Akik hozzám hasonlóan teljesen beleélik magukat a filmekbe,és esetleg klausztrofóbiával küzdenek...azoknak is ajánlom a filmet. Nekem legszörnyübb rémálmaim egyike hogy egy levegőnélküli ládában ér a vég,szóval azt hiszem nem kell ragoznom,mennyire volt rám hatással a film.
Az egész film gyakorlatilag arra épül,hogy a néző is beragadjon a koporsóba.Ehhez viszont elengedhetetlen,hogy az egész cselekmény csak a koporsóban játszódjon.Ez pedig nem kis feladat,hisz egy minimum másfél órás játékidőt kitölteni ilyen körülmények között nagy feladat.Hasonló filmeknél ezt úgy oldják meg(mint ahogy már azt az előttem szólók is írták),hogy flashbackekkel tűzdelik tele a filmet,esetleg párhuzamosan láthatjuk a külvilág azon szeletét,akivel a szereplő kommunikál.És nem.Itt az elejétől a végéig a koporsót kapjuk, a kevés levegőt kapjuk, a feszültséget kapjuk - és a zseniális Ryan Reynoldsot. Nem kis tehetség kell ahhoz, hogy a forgatás ideje alatt végig,egy ládában fekve hitelesen elő tudja adni a kétségbeesett amerikait, akit élve eltemettek az irakiak. Mindezt úgy, hogy játéka széles érzelmi skálán mozog, láthatunk reménykedéstől a teljes csalódáson át a felismerésig és megdöbbenésig mindent. És természetes mindvégig közelről látjuk az arcát, hisz a néző is be van mellé préselve.
Azt,hogy esetleg igazán izgalmas akció is lesz benne,azt egyáltalánnem vártam.Gondolok itt a kígyós jelenetre,ott kis híján kiugrottam a bőrömből (igen,a klausztrofóbia mellett kígyóundorom is van:D ),szóval kábé Reynoldssal együtt húztam be magam alá a lábaimat.
Arra sem számítottam,hogy ilyen erős társadalombíráló szál lesz a filmben. Hihetetlen,hogy mennyi időbe tellett segítséget kérnie,és azt tette fel az i-re a pontot,mikor a cég,ahol dolgozott visszahívta.(nem még itt akarok spolierezni,aki látta,tudja mire gondolok).Plusszban kicsit kóstolgatta a film az Amerika-Irak közti ellentétet is.
Negatívumként nekem is az tűnt fel,ami Jason13-nak.Az ujjlevágós rész szerintem sem illett bele,feleslegesnek éreztem. Egy másik jelenet is zavart,ez pont azért,mert többször előfordult a filmben.Mikor látjuk hogy a főhős fekszik a koporsóban,épp a reményvesztettségén van a hangsúly,és a kamera távolodik,végül már nagyon messze van (ellentmondva a fizika törvényeinek,hisz a láda kicsi).Elsőre zseniálisnak tartottam,mert ezzel ugye plussz hatást ér el a rendező,hangsúlyozza,mennyire nagyon egyedül van ott mélyen a föld alatt.De mikor már másodszor sütötte el ugyanezt,kicsit már unalmasnak találtam.De persze ez csak egyéni vélemény:)
A végéről: SPOLIER
Nem utalt rá semmi,de valahogy a film felétől kezdve tudtam, hogy nem fog élve kijutni.Mikor a végén már ment az örömködés,és hallottuk hogy mindjárt ott vannak és nyitják a koporsót,akkor lettem benne biztos,hogy rossz koporsót nyitogatnak.És sajnos így is lett. Viszont nagyon tetszett,ahogy a végét megcsinálták.Ahogy ömlik be a homok,és már tele van,alig van fény,és mikor végleg megtelik a koporsó homokkal,még halljuk a mentőosztag vezetőjének hangját.Sajnálom Paul.És akkor sötét marad minden.És vége a filmnek.Mintha a néző is bent halt volna a koporsóban.Zseniális.
SPOILER vége
Szó ami szó,nem az a film,amit az ember egy szép napos délutánon bevág a dvd lejátszóba, de mégis többszörnézős.Számomra az.Nem hinném hogy az Akadémia nagyon figyelne rá,bár szerintem Reynolds legalább egy jelölést megérdemelne.
|
