyén is tönkretenni azokat az alapértékeket, amelyekre egy másik ember egész élete épül? És ha már teszi, jogában áll-e mindezt félkézzel, félszívvel, a saját életének érdekei elé helyezve megtenni?

A regény egyértelmű választ ad: nem. Mindenkinek jogában áll a maga módján élni és meghalni.Segíteni pedig csak úgy lehet,ha a segítség is azon a módon van, még akkor is,ha ez önfeladással jár. A segítség annak ajándék, aki adja, nem annak, aki kapja.

A Írónő tudja, felelőssége Emerenc életének összeomlásában nem kikerülhető. Mert abban az életben ő részt vállalt azzal, hogy elfogadta, valahogy a lánya lett Emerencnek.Emerenc felkínált más utat is, a hivatalos és egyszerű kapcsolatot, azt az Írónő kevesellte. A teljes szeretet irgalmatlan igényének azonban nem tudott megfelelni.

A filmbe mindebből semmi nem került át. Látunk egy szép és érzelmes történetet, két jóindulatú asszonyról egy semleges térben.Pedig nem mindegy, mikor játszódik a mű, nem mindegy, hol, milyen korban, Az ajtó cselekménye máskor, máshol nem történhetett volna meg.

Szabó István, nagyon, de nagyon szomorúan mondom, engedett a giccs vonzásának.A regény annyira fájdalmasan érzelemmentes, mint egy hivatalos dokumentum a 60-as évekből és mégis széttöri az olvasó szívét-lelkét.

A film érzelmes és bús, mégis kellemetlen feszengést kelt, valami olyant, olvastam a könyvet, azért zavar ennyire a cukros máz? A Szerelmesfilmben még tudta Szabó István, hogy kell érzelmet ábrázolni szaharin nélkül. Éppen Az ajtó idejére felejtette el?

A film Helen Mirrené. Ugyan nem Emerenc, csak egy dolgos öreg néni, nem félelmetes női Gorgó , nem a megalkuvás-képtelenség örök szobra,de erről nem ő tehet. A többi színészt nem szívesen említem meg,a regény eredeti szerkezetében elfoglalt szerepük és helyük nem létezése vagy súlytalansága nem az ő hibájuk.

Lehet mondani persze, ez a film, nem a regény. De ki az, aki a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb művétől képes elvonatkoztatni, ha egyszer is elolvasta?
forrás:Angelika58 Fórum-Az ajtó-Vélemények

2012-03-10 10:15.48

Az ajtó
Színes, magyar–német filmdráma, 98 perc, 2012
Rendező: Szabó István
Író: Szabó Magda
Forgatókönyvíró: Szabó István, Vészits Andrea
Operatőr: Ragályi Elemér
Producer: Hábermann Jenő, Sőth Sándor
Vágó: Lemhényi Réka

Szereplők:
Martina Gedeck (Magda)
Helen Mirren (Emerenc)
Eperjes Károly (Tibor)
Börcsök Enikő (Sutu)
Nagy Mari (Adél)
Szirtes Ági (Polett)
Andorai Péter (Mr. Brodarics)
Marozsán Erika (Grossmann Éva)
Jirí Menzel (Sebész)
Szandtner Anna (Emerenc fiatalon)
Tóth Ildikó (Orvos)

Már látható...aki szereti Szabó Magda műveit,pl.az Ajtó-t,amit korábban már 34 nyelvre lefordítottak, és amiből német-magyar közös produkcióban készült
a film,nem kevés költségvetésből.
Az Oscar-díjas Helen Mirren játéka garancia lehet,de hogy véleményt nyilváníthassunk,ahhoz előbb látni kell a filmet.
Itt a hivatalos előzetes,és a sajtótájékoztató.
http://www.youtube.com/watch?v=fU5fgaWhfqQ
http://www.youtube.com/watch?v=2YNc6QDO2DU

2012-03-10 09:27.09

Minden ILDIKÓ nevű kedves fórumozónak nagyon boldog névnapot!!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=aWIadVpxlDE

Beethoven Namensfeier

2012-03-09 23:42.19

Apropó...most jut eszembe,hogy egyszer kiírtam magamnak Mishil kapcsán/miután ő a legjobban fizetett sztár/nő/,hogy pl.a DaeMul-ban epizódonként mennyit kapott...de meg kell keresnem a jegyzeteimben és az nem most lesz...mert már alig várom,hogy tentikélhessek...csak még dolgom van.

2012-03-09 23:32.20

Tetszett a szerepeiben...

elejére ... 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk