Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A Central Park hercege - Film4, 08:45 |
Airplane 2. - A folytatás - AMC, 08:45 |
Kókusz Kokó, a kis sárkány - Kölyök Klub, 09:10 |
Bajkeverő majom - M2, 09:15 |
Kókusz Kokó, a kis sárkány - Kölyök Klub, 09:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Robert Patrick (66) |
Sam Rockwell (56) |
Tilda Swinton (64) |
Famke Janssen (59) |
Harris Yulin (87) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Alien: Romulus - Vélemények |
Gladiátor 2. - Vélemények |
Z apokalipszis: A vég kezdete - Vélemények |
Mr. Brooks - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Éjszakai merülés |
James Spader |
2017-01-08 11:46.36 |
Képes voltál hajnali 4-ig fent lenni, hogy valami frappáns oltást visszaböfögj, csak azért, hogy a földbe döngölj? Gratulálok bazdki. :D Ráadásul megint csak olyan, mintha Puzsért hallanám. Ez aztán a teljesítmény. Saját gondolataid is vannak? Lemerném fogadni, hogy a véleményed is egy az egyben ugyan az, mint a mélyen tisztelt kritikus úrnak. :) Egyébként még mindig hajmeresztő, hogy milyen tisztában vagy a képességeimmel. :) Mit vársz, hogy bizonyítsam neked az ellenkezőjét? Neked, aki kapásból úgy indít, hogy "van hová fejlődnöd", meg hogy "így maradok"? Ha mondjuk úgy kezded a mondandód, hogy "fejtsd ki bővebben", vagy "mi volt pontosan a problémád", akkor vettem volna a fáradságot, és kibeszéltük volna. De nem, megint jó magyar szokás szerint pökhendien és kioktatóan támadtál, kapásból hülyének néztél, csak azért, mert volt pofám néhány filmet jobbra értékelni, mint szerény személyed. Igazából gondolj, amit akarsz, nem hiszem, hogy bármit is kéne bizonyítanom egy magad fajta komplexusos embernek, aki nem tud értelmesen megnyilvánulni. |
2017-01-08 00:11.22 |
Én már leálltam, sorry. Véleményem szerint aki kapásból arrogánsan reagál egy-egy negatív véleményre, és az embereket a filmes értékeléseik alapján ítéli meg, azzal komoly problémák vannak, így nem látom értelmét, hogy érdemben vitázzak vele. Ráadásul még csak rá sem kérdezett, hogy konkrétan mi a problémám a sorozattal, hanem egyből nyomta a felsőbbrendű, kioktató dumáját. Egyébként meg akiről az irónia és a szarkazmus úgy pereg le, mint rólam az ilyesfajta magaskultúrális mérföldkövek, az szerintem ne prolizzon ilyen könnyű kézzel... |
2017-01-07 22:37.52 |
Igazából megérdemelné, de annyira proli azért nem vagyok, hogy ennyire aljadékba menjek le. :) Ahhoz már Adam Sandler filmeket kéne 5 csillagosra pontozzak, igaz Elvis? :) |
2017-01-07 22:21.28 |
Ott volt, hogy valószínűleg, Te utolsó szó mániás. :)
Remek. Akkor egyezzünk meg abban, hogy én fejlesztem a proli ízlésem, Te pedig nem veszel véresen komolyan mindent, ami itt elhangzik. :) Mert azért valljuk be őszintén, hogy humorérzék szempontjából van hová fejlődnöd. :) |
2017-01-07 22:02.30 |
Pedig minden egyes szavad olyan, mintha Puzsér mondaná. Marha nagy egyéniség lehetsz. Egyébként csak gratulálni tudok hozzá, hogy Te a filmes ízlésük alapján ítéled meg az embereket. Mondom, harcolj tovább, maszturbálj a magas kultúrával teli sorozataidra, és legyen a tiéd az utolsó szó. |
2017-01-07 21:28.17 |
Helyben vagyunk. :) A távlátásom nem is annyira távoli, mivel Robihoz elsősorban azok csapódnak, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy Ők értelmesebbek a többi embernél, csak azért, mert jónak tartják a filmes ízlésüket. Egyébként pedig elképesztő, hogy a "sznobos" dolgot komolyan vetted. Az iróniáról olvasgathatsz a Wikipédián, miközben sértődve írod az újabb választ. Amit valószínűleg leszarok. Jó háborúzást a többi fórumozóval. :) |
2017-01-07 20:59.40 |
Gondolom Te is Puzsér egyik tanítványa vagy. :D
Ez egyébként a másik kedvencem, amikor valaki minden baromságot belelát egy sorozatba, utána meg lesajnálóan néz a "tömegemberekre" (így fogalmaz a Robi is, ugye? :D), hogy: pf, mit tudtok Ti a világról, Ti...szerencsétlenek?! Ehhez olyan fejlett intelligencia kell, amit nem osztogatnak csak úgy a pesti táblán túl!" Egyébként igazad van, fejlődnöm kell. De neked is. Mondjuk kezdhetnéd azzal, hogy emberek közé mész. Ha valakit ennyire érzékenyen érint, hogy minden egyes negatív hozzászólásra személyeskedve reagáljon, akkor esélyes, hogy egy meg nem értett, életképtelen, szorongó ember, aki a komplexusait rávetíti a társadalomra, és mindenki mást lehülyéz, aki másképp gondolkodik, mint Ő. |
2017-01-07 20:12.11 |
Így legyen ötösöm a lottón. Az HBO ismét 10 részes évadot épített egy olyan sztorira, amit 3x90 percben is el lehetne mesélni. Így ez egy szenvedésbe torkolló rétestészta, amit aztán ócska fordulatokkal próbálnak nekünk eladni. Ráadásul olyan feneketlenül didaktikus, hogy már azt hittem, gügyögni is fognak a dialógusok mellé, h "ugye érted mit mondok, hülyegyerek?!".
Pozitívumai közé tartozik, hogy a főbb szereplők kitesznek magukért, mind-e mellett jól sikerült ötvözni a Western és a Sci-fi hangulatot, amihez még hozzájön egy kis krimi is. A marketingesek megint dörzsölhetik a tenyerüket, mert eladtak egy teljesen középszerű sorozatot, amit az elvakult rajongók megint 10 körömmel fognak védeni a hozzám hasonló szkeptikus, megkeseredett, sznob gyökerektől. :) |
2016-05-21 16:44.18 |
Bár az utolsó szezon nem igazán hozta azt a színvonalat, mint az előzőek, még így is sikerült egy nagyon erős zárást összehozni a készítőknek. A Banshee - elsősorban nyers, kendőzetlen megoldásai miatt - sosem tartozott a mainstream sorozatok közé, nem találta fel a spanyol viaszt, de egyedi karakterei, feszes cselekményvezetése és kreatív vizuális megoldásai olyan döbbenetesen erős egységet alkottak, amilyet tévében talán sohasem láthattunk, és amiről példát vehetnének a "legnagyobbak".
Reméljük, hogy a közeljövőben is sok hasonló, bevállalósabb modern sorozat fog születni, ahol szembe mernek menni a nézői elvárásokkal, és nem a dolgok felesleges elnyújtása a cél, hanem elsősorban az önfeledt (és olykor bűnös :D) szórakoztatás. |
2015-07-03 22:18.45 |
Igazából én is így gondoltam a film előtt, de aztán elengedtem magam, és arra gondoltam, hogy mit is várhatnék egy nyár derekán lévő PG-13-as blockbustertől? Körülbelül azt, amit láttam. Sőt, imponált is, hogy a készítők valahol belátták, hogy úgy sem képesek maradandót alkotni, ezért nem vették teljesen komolyan a forgatást. Különös módon valahol ez menti meg a filmet, és szerintem még így jártunk a legjobban, hogy viccet csináltak az egészből. Amúgy szerintem az akciók nem lettek annyira borzasztóak, és a CGI is valamivel kreatívabb az átlagnál. Robban, aminek robbannia kell, a terminatorok darálnak, és az utóbbi két filmhez képest sokkal több tekintélyük van a vásznon. Arnold pedig zseniális volt, és az Ő hozzáállása volt a helyes ezzel a filmmel kapcsolatban, ami valahogy úgy hangozhatott: "na gyerekek, akkor terminatorkodjunk egyet!" |
2015-05-24 12:02.49 |
"Gyorsan fussunk át a problémákon, történet zéró, nincs, karakterek nem nagyon vannak, éppen ezért fejlődni sem tudnak hova"
A mozizás után én is hasonlóan gondoltam, de ahogy ülepedett az élmény, úgy éreztem, hogy itt mindenre van magyarázat. A karakterek felszínessége abból adódik, hogy gyakorlatilag itt vérprimitív szinten van mindenki, és csak együgyű célok vezérlik őket, ami miatt a cselekmény sem túl bonyolult. Azzal sem értek egyet, hogy nem fejlődtek. Például Max a történet elején csak egy árnyék, akit szinte már teljesen felemésztettek a múltbéli szörnyűségek, és a saját túlélésén kívül semmi más nem érdekli. A történet fordulópontján viszont egyre jobban visszanyeri önmagát, amikor azt látja, hogy vannak még olyanok, akikkel érdemes szembeszállni azzal az állatias őrülettel, amit a Joe-hoz hasonlók képviselnek. De ott van még Furiosa is, aki képes volt felállni, amikor úgy érezte, hogy minden odalett. |
2015-05-24 01:16.06 |
Képzelj el egy olyan filmet, amit olyasvalaki rendez, aki a nagyapád lehetne, és amikor végignézed, akkor arra gondolsz, hogy valójában az elmúlt másfél évtizedben nem (vagy csak alig) láttál igazi akciófilmet. Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de a Mad Max: Fury Road mégis ilyen lett.
Szóval valamikor a világégés után játszódik a történet. Poszt-Apokalipszis van (de nagyon), ahol a megmaradt emberek szektákba szerveződve élik elkorcsosult mindennapjaikat. A legelcseszettebb (és valószínűleg a legnagyobb ilyen törzs) Immortan Joe-é, aki némi vízzel táplálja a megmaradtakat, ha úgy tartja kedve. A hozzá közelebb álló padavanjait pedig olyan különlegességgel látja el, mint az anyatej. Ez meglehetősen bizarul hangzik, de egy olyan világban, ahol a V8-as motorhoz imádkoznak, és krómmal fújják le az arcukat, hogy Allah Akbar módban a Valhallába menjenek, akkor ez nem is olyan meglepő. A filmnek még számtalan ilyen groteszk (és cinikus) momentuma van, amelyek jellege talán Verhoeven Robotzsarujához állnak a legközelebb, itt ott még rá is pakolva egy-két lapáttal. Ha belegondolunk, ez azért nem semmi, mivel manapság egy A kategóriás moziban egyszerűen képtelenség ilyen nyomasztó eszközrendszerrel dolgozni, mert mindenki attól parázik, hogy nem termeli ki az 1 milliárd dollárt. Továbbá azért is piros pont jár a készítőknek, hogy a biztos bevételek érdekében nem egy elrugaszkodott steril CGI pornót vittek a vászonra, hanem a legtöbb dolgot analóg módon forgatták le, amivel párosultak az elképesztően kreatív vízióik is. Ezért az eredmény önmagáért beszél: a Mad Max: Fury Road az utóbbi évek legjobb akciófilmje lett, amely ízlésesen ötvözi a mai és a régiiskolás filmnyelvet. Talán a legjobb példa erre a vonósok után váratlanul felbőgő metál, valamint a karikatúra-szerű, ugyanakkor mégis félelmetes gonoszok. Negatívumnak talán annyit tudtam volna felhozni, hogy Max karaktere elég erőtlenre sikerült, és igazából a maszkulin amazon, Furiosa viszi a hátán a filmet, de aztán rá kellett jöjjek, hogy a történet fordulópontján igenis kulcsfontosságú szerepe van, és hogy onnantól fokozatosan kezd magára találni. George Miller szinte tökéletes filmje remélhetőleg felrázza egy kicsit a mainstream akció műfajt, és arra ösztönzi az eltespedt direktorokat, hogy ne csak zöld háttérben (és zöld hasúban :P) gondolkodjanak, hanem igenis merjenek kockázatot vállalni, és végre arra használják a celluloidot, amire való: kreatív és igényes szórakoztatásra. |
2015-02-15 19:58.46 |
Akkor ez a Twilight európaibb változata? :D Eszembe sem jutott, hogy az amerikaiak nem ilyen bizarr félék, hogy kötözős szexet nézzenek a moziban :D
Amúgy ha szakállas nővel dugna a főszereplő csávó, akkor tuti még nagyobb sikere lenne. :D |
2015-02-15 18:53.45 |
Hét rész után az körvonalazódott bennem, hogy ez nem más, mint a Boss elegánsabb kiadása, egy eladhatóbb A kategóriás színésszel a főszerepben. Ez nem is lenne baj, csak ennél is megint azt érzem, mint a hasonló módon felhypeolt (Breaking Bad, G.O.T., stb) sorozatoknál. Ergo pont ugyanolyan idegesítően kimért és lassú folyású, amivel érezhetően csak annyi céljuk van a készítőknek, hogy minél tovább a képernyőn tartsák. Kár, pedig van benne potenciál, ha a sztorit kicsit feszesebbre húzzák. Így viszont nem vagyok hajlandó évadokat végigszenvedni, mire valami igazán érdemleges dolog történik benne. Egyszerűen nem nekem való. Inkább maradok az olyan sorozatoknál, amik lehet, hogy gagyibbak ugyan, de legalább minden részen látszik, hogy a készítők szívvel-lélekkel csinálják, és próbálják a maximumot nyújtani a nézőnek. |
2015-02-15 18:45.05 |
pont ma voltam jegyet váltani a kingsman-re, és valami fél órán keresztül álltam sorba...nem tudtam, hogy mi ez a hiszti, majd kicsit utánajártam ennek a filmnek. igazából azt tudom mondani, hogy meg sem lepődök, egy újabb bizonyíték arra, hogy nekünk magyaroknak minden szemetet el lehet adni...lassan már tényleg amerikához kéne csatolni minket... |
2015-01-17 15:19.30 |
Mit néztem meg?! O_o Hollywood bácsi, kérem szépen, ha már az a célod, hogy az összes kiöregedő sztárra rá akarsz húzni egy akcióhős attitűdöt, akkor legalább adj nekik személyiséget, lelket, és valami komolyabb motivációt. Mint mondjuk John McClane-nek. Köszike. |
2014-11-16 02:44.35 |
A karrier történetekkel úgy vagyok, mint a romantikus komédiákkal. Ergo épp eleget láttam belőlük ahhoz, hogy előre tudjam mi fog történni bennük a következő alkalommal.
Dan Gilroy filmje sem kivétel ez alól, aki hollywood-i iparosokat megszégyenítő következetességgel vezényelte le első rendezését, és az unalomig ismert "sikersztori sémákat" használva juttatja el főhősét a csúcsra. Ami viszont kiemeli a filmet az átlagból az Jake Gyllenhaal alakítása. Az általa eljátszott Lou Bloom karakterében gyakorlatilag egyszerre testesülnek meg a filmtörténelem legfélelmetesebb figurái. Elsőként talán a Hetedik John Doe-ját említeném, akihez hasonlóan Bloom múltját is amolyan misztikus homály fedi, és mindemellett ugyanolyan erős küldetéstudattal rendelkezik. Merészsége és gátlástalansága Tony Montanai magasságokban van,amik a film kulcsmomentumaiban mutatkoznak meg leginkább. Eszelős tekintete, és lépéselőny kialakító képességei már-már Joker-i magasságokba tör. A legnyomasztóbb az egészben, hogy a történetben ez a pszichopata nem az alvilági közegben, hanem egy TV csatornánál rontja a levegőt, amely megint csak egy óriási maflás a médiának , hiszen a mai hírműsorok tematikáját elnézve majdnemhogy reális képet fest a benne dolgozók elképesztően sivár értékrendjéről és lelkivilágáról. Persze a tv nézők is megkapják a magukét, akik az egyre növekvő vérszomjukkal visszaigazolják a médiagecik gátlástalan motivációit. Ezért a film gyakorlatilag burkoltan ítélkezik a társadalom felett, és nem dob semmiféle mentőövet, ami egy kicsit alkotói pökhendiségnek is tűnhet, de sajnos szembe kell néznünk a keserű tényekkel, miszerint az embereket a filmben látott groteszk dolgok csigázzák fel a legjobban. Mindent összegezve a Nightcrawler egy olyan megvalósult, "kifordított" amerikai álmot tár elénk, amelyben az a legijesztőbb, hogy még a legelvetemültebb bűnözők sem mocskolnák be úgy a kezüket érte, ahogy azt Lou Bloom tette. Egyébként ha ez a forgatókönyv David Finchernél landolt volna, akkor minden bizonnyal egy újabb kultfilmmel lennénk gazdagabbak, így viszont csak egy nagyon korrekt iparosmunka, amely egy kicsit helyreteszi az ember értékrendjét. 10/7 |
2014-11-07 13:26.03 |
Hát, szerintem most lesznek kivételek dögivel :)
Én nagyon szeretem a filmjeit, de ezzel a butuska "valamivel" egyszerűen nem tudok mit kezdeni. |
2014-11-07 00:47.56 |
Nolan hősei most öltöny helyett szkafandert húztak, hogy új hazát keressenek az emberiségnek egy távoli galaxisban, mert a földön az egyetlen élelemforrás, a kukorica is szépen lassan kipusztul. Ez így baromi röhejesen hangzik, de mivel a rendező eddigi munkái nagyrészt tetszettek, ezért bizakodva váltottam rá jegyet. Nos, számomra a végeredmény egy fájdalmasan nagy csalódás.
Már az első órában látszott, hogy Nolan most teljesen más eszközökkel próbálja tálalni legújabb "csodáját", és minden erejével azon van, hogy elkülönbözzön a megszokott stílusától. Ez annyira "jól" sikerült neki, hogy a vetítés végén azt kívántam, bárcsak egy Inception replikát csinált volna. Az Interstellar egy borzasztóan kapkodós tempójú film, amely vérbeli sci-fi módjára dobálózik tudományos és filozofikus dialógusokkal, amelyek önmagukban rendben is vannak, de borzasztó csapongóan vannak beleírva a cselekménybe, és a legtöbbje egyszerűen csak lóg a semmiben. Mindezt próbálták szentimentalizmussal megspékelni egy családi dráma 1.0-ás verzióval, ami viszont a kidolgozatlan karakterek miatt egyáltalán nem átélhető. Nolan most sokszorosan is beleesett abba a hibájába, hogy túl sokat akar elmondani, és nem képes legalább egy dologra tűélesen fókuszálni. Így sajnos a film minden téren hitelét veszti, mert egyszerűen nem tud benne semmi olyan mélyen kibontakozni, hogy mind sztori, mind karakterfronton elhiggyem azt, amit látok. Ráadásul erre még a látványvilág is rátesz egy lapáttal, amely annyira elegánsan minimalista akart lenni, hogy hirtelen arra gondoltam, vajon miért nem gyufásdobozokból meg karton lapokból vannak megkreálva a díszletek. Szomorú, hogy Nolan filmjeiben is megjelent az a következetlenség és trehányság, ami a mostani mainstream Hollywoodi blockbusterekre jellemző. De az is lehet, hogy azért érzek így, mert túlságosan is akartam szeretni ezt a filmet, vagy csak egyszerűen teljesen mást vártam. Egy jóindulatú 10/4-re értékelném talán.... |
2014-10-06 15:34.29 |
ebben a filmben semmi...:) |
2014-10-05 00:22.48 |
David Ficher végre kibújt a megfelelni akarás leple alól, és ha nem is a régi formájában, de egy olyan hangvételű filmmel tért vissza, amely a 90-es években készült alkotásaihoz méltó eszközrendszerrel dolgozik.
Persze ehhez megfelelő alapanyag is kellett, mégpedig Gillian Flynn bestseller regénye, amely egy "mintaházasság" hamis idilljéről rántja le a leplet, amolyan suspense krimi-thrilleres macska-egér játékon keresztül. Fincher nagyon jól használja ki a scriptben rejlő lehetőségeket, és a kult filmjeire jellemző nihilizmussal bánik el a párkapcsolatokkal (és mindkét nemmel :D), némi fekete humorral, médiakritikával, és egy nagy adag cinizmussal megspékelve. A film természetesen nem lenne hatásos jó színészi játék nélkül. Ben Afleck és Rosamund Pike nem feltétlenül tartoznak azok közé, akik valami maradandót tettek le az asztalra, de itt annyira jól vezényelte őket a direktor, hogy a végére nem tudnánk más színészeket helyükbe képzelni. A játékidő meglehetősen hosszú, de a rutinos rendezés, és a szórakoztató dialógusok miatt ritkán bicsaklik meg a figyelmünk. Dicséretes, hogy Fincher egy kicsit visszatalált önmagához, és kivételesen nem okozott újabb csalódást. Apu legjobb 2014-es filmje vagyok (eddig). 10/8 |
2014-10-04 11:35.19 |
Egyfajta Groundhog Day remake, több akcióval, hó és mormota nélkül,...Tom Cruise-al. Ennyi már bőven elég lenne ahhoz, hogy elmenjen az ember kedve tőle. Azonban most kivételesen egy jól újrahasznosított sztorival van dolgunk, amiből ha nem sikerült mindent kihozni, de legalább látszik rajta a belefektetett munka és a következetesség, ami egy ilyen blocbusternél ritkaság. Külön piros pontot érdemel az animációs filmekből átemelt "kezdetben csetlő-botló, de aztán hőssé avanzsálódó" főszereplő karakter, akinek még annak ellenére is tudtam szurkolni, hogy az Tom Cruise.
Ez egy tipikusan "american popcorn pleasure movie", amin jól lehet szórakozni, és amelynek kevéske mondanivalója óriási bölcsességet takar: "az életben veszteni való nélkül bármit elérhetsz, akárhányszor is gáncsoljanak el." Mi ez, ha nem egy motivációs non-plus ultra! :) |
2014-08-31 20:06.19 |
hmm...asszem inkább elpizzázom a mozijegy árát...:) |
2014-08-14 22:22.44 |
tudom, de a legó kaland óta kicsit tartok ettől a rendezőpárostól, mert annak szerintem elcseszték a humorát, ami remélem, hogy nem terjedt át erre a filmre is...ezért vagyok hajlamos kicsit hinni a szkeptikusoknak...de majd meglátjuk..:) |
2014-08-14 21:41.52 |
Szerintem eddig ez a legszórakoztatóbb Marvel film, ami valaha készült, annak ellenére, hogy a sztorit már a moziszékből felállva elfelejtettem!
A siker kulcsa természetesen a parádésan jól kitalált karakterekben rejlik. A köztük lévő elképesztően erős kémia és az ebből adódó térdcsapkodós humorbombák szinte mindent elhomályosítanak, ami miatt fanyalogni szokás egy ilyen blockbuster esetében. Az az kit érdekelnek, hogy bénák az akciójelenetek, vagy éppen logikai bakiktól hemzseg az A4-es terjedelmű sztori, ha mindössze annyival képes kilóra megvenni a film, hogy gyakorlatilag a 10. perc után már csak arra vágysz, hogy minél többet röhögj a szereplőkön. Márpedig ebből a szempontból úgy szolgálnak ki a készítők, mint a legpuccosabb szálloda, ami létezik ezen a földön. És mindezt másfél ezer forintért. A Marvel idén másodjára varázsolt, hiszen ismét bizalmat szavazott egy teljesen új koncepciónak és egy zöldfülű rendezőnek, aminek megint óriási közönségsiker lett az eredménye. Valószínűleg rájöttek, hogy nekik ebben rejlik a szuper erejük. 10/9 |
2014-08-14 01:16.55 |
nem hangzik túl biztatóan...:/ |
2014-08-07 17:43.36 |
A film nézése közben valahogy olyan érzése támad az embernek, mintha valójában egy unalmas egyetemi órán ülne a Mátrixban, miközben felváltva megy a kivetítőn a National Geographic és a Film+. Mind-e mellett irtózatosan készen van egy-két liter energiaitaltól...vagy bármi mástól. Nagyjából így lehetne leírni Luc Besson legújabb filmjét, ami már-már pofátlanul zseniálisan építi fel a bődületes nagy baromságot, Scarlett Johanssonnal az élen. Egy biztos: Gondolkodni tilos, ergo az agykapacitásod 0%-át kell használnod hozzá. A film kapacitása viszont: C=70% Jó szórakozást! |
2014-06-27 20:16.39 |
Gareth Evans-nek A The Raid: Redemption-el sikerült új vért pumpálnia egy olyan műfajba, ahol manapság már elengedhetetlenek az óriásrobotok, vagy éppen a kiégett akciósztárok pózerkedése a sikerhez.
A rendező a folytatásokra oly jellemző "még többet, még jobban" mentalitást próbálta előtérbe helyezni. A Berandal többé-kevésbé jól veszi az akadályokat. A már-már művészien látványos akciójeleneteket most egy gengszter sztoriba csomagolva kapjuk meg, ami ugyan nincs túlbonyolítva, viszont nem érezni rajta, hogy csak átkötő szerepe lenne, két "csihi-puhi" között. A film gyenge pontját a kissé döcögős rendezés, az amatőr színészek és az elnagyolt karakterek adják, de még így is simán az év akciófilmjének ígérkezik. Filmtörténeti mérföldkőnek ugyan nem nevezném, viszont a műfaj rajongói végre olyan friss élményt kapnak, amit még 20 Expendables rész sem tudna kielégíteni. 10/8 |
2014-06-24 17:37.05 |
Manapság nagy divat Michael Bay-t utálni, de amíg két Transformers között tud olyan szórakoztató guilty pleasure-öket szállítani, mint a Pain & Gain, vagy a jövőre megjelenő Bad Boys 3, addig azt mondom, hogy igenis van létjogosultsága a filmiparban.
Ami pedig ezt a franchise-t illeti, nos, én egyáltalán nem tudok rá gyűlölettel tekinteni, mivel ez több generációt is meg tud szólítani a maga módján. Vicces, hogy elsősorban az én korosztályom zúdít ezekre a filmekre fikaorgiát, pedig le merném fogadni, hogy anno a 90-es évek elején (amikor boldog-boldogtalan ilyen akciófigurát kért karácsonyra), mindenki lefosta volna a bokáját, ha mondjuk James Cameron a Terminator 2 után megrendezi. Bezzeg akkor mindenki nosztalgikusan gondolna vissza rá, és a remake-et fikázná...:) |
2014-06-01 18:13.39 |
Spolieres lehet...
Teljes mértékben egyetértek veled. A Hetedikhez való hasonlítgatás meg tényleg nonszensz. Nyilván Rust személyének "Somerset-i" utánérzése miatt van ilyen érzése az embereknek, de ne felejtsük el, hogy Fincher remekművében minden történetszál/ karakter szépen fel van fonva a katartikus végkifejlet vattacukrára, amit maga John Doe tart a kezében. Itt viszont sokkal inkább azt érzem, hogy az írónak volt pár magvas gondolata, ami köré kellett valami történetet írni. Ez ott bukik ki a leginkább, hogy a nyomozós szál teljesen szétesik, érdektelen, és a gyilkos személyét meg sem próbálták belefonni a történetbe, hanem csak elkenték a végére, arra hivatkozva, hogy "nem ez volt a lényeg". Az meg végképp nem tetszett, hogy egyfajta kereszténypropagandával próbálták kompenzálni a katarzis élményt. Ez nekem kevés ahhoz, hogy 3 csillagnál többet adjak. |