Ez úgy butaság, ahogy van. Hasonlítsd össze Dosztojevszkij: "Feljegyzések a holtak házából", és Szolzsenyicin: "Gulag szigetcsoport" című műveiben leírtakat. A cári időkben a foglyok húst kaptak, a munka normális ütemben folyt, voltak pihenőnapok. A szovjet időkben a foglyok nekiestek a csapágyzsíros hordóknak úgy éheztek! pihenőnap semmi, a cél a halálra dolgoztatás volt, tehát nyugodtan lehet haláltáboroknak nevezni őket. A táborokat túlélők aránya semmivel sem volt jobb mint a német haláltáboroké.

1994. Pgyuf (2008-12-26 01:00.58)

Érdekes, hogy sokaknak szálka ez a film a szemükben. Talán az egyetlen film amire nincs szélsőjobbos elvetemült aki azt mondja, hogy semmi köze a valósághoz.
Annak idején lélegzetelállító volt, hogy ahogy a telt házas moziban fokozatosan elhallgatott mindenki és a végére síri csend volt.
Főleg Ralph Fiennes alakítása tetszett a legjobban. Azóta is bármiben látom csak ez a film jut eszembe róla.

1993. Mtta (2008-12-19 13:28.34) - (válasz Anren 1991. hozzászólására)

Bocs elírtam, tényleg.

1992. Babuci01 (2008-12-19 10:26.10)

Sziasztok! Nagyon érdekes témát feszegettek,én néztem Ewan McGregor Hosszú motorozás c.utifilmjét,olvastam is ,amelyben látható,hogy végigmotoroztak/volna,mert tönkrement/ a Csontok/Halál/ útján,amit a Gulag rabjai építettek,mivel emberi életek nem számítottak,több millióan haltak meg,a fagy,-40 fok,a fizikai kimerültség, az éhezés ,a kegyetlen bánásmód következtében és elsősorban értelmiségi,szellemi foglakozású,fizikai megpróbáltatásokat nem bíró,emberek voltak,/az ellenzék/akik elhaláloztak.Kevesen élték túl,a tábor körül nem volt kerítés ,mert nem volt hová szökni,a legközelebbi település 300 km-re volt.Még most is borzasztó volt látni,a körülményeket,hát még akkor mi lehetett...

1991. Anren (2008-12-19 10:09.37)

- (válasz Mtta 1986. hozzászólására)

Gogol ágyban. párnák közt hunyt el lelki meghasonlással. Akit a cár számíűzött egyszer s pisztolypárbajban alulmaradt az Puskin. "Puskin halálos sebet kapott. — Sokan állították, hogy szándékos gyilkosság volt. A szabad szellem veszedelmes volt az egész orosz úri rendnek. Erre a kérdésre ugyanúgy nincs válasz, mint Sándor cár eltűnésére. Hanem Lermontovot, aki háborgó versben meg merte írni, hogy a nagy költő halála szándékos gyilkosság volt, nemsokára egy párbajban lelőtték."

Értem mit állítasz, de az arányok miatt sztem nem lehet összehasonlítani egy orosz cár max 50 főre kiterjedő száműzetését, milliók előre kitervelt, statisztikai adatként számon tartott elpuszításával.

1990. Trashfan (2008-12-18 17:46.49)

- (válasz Legisfalk 1982. hozzászólására)

egyébként ehez még annyit hozzá kell tenni, hogy a Holokauszt egy jelentős része nem a táborokban zajlott, hanem már jóval a haláltáborok előtt az Einsatzgruppék és a helyi zsidóellenes hangulat felkorbácsolásával.

1989. Trashfan (2008-12-18 17:42.32)

- (válasz Legisfalk 1984. hozzászólására)

nekem is totálisan ismeretlen információk ezek. ezért sem értettem az egész Miklós találta fel a haláltáborokat dolog...

1988. Trashfan (2008-12-18 17:39.52)

- (válasz Legisfalk 1982. hozzászólására)

Köszönöm, tökéletesen megértetted, amiről beszéltem.

1987. Legisfalk (2008-12-18 16:43.01)

- (válasz Mtta 1985. hozzászólására)

Oh, pardon, elnéztem! Annyira beleragadtam a XX. századba, hogy elsiklott figyelmem azon tény fölött, hogy nem II., hanem I. Miklósról írsz. :)

1986. Mtta (2008-12-18 15:27.31) - (válasz Mtta 1985. hozzászólására)

Többek között azt hiszem Gogol is így végezte. Hírbe hozták a feleségét egy remek céllövő katonával (aki Miklós feltétlen híve volt) és a cár úr elintézte, hogy ezt mindenki tudja. Az akkori viszonyok között ez alap párbajok volt. Gogol volt a rosszabb lövő.

1985. Mtta (2008-12-18 15:25.40) - (válasz Legisfalk 1984. hozzászólására)

Oroszországból hazajött volt magyar-töri tanáromtól. Kár, hogy már nem tanít, nyugdíjba ment, meg műtötték a szemére. De a mostanival sem jártam rosszul. Egyébként Tóth Tamásnak hívják, hátha ismered. A mostani magyartanáromat pedig ismerheted ha te is pataki diák voltál:D

1984. Legisfalk (2008-12-18 15:08.22)

- (válasz Mtta 1983. hozzászólására)

Ezek nekem új információk. Hol olvastál vagy hallottál róluk?

1983. Mtta (2008-12-18 15:04.38) - (válasz Legisfalk 1981. hozzászólására)

Valószínű. Mint ahogy az is, hogy még így is ő volt korának legnagyobb gyilkosa. Nem csak a haláltáborok, hanem csellel is sok embert eltett láb alól. Olyan szituációba keverte őket, hogy kénytelenek voltak párbajozni (főleg a cár úr legjobb katonáival), és úgy haltak meg. Persze ő nem milliós nagyságrendben, de egy olyan 50-100 körülre saccolnám őt.

1982. Legisfalk (2008-12-18 01:11.40)

Egyébként úgy látom, hogy elbeszéltek egymás mellett.
Trashfan arra hívta föl a figyelmet, hogy kifejezetten nagyszámú embertömegek életének kioltására és holttesteiknek kezelésére gyakorlatilag csak a németek építettek ki rendszert, amelynek fő elemeit megsemmisítő-, vagy haláltáborok néven ismerjük. Ezen táborok eleve azzal a céllal épültek, hogy tömegesen pusztítsák el bennük emberek ezreit, százezreit, vagy akár millióit, nagy teljesítményű gázkamrák és krematóriumok segítségével.

A koncentrációs táborok azon lényeges pontban térnek el a megsemmisítő táboroktól, hogy azokban az elsődleges cél nem a nem kívánatos emberek elpusztítása, hanem csupán koncentrációja a könnyebb ellenőrzés végett. Ez gyakran társul rabszolgamunkára kényszerítéssel, orvosi- és katonai kísérletekben való felhasználással, vagy átneveléssel. Ilyen táborok léteztek Dél-Afrikában éppúgy, mint Romániában, Magyarországon, a Harmadik Birodalomban, a Szovjetunióban, vagy Kínában, Vietnámban és Kambodzsában, de nemrégiben még Boszniában is. Ezen táborok között sok különbség tapasztalható, nevezik őket koncentrációs-, munka- és átnevelőtáboroknak, máskor inkább tekinthetőek internáló-, vagy hadifogolytáboroknak. Kínában ma a börtönrendszer részei, laokaj a nevük.

Az első koncentrációs tábort az angolok állították föl a búr háborúk idején, ezekbe terelték be a búr polgári lakosságot, ahol a sivár körülmények között tömegesen pusztultak el.

A szibériai száműzetés a cári időszak alatt nem táborokba történt, olyanok akkoriban még nem is léteztek, a száműzöttet egyszerűen kitették egy Urálon túli faluba, aminek határát nem hagyhatta el száműzetési idejének lejártáig.

Kevesen ismerik Sipotele nevét. Ez egy román település, ahová 1916-1917 telén hurcoltak el erdélyi polgári személyeket és hadifoglyokat. A táborban uralkodó embertelen körülmények (éhezés, járványok, kannibalizmus) nyomán sok ezer ember pusztult el. Bár a tábort maguk a román csendőrök nevezték haláltábornak, létrehozásának célja azonban nem a foglyok elpusztítása volt.

Arról is ritkán esik szó, hogy a német koncentrációs táborokból is volt szabadulás, ugyanis köztörvényes bűnözőket is szép számmal löktek be a lágerek drótja mögé, ahonnan azonban büntetésük letelte után szabadon távozhattak. Ha túlélték.

1981. Legisfalk (2008-12-18 00:39.36)

- (válasz Mtta 1980. hozzászólására)

Nagyságrendekkel kevesebbet, mint akármelyik totalitárius rezsim. Nem is említhető egy lapon a kettő (három, négy).

1980. Mtta (2008-12-17 22:33.17) - (válasz Anren 1979. hozzászólására)

Viszont akkor is az ő találmánya. Egyébként a mai napig nem tudjuk, hogy I Miklós hány embert öletett meg, de ő sem a futottak még kategória. A cári önkényuralom sem volt az a finom, demokratikus rendszer.

1979. Anren (2008-12-17 20:07.24)

Azért az arányok mások. I Miklós elküldött pár embert szibériába, Sztálin pár milliót, és Hitler sem volt a futottak még kategória...

1978. Mtta (2008-12-17 19:56.42) - (válasz Trashfan 1977. hozzászólására)

Én ezt is történészektől tudom, aki mellesleg orosz származású. Szóval én inkább neki hiszek. I. Miklós szállítatta először táborokba az ellenségeit és nem dolgozni, hanem azért, hogy megölje őket. Orosz realista írók közül nem egy így végezte.

1977. Trashfan (2008-12-17 19:54.54)

- (válasz Mtta 1976. hozzászólására)

Még jó, hogy a modern történészek sík hülyék ehez, és egyedülálónak tartják ezeket a náci táborokat. Mindjárt az is kiderül, hogy tulajdonképpen a mongoloktól lopták az oroszok, a mongolok meg teszem azt a perzsáktól nem?

Na mindegy is, én inkább a történészeknek hiszek meg a szakkönyveknek, mint Neked, ha nem baj:)

1976. Mtta (2008-12-17 19:52.09) - (válasz Trashfan 1956. hozzászólására)

Tévedés a haláltáborokat I. Miklós orosz cár találta fel és az oroszok jó sokáig üzemeltették őket. Hitler is a cár úrtól "kölcsönözte" az ötletet.

1975. Vindicta (2008-12-17 11:36.36) - (válasz Trashfan 1959. hozzászólására)

A lényeg az, hogy ezt a demokrácia tette lehetővé.

1974. Legisfalk (2008-12-17 11:02.12)

- (válasz Master laster 1955. hozzászólására)

Az eszem megáll, milyen megátalkodott fórumozók vannak itten! :)

1973. Trashfan (2008-12-17 10:21.07)

- (válasz Ozir 1971. hozzászólására)

Ezt nem értem miért nekem címezted.

1972. Trashfan (2008-12-17 10:20.22)

- (válasz Trashfan 1969. hozzászólására)

Még ehez annyit, hogy itt a lényegi különbség:

"melyeket megsemmisítő központoknak vagy haláltábroknak nevezünk, melyek nem az internáltak befogadására, hanem azonnali likvidálására szántak. "

A szovjet rendszerben nem voltak olyan táborok, ahová csak azért szállították az embereket, hogy meggyilkolják őket.

1971. Ozir (2008-12-17 10:20.02)

- (válasz Trashfan 1967. hozzászólására)

Nem vitatom a zsidóság fájdalmát, és az a véleményem, hogy meg is kell emlékezni róla évente egyszer. De javaslom a megemlékezést a II. Világháború kétmillió magyar áldozatára is legalább évente egyszer. (A kétmillióban benne van a kb. kétszázezer zsidó nemzetiségű magyar állampolgár is, tehát rájuk így duplán emlékeznénk.) Javaslom az Újvidéken Tito által lemészárolt negyvenezer magyar emléknapját is. Antonescu által kiirtott magyarokról se kéne megfeledkezni egy napon, meg a Tiso által kiirtottakról sem. sem.

1970. Városi vadász (2008-12-17 10:19.26)

- (válasz Trashfan 1969. hozzászólására)

Miért ne kellene vitatkozni? Megszoktad, hogy mindig mindenki elfogadja a véleményedet?

Azt meg, hogy minek nevezzük a gulagot, meg minek a koncentrációs tábort, mindegy. A célja, a végeredménye ugyan az volt. Főként ha azt vesszük, hogy a gulagokban sokkal többen meghaltak mint Hitler munkatáboraiban.

1969. Trashfan (2008-12-17 10:16.07)

- (válasz Városi vadász 1968. hozzászólására)

Nem volt haláltábor. Az igazán nagy ellenfeleket likvidálták, és a GULAG táborai nem a fiikai megsemmisítésre lettek létrehozva. Az már más kérdés, hogy a kegyetlen viszonyok,l a munka, az őrök meg a rendszer érdektelensége miatt hullottak az emberek.

Nem kell vitatkozni. Nekem is tekintélyes gyűjteményem van a témáról, filmek és könyvek százai (és nem csak magyar nyelvűek). A GFULAG-ot a történészek koncentrációs tábori rendszernek tartják, Haláltábornak meg csak a nácik néhány táborát. Én hiszek nekik.

1968. Városi vadász (2008-12-17 10:09.59)

- (válasz Trashfan 1956. hozzászólására)

A számok persze, hogy nem helyesek. Irtam is. De a sorrend jó.
Bezony a gulag is haláltábor volt. Oda kerültek a pártnak nem tetsző emberek plusz kis százalék hadifogoly. Láttam rólla dokumentumfilmet. És Hitler is innen merítkezett.
Sőt képzeld el hogy multkor láttam egy dokumentum filmet. Egy amerikai utikönyvet írt Szibériáról. Abban is sok minden volt, de ami a legérdekesebb, hogy 50-100km.t mentek a -40fokos senki földjén jó uton. És mondta a író, hogy ezt az utat a dulágok fogjai építették azoknak a csontjaiból akik ott meghaltak.
A dulágokban vagy éhen haltak, vagy megfagytak. Nem pazarolták a golyót, de cél ugyan az volt.

Vitatkozhatnánk, de én inkább a dokumentum filmeknek hiszek. Mert egyfolytában azokat nézem a kábelen.

1967. Trashfan (2008-12-17 09:59.18)

- (válasz Ozir 1965. hozzászólására)

ez így igaz. De a Sztálini érában töübb, mint 20 évig álltak fent a táborok, míg a haláltáborok, és a KZ-k igazi virágzása mindössze 4,5 év.

elejére ... 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Samick, 2024-04-29 11:35	3466 hsz
Hozzászólások a film jeleneteiről	Convar, 2019-12-07 21:55	18 hsz
Legjobb jelenet.	Dexter Sitzky, 2019-02-06 20:21	4 hsz
Kérdések	Fulop50, 2013-07-04 15:12	42 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Schindler listája adatlap

Eredeti cím: Schindler's List

Évszám: 1993

Rendezte: Steven Spielberg

Szereplők: Liam Neeson, Ben Kingsley, Ralph Fiennes, Caroline Goodall, Jonathan Sagalle...

További információk

Szereplők fórumai

- Liam Neeson - Vélemények

- John Williams - Vélemények

- Ben Kingsley - Vélemények

- Ralph Fiennes - Vélemények

- Liam Neeson - Liam Neeson filmek

- Steven Spielberg - Vélemények

- Kathleen Kennedy - Vélemények

- Kathleen Kennedy - Kérdések

- Steven Spielberg - Legjobb filmje

- John Williams - Kérdések

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk