Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Feketék fehéren - AMC, 16:20 |
Földre szállt boszorkány - Viasat3, 16:50 |
Egy zuhanás anatómiája - HBO2, 17:00 |
Twisters - Végzetes vihar - HBO3, 17:15 |
Herkules - Mozi+, 17:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Eszenyi Enikő (64) |
Amanda Peet (53) |
Marc Blucas (53) |
Joanna Scanlan (64) |
Jason Connery (62) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Vivárium |
Jennifer Lopez |
2007-03-03 17:36.50 |
A lány a meglepetés erejével és egy jól irányzott rúgással kirepítette Sam kezéből a baltát. Dean feleszeledett a földön, és ahogy Shanon intett neki a szemével, együttes erővel leteperték Samet. A lány felkapta a padlón heverő kötelet, és folyamatos dulakodás közepette megkötözték a kapadozó fiút.
- Te mit keresel itt? - kérdezte Dean, miután sikerült lenyugodniuk, és betették Samet a kocsiba. - Éppen megmentettem a seggedet. Elvárnék egy aprócska "köszi"-t érte. Egyébként ezt én is kérdezhetném tőled. - Csak nézelődtünk ebben az ódon házban. Tudod, régiségkereskedők vagyunk... - Ja, persze, én meg a húsvéti nyúl. Mi legyen az öcséddel? - Te csak ülj vissza nyugodtan a kocsidba, és menj szépen haza. Samet én elintézem. |
2007-03-03 17:36.04 |
Nem időzött sokáig, előszedte a kocsiból a feszítővasat, és nekinyomult az ajtónak, de az sehogy sem akart engedni. Fel sem fogta, hogy egyáltalán mit csinál, amikor letépte a nyakában függő szelleműző amulettet, és a zár közelébe téve kántálni kezdett. Egy erőteljes dörrenés után szabad lett az út.
Amint a szeme elől elszállt a ködfelhőként kavargó por, a látványtól meghalt benne a vér. Dean feküdt a padlón magatehetetlenül, és fölötte Sam állt egy baltával a kezében. Éppen lesújtani készült. Shanon nem értette, mi történik itt, amíg Sam felé nem fordult, és meglátta az elszürkült arcát a kimeredt, semmibe révedő szemekkel. Megszállta egy dühös szellem, valószínűleg Johnston áldozatainak egyike. |
2007-03-03 17:35.24 |
Ma laposban voltam Jareddel, mert azt álmodtam, hogy homi lett, és összejött Jensennel. |
2007-03-03 17:33.51 |
Na, Shanon megmentse őket vagy ne? |
2007-03-03 17:33.27 |
Hirtelen a földszintről óraütés zaja törte meg a csendet, és egy halvány fénysugár villant át a szobán. A szobrok mintha életre keltek volna, mozogni kezdtek. Vérfagyasztó társaság volt, az egyiknek a fején széles seb éktelenkedett, a másiknak kötél volt a nyakán, amely belevágott a húsába, megint egy másiknak kés állt ki a mellkasából, és mind fenyegetően bolyongtak. Shanon csak most értette meg a lényeget. Ezek itt mind Herold Johnston, a tömeggyilkos házigazda áldozatai voltak, a szellemük dühösen keresgélte a lemészárolójukat a ház szegleteiben. De vajon ki volt a kislány, és mit akart kifejezni a rajzával? Shanon úgy döntött, nem itt gondolkodik ezen tovább. El kellett tűnnie, mielőtt ezek a felbosszantott lelkek rátámadtak volna. Lerohant az ódon lépcsőn, át az oszlopok között, és még éppen időben ért ki a szabadba, mert a háta mögött iszonyatos döndüléssel bevágódott az ajtó.
Csak egy mély lélegzetvétel után tudott elindulni a kocsija felé, és menetközben észrevett valamit, a kissé nedves földön egy másik autó elég friss keréknyomait. Ahogy követte a nyomokat, pár méterrel odébb egy fekete Chevy Impalára akadt. Más is volt a házban rajta kívül, és az illetőnek még odabent kellett lennie… |
2007-03-03 17:32.53 |
Járkált közöttük, megnézte az arcukat. Egyáltalán nem tűntek rokonszenvesnek, inkább keménynek, gőgösnek, sőt kegyetlennek. Továbbhaladva csak fokozódott az arcokon a negatív érzések arzenálja, mintha ezek az emberek rettenetes dolgokat követtek volna el, csupa szörnyűséget. Az egyik sarokból halk, suhogó hang hallatszott. Villámgyorsan odafordult, és egy árnyat látott elsuhanni a szobrok között. Utána indult, és hamarosan megpillantott egy kislányt. Hosszú, szőke haja a vállára omlott, a bőre hófehér, mint a porcelán, de a legfeltűnőbb a fakókék szemeiben ülő szomorúság volt, ami az egész arcát elárasztotta.
Nem szólt semmit, csak bámult, majd egy pajkos szökkenéssel eltűnt. A másik sarokban bukkant fel újra, ahol leguggolt, és valamit rajzolni kezdett a porba. - Ki vagy te? – kérdezte Shanon halkan. Mivel nem kapott választ, közelebb ment, mire a kislány megint elszaladt. Csak a rajz maradt utána a padlón, amely két halat ábrázolt. |
2007-03-03 17:32.01 |
A legközelebbit valószínűleg dolgozószobának használták, legalábbis a berendezése ezt sugallta. A falak minden tenyérnyi helyét könyvekkel zsúfolt polcok fedték. A kandallóban már csak néhány elszenesedett fadarab árulkodott róla, hogy valamikor valaki itt melegedett meg a magányosan álló karosszékben. A szoba közepét csaknem elfoglalva hatalmas íróasztal terpeszkedett, mindenféle holmival telerakva. Jegyzetfüzetek, tintatartók, tollak, pecsétviasz, egy földgömb, és egy csomó térkép hevert szanaszét rajta.
A következő szoba előkelő vendégek fogadására szolgálhatott, a bútorok és a használati tárgyak mind csupa antik holmi. Az utolsó ajtó mögött a lány lélegzete egy pillanatra elállt a döbbenettől. Úgy érzékelte, mintha a helység emberekkel lett volna tele, mind mozdulatlanságba merevedve, akárcsak egy különös viaszfigurákkal teli panoptikum. Közelebbről látszott, hogy kőszobrok, amelyek meglehetősen élethűre sikeredtek |
2007-03-03 17:30.23 |
Hát, örvendtem… - állt fel a székről, és a fejét csóválva kisétált a bárból.
A lány remélte, hogy nem csak őt kínozza a „mi lett volna, ha” kérdése. Eszméletlennek találta, hogy egy pasas ennyire felkeltse az érdeklődését. Még egy korty ital elég volt hozzá, hogy lelki szemei előtt újra megjelenjenek azok a delejező szemek. Kifizette a számlát, és elindult a kocsijához. A Johnston ház, ahová tartott, meglehetősen elhagyatott vidéken épült. Annak idején talán élénk lehetett arrafelé az élet, de amióta a környékbelieket egyre több támadás érte, aki csak tehette, jó messzire elköltözött. Nyílt titokká vált, hogy a magas tornyokat szellemek lakják, az egész épület természetfeletti lények tanyája. Megtudta, hogy a ház gazdája, Herold Johnston egy gyilkos volt, aki emberek százait ölte meg különböző módokon, és amikor kiderült róla az igazság, azonnal megszökött az országból. Már maga a robosztus, faragott ajtó sem látszott valami barátságosnak, a kopogtató egy vadul vicsorgó állat szájából lógott. Némi erőlködéssel Shanon kifeszegette a zárnyelvet, és a nehéz ajtószárny nyikorogva kinyílt. Odabent félhomály uralkodott, mindenütt por, és süvített a huzat. Hajtotta a kíváncsiság, úgyhogy félve bár, de belépett, olyan nesztelenül, mint egy egér. A bejárat tágas, árnyékos terembe vezetett. Két oldalt oszlopsor futott, az összekötő ívek között enyhe fény szűrődött be. Átvágott a helységen, óvatosan, nehogy belebotoljon valamibe. Hátul magas lépcsősorra jutott, fölérve három nyitott ajtajú szobára bukkant, de az elkanyarodó folyosóból ítélve több is lehetett még. |
2007-03-03 17:29.22 |
Shanon, tekerj vissza, és olvashatod a történetet. |
2007-03-03 17:28.44 |
Shanon kétségbeesetten kutatott magában a düh után, amely megvédhetné, de csak tehetetlenséget talált. Felpillantott a férfira. Tudta, hogy a szem a lélek tükre, de Dean lelke olyan mély volt, mint egy feneketlen kút. Nem tudott olvasni a szemében.
- Dean! Alig találtalak meg. Mi a fenének rohantál el? – hallott a lány egy hangot mellőlük. A számonkérő hang gazdája egy meglehetősen magas, jóképű srác volt, aki valósággal belökte az ajtót. Normális esetben Shanon szívesen bemutatkozott volna neki, de az arckifejezését látva most jobbnak látta csendben maradni. - Ő az öcsém, Sam – vágott egy grimaszt Dean. - Apa szörnyen kiakadt rád. Jobb lenne, ha most visszajönnél a hotelbe, felhívnád, és kibékítenéd – folytatta a fiú tudomást sem véve Shanonról. Dean tiltakozni akart, de úgy tűnt, nem lett volna értelme vitatkozni Sammel, főleg, hogy olyan dühös volt, mint azt kisfiús, mégis határozott vonásai mutatták. |
2007-03-03 17:27.31 |
Ok, ha találok cikkeket, elküldöm. |
2007-03-03 17:27.04 |
A lány mosolya elhalványult, mert ez a férfi most szándékosan csábítónak akart tűnni, és Shanon ezt sosem szerette.
- Azon tűnődöm, hogy vajon megnehezíted a dolgom, vagy segítesz az ismerkedésben? – mondta az idegen pofátlan hangnemben. Ahogy ezeket a szavakat mondta, simogatóan, majdnem bársonyos hangon, és szinte parancshoz hasonló erővel csalogató módon, váratlanul hőség járta át a lányt. A férfi tekintete ígéreteket tükrözött. - Nem szokásom csak úgy ismerkedni – vágta oda Shanon hanyagul. - Akkor nem értem, mi volt a célja ennek az érzéki kis „hello”-nak. Tettetett közönye feltüzelte a lány dühét, azonban a vonzódását is. Milyen bosszantó arrogancia, milyen hihetetlen önteltség! Milyen… biztonságot sugárzó karok, kemények, erősek, domborodó izmokkal ott, ahol a csodás vállakkal találkoznak. - Dean vagyok - nyújtott kezet - Dean Winchester. Villanó szemei hipnotizáltak a szarkasztikus kis mosoly felett. |
2007-03-03 17:26.05 |
Shanon a bár pultjánál ült egyedül. Sosem érezte még magát ennyire magányosnak. A pultos srác viccekkel próbálta felvidítani, de valahogy nem volt képben, és nem estek jól a hülye poénok. Már éppen a fali virágtartóban száradó szobanövénynek írt magában verseket, amikor nyílt az ajtó. A helység baljósan nyugodt volt, az egyik asztalon egy magányos gyerty lángja forgott és kavargott a huzatban, melynek sikerült besurrannia a résen át. Valaki belépett. Shanonnak meg sem kellett fordulnia, hogy érezze a jelenlétét, valamely mély, ősi ösztönnel. Tudta, hogy közeledik.
Ahogy a lány odanézett, a szívdobogása felgyorsult. A férfi magas volt, még a bőrkabátja sem tudta eltakarni izmos alkatát. Shanon a poharát szorongatta, élvezve annak vigasztaló súlyát. Feszülten várt, mint az áldozatára lesújtani készülő tigris. Mellé ért. Elállt a lélegzete a férfi pompás látványától. A halvány fény kiemelte büszke arccsontjait, a finom metszésű szájat a kemény, szoborszerű állal, a lenyűgöző arcélet a nemes homlokkal. - Hello! – köszöntötte a lány. Egy hosszú pillanatig a férfi tökéletesen nyugodt maradt, arckifejezése semmit sem árult el abból, mi zajlik a kifürkészhetetlen pillantás mögött. Aztán ajkai halvány mosolyra húzódtak, amint leült Shanon mellé egy székre. Szétnyitotta a kabátját, felül kigombolt inge klasszikus formájú felsőtestet takart, erős alkata parancsoló külsőt és a született vezér fensőbbségét kölcsönözték neki. - Azt hiszem, szép estének nézünk elébe – emelte meg a poharát, amint megkapta a rendelt italt. |
2007-03-03 17:25.27 |
Elkezdem bemásolni a sztorit, mert nem tudom, meddig marad életképes a gépem. |
2007-03-03 17:24.49 |
Ma Shanon napja van,de majd még írok neked is. |
2007-03-03 17:22.54 |
Hi Babs!Visszaolvastál? Még nem sokat írtunk. |
2007-03-03 17:22.11 |
Szia Zitalein! Te Jensenes vagy jaredes vagy? |
2007-03-03 17:21.09 |
Csak nem videokat nézegettél? |
2007-03-03 17:19.14 |
Csibi, már rég találkoztunk. mi újság? |
2007-03-03 17:18.34 |
Shanon itt vagy még? |
2007-03-03 17:16.05 |
Minden héten, amíg nem javul a tanulmányi eredménye. |
2007-03-03 17:14.49 |
Hi shanon! Kész a sztorid, de kicsit hosszú, és nem túl szexuális. |
2007-03-03 17:09.53 |
Ezeket az interjúkat is én fordítottam. |
2007-03-03 17:05.40 |
Sziasztok! Már megint elkerültük egymást. Babs, a jensen.extra.hu-n már régóta járkálok. A szerkesztővel, maddysonnal jóban vagyunk. Szoktam neki infokat küldeni, meg cikkeket, és felteszi az oldalra. nagyon jófej csaj, csak az a baj, hogy hétközben büntiben van, és nem tud géphez ülni, és frissíteni az oldalt. |
2007-03-03 14:50.39 |
Drága Shanon, írok neked is, majd megpróbálok valamit alkotni. Már van egy ilyen sztorim, amit írtál ötletnek, majd lerövidítem és bemásolom. |
2007-03-03 14:47.41 |
Szia Bloody Ivy! Jöhetsz nyugodtan, jaredről is szoktunk dumcsizni. Bár, ma elvetettem a sulykot vele kapcsolatban, ezért gondolatban bocsi tőle. Meg aztán vannak más Jaredes rajongóink is, pl. Eszter5, Csibefos, (L)Jared(L) stb. |
2007-03-03 12:54.19 |
Sziasztok! Aki tud, jöjjön korábban is, mert este nekem nem jó áltlában. |
2007-03-03 12:44.36 |
Sajna itt a vége, mert el kell mennem. Később még benézek többször is. Lesztek még ma? |
2007-03-03 12:38.05 |
Nem gondolt semmire, annyira betöltötte ez a szerelmes bűvölet. Felnyögött, amikor Jensen elmerült a testében, és ütemes mozgásba kezdett. Gyengéd, mégis erőteljes lökéseivel elűzte a lány minden kétejét, sürgette azt a ritmust, ami egyre közelebb vitte őket az áhított robbanáshoz. Együtt értek fel a csúcsra... |
2007-03-03 12:33.15 |
Megint újra kellett indítanom. |