Ismét egy év várakozás után végre ma eljutottam a moziba, és megnézhettem a Hobbit trilógia lezáró epizódját, amit tényleg egész évben türelmetlenül vártam, és számomra megérte várni, nagyon megérte.
Akárcsak az első két része, nekem ez a film is nagyon bejött, sőt nekem még az előző kettőre vert is egy kört. A trilógia első részét már tízszer láttam az elmúlt 2 év alatt, ebből le lehet vonni a következtetést, hogy mit gondolok a filmről, és a második résszel is ugyanaz a helyzet, ez a harmadik pedig számomra még fantasztikusabb.
Olvastam a könyvet, és tudom, hogy sokaknak problémájuk, hogy 3 részre szabdalták, sokan elhúzottnak, unalmasnak érzik bizonyos jeleneteiket a filmeknek, de én nem érzem ezt egyáltalán, én annyira elfogult kedvelője vagyok ennek a fantasy világnak, hogy akármit tudnék szeretni, ami ezzel kapcsolatos. Én a trilógia minden egyes percét élveztem, akárcsak a Gyűrűk Uránál, ami a kedvenc trilógiám, és számomra a Hobbit közel áll a Gyűrűk Urához, teljesen méltó előzménynek tekintem.
Az Öt Sereg Csatája, akárcsak az első két rész, hihetetlenül gyönyörű látványilag, igaz, hogy talán túl sok a CGI, viszont legalább nagyon pazarul meg vannak csinálva a jelenetek számítógéppel. A film bővelkedik közelharci és nagy csatajelenetekkel meg egyéb akciójelenetekkel, amelyek számomra végig hihetetlenül izgalmassá teszik a filmet. A nagy csatajelenetek szépek, de olyan sokat nem kapunk belőlük, a Pelennor-mezei csata azért jobb. A közelharci jelenetek, a párbajok nagyon fordulatosak, jól megkoreografáltak, de többnyire valószerűtlenek, de én úgy gondolom, hogy ezt egy fantasy filmnél el lehet nézni. Azog vs. Thorin és Legolas vs. Bolg párbajok szerintem hihetetlenül jók lettek, bár mint említettem, főleg Legolas esetében nagyon valószerűtlen volt, főleg mikor omlik össze alatta a híd, és ugrál az omladozó kődarabokon, de hát ő Legolas, a második részben is voltak elképesztő jelenetei meg hát a Gyűrűk Urában is.
A szereplők közül elég sokan csak nagyon kevés jelenetet kaptak, ehhez túl rövid volt a film, hátha tudnak valamit javítani rajta majd a bővített változattal. Bilbo is háttérbe szorult, és Gandalf is elég kevés szerephez jutott, ugyanakkor Alfrid rengeteget szerepelt, amit egyáltalán nem értek, hogy miért, teljesen felesleges és idegesítő. Bard és Thorin többet szerepeltek, kedveltem is őket, Thorin lelki vívódása nagyon valósághű volt köszönhetően Richard Armitage-nak, remekül alakított szerintem. Thorint leszámítva a többi törpnek sem jutott sok idő, esetleg még Kilinek jutott egy kicsi Tauriellel, de ez a szerelmi szál szerintem felesleges volt, bár még mindig jobb volt, mint a második részben, meg itt legalább kihoztak belőle valamit Kili halálával. Kili és Fili halála is sajnálatos volt, de Thorin halála volt a legmeghatóbb, és örülök, hogy hűek maradtak a könyvhöz, akkor is ha többnyire nem nagyon szeretem, ha kedvenceim kinyírják. Radagast, Beorn és a sasok kb. semmi jelenetet nem kaptak, ezt nagyon sajnáltam.
Viszont Galadriel, Szarumán és Elrond kaptak egy kicsit, és megjelenésükkor teljesen a Gyűrűk Ura hangulatát éreztem, akárcsak a Hobbit első részében a Tanácsnál, és a csatájuk Szauronnal és a nazgúlokkal számomra a film egyik legjobb jelenete. Másik kedvenc jelenetem a film legeslegeleje, tehát Smaug lerohanja Tóvárost jelenet, ez is csodálatos volt, csak igen rövid, egy 10-15 perccel tarthatott volna tovább, túl hamar meghalt Smaug. További kedvenc jeleneteim a párbajok, amit feljebb már részleteztem.
A film zenéje pedig ismét hihetetlenül csodálatos lett, akárcsak a többi Középföldén játszódó filmé, és a stáblista alatt menő The Last Goodbye című szám is gyönyörű, Pippin nagyon szépen lezárja ezt a szériát.
Összességében tehát nekem egy hatalmas élmény volt ez a film és úgy a teljes trilógia is, nekem Gyűrűk Ura közeli élmény. A trilógián belül pedig ez a harmadik rész tetszett legjobban, és ha a bővített verzióban javítanak is még rajta, akkor én 1000%-osan elégedett leszek.
|