Utolsó hozzászólások:
| Star Wars: Az utolsó Jedik - Vélemények (2017-12-19 11:34.48) |
I need someone to show me my place in all this..
SPOILERES!
Először is leszögezném, hogy tegnap lettem Star Wars rajongó, úgy 96 körül láttam az Új reményt 5 éves koromban, azóta is tart a rajongás. Ismerem a háttéranyagokat, a regényeket, egyaránt szeretem a régi és az előzmény trilógiát, az EU-t vagy a kánont, a Clone Wars, Rebels sorozatokat, meg a játékokat, a Jedi Knight, a Kotor1-2, Rogue Squadront és a többit. Szóval egész nekem egy hatalmas univerzum rengeteg lehetőséggel, történettel, karakterrel. Elismerem Gyuri Lucas hibáit az előzményeknél, nem tartom őt jó rendezőnek, vagy forgatókönyv írónak sem, de mint ötletgazda, kreátor és nem mellesleg üzletember nagyot alkotott. Majd ugye az egészet eladta a Disneynek, nekem a 7. rész, az Ébredő Erő (TFA) tetszett, persze egy biztonsági játék volt, a 4. részt másolták, de bevezettek új nagyszerű karaktereket és minden régebbi fan újra gyerek lehetett JJ Abrams karácsonyi kalandjával, ami sok lehetőséget nyitva hagyott az új trilógiába. A tavalyi Rogue One tökéletes volt, megmutatták hogy a Lucasfilm és az ILM még mindig nagyon tud, a hardcore fanoknak készült, igazi háborús dráma, realista SW mozi volt. És idén jött a 8. rész, az utolsó Jedik (TLJ) ezúttal Rian Johnson írásában és rendezésében, amelyet én vártam, mert a Disney marketing gépezet ügyesen fenntartotta az érdeklődést, sok volt a rajongói teória Snoke, Rey kilétét illetően és amúgy is SW epizód na.
Hát felemás érzésekkel, inkább csalódással hagytam ott mozit, kétszer is, mert először szinkronnal néztem ami nagyon rossz volt, másodszor feliratosan jobb egy fokkal. Látszott az igyekezet, hogy elakarnak szakadni bevett sémáktól, de mégis ugyanabba a folyóba lépett bele, mint a TFA és néhol még ha nem is rombolta, de leszűkítette az amúgy hatalmas galaxist. Több ponton is túlzásokba esik a film, más fontos részeket, karaktereket, meg leegyszerűsít, vagy nem bont ki szándékosan.
Pedig a történet és a karakterek adva vannak. A film ott folytatódik, ahol az előző megszakadt, menekülnek a lázadó ellenállók, nyomukban az Első rend, jó nyitány, aztán mi történik? Az első 10 percben átmegy a mozi egy paródiába. Poe telefonbetyárkodik az Renddel, facebook ém szintű poénokat nyomat Hux nevét illetően és aztán egyedül rárepül a szuper csillagrombolóra, azok meg még a TIE is flottát is csak a végén indítják. Aztán az ellenállók B17-es féle bombázókkal jönnek, de jól egymás mellé repülve, hogy szépen mindegyik elfüstöljön. Mintha Rian a logikát és a minimális realitást is kidobta volna az ablakon és az űrcasták (ami nem nagyon volt) és SW-ben megszokott űrtechnikát a képregényes filmek szintjére süllyesztette volna. Persze az SW sosem volt egy Blade Runner szintű scifi, mindig is szabadon kezelték a fizika és technológia vívmányait, inkább mese, mint scifi. De van egy kitaposott univerzuma és azt itt Rian szépen átértelmezte mindezt az újítások címszó alatt. A Marvel és Űrgolyhók szintű poénokat meg annyira túlzásba vitte, hogy a film 2/3-át már komolyan sem lehet venni, mintha önmagaga paródiája akarna lenni a mozi. Ezt még Jar Jar sem ütötte meg, mert az első részben is sok volt ez (vagy az ewokok a Jediben), de legalább a Baljós árnyak mint film működött és lehetett szeretni. És nem a porgok zavartak, vagy BB8 mert ő nekik a poén a funkciójuk, de miért kellett a komoly, emberi karaktereket is szétviccelni?? Az SW-ben a droidok, Csubi, vagy a lények a poén forrás, nem elég ennyi? Úgy tűnik nem. A TLJ-t nekem nem sikerült bármennyire is szerettem volna. Finn, Poe és Leia nagyon rosszra lettek megírva. Poe kínosan nyomatja a lázadó Han Solot. Finn és Rosie szála tök felesleges, a Canto Bright kreatív, de nem ad hozzá sokat az univerzumhoz, max azoknak akik nem merültek el benne nagyon. Del Toro természetesen perfekt, de mégiscsak egy Lando 2.0 lett, Phasma egy nagy nulla, Holdo admirális nyomatja a Coelho szintű közhelyeket, Hux meg egy Chaplin Diktátor lett, annyira elviccelték. Leiat nem nyírták ki, pedig most kaphatott volna egy hősi halált, cask ugye Carrie a forgatás után hunyt el, nem forgatták újra értelemszerűen. De helyette lett űr Mary Poppins, ebbe csak azért nem kötök bele, mert az amcsiknak Leia/Carrie egy halhatatlan személy, Rian így akart tisztelegni felé és ilyenek a Rebels sorozatban is voltak. Azonkívül Leia karaktere elég bután lett megírva. Mert a lázadók nagy terve, hogy menekül az Első rend kikúrt nagy hajója elől, mint egy autósüldözés az űrben, de Snokeék kispórolták a gázpedált (lőtávon kívül vannak, mint két hajó a tengeren, na ne már). És fogytán az üzemanyag, de azért a pajzs még kitart, és az Első Rend egyszerre csak 1 löveggel lövi, nehogy többel, mert akkor nem tartanak ki a film végéig, TIE vadászokból is van nekik 5 működő képes, igaz azért megmutatják h van egy birodalom méretű hadsereg, de az is trailerhez kellett gyanítom, meg a lépegetők is csak dísznek votlak, ahogy a végén a Crait csatának sem láttam értelmét. Ilyen ostobaságot még nem látott az SW. Ezt nyugodtan megvághatták volna, túl sok a karakter és még újakat is behoztak, elég lett volna, ha csak az eddigiekkel foglalkoznak, meg komolyan is veszik.
A filmet csak Rey, Kylo (Reylo) és Luke mentik meg. Rey és Kylo lett a legjobban kibontva ők kb 1 óra játékidőt tesznek ki a rémesen elnyújtott 2 és fél órából, miattuk érdemes nézni a filmet. Reylo az érem két oldala, mindketten magukra hagyott, lázadó tinik, akik a fény és a sötétség között vergődnek, Rey válaszokat keres és a helyét a galaxisban, Kylo meg a Skywalker hagyatékkal akar leszámolni, szerintem az egyik legjobb karakter. Nem egy ultimate gonosz Darth Vader, sokkal árnyaltabb, komplexebb, és Adam Driver nagyon jól hozta megint, ahogy Daisy Ridley is Reyt, a naiv, kisiskolás lányt, aki megy Lukehoz tanulni. Mark Hamill visszatért végre, ő volt a legjobb a filmben, a civilben mestertroll aki ezt ide is behozta karakterébe, de másfajta Luke ez már, öregebb, cinikus, remény vesztett, mindenből elege van. Hibát vétett mikor magához vette Kylot, miatta és apja hagyatéka miatt tért át a fiú és tetszett, hogy mindezt egy flashbackben láttuk két szemszögből. Itt is, ahogy a TFA-ban Harrison szereplése egyértelművé tette, hogy Luke meg fog halni, ötletesnek mondható, hogy Luke kivetítette magát, de ez neki olyan sok volt, hogy elemei lemerültek és eggyé vált az Erővel ezzel is furán értelmezve a kozmikus Erőt, Qui-Gon, Obi-Wan, Yoda és Anakin erőszellemét. Ügyes húzás, ahogy Rey utazása is a sötét oldal tavába, mégis a film nem tesz hozzá semmit az Erő misztikumához, amit eddig ne tudtunk volna, Yoda cameoja vicces, de a bábut nem erőltettem volna, ízlések és pofonok. Reylo közti Force Bond nagyon jó volt, kicsit ezzel is kanonizálták az Old Republicot. Aztán a film egyik nagyon fura mozzanata, Snoke. Ez a tök rejtélyes, de amúgy karizmatikus főgonosz úgy ellett vágva (szó szerint), hogy ezáltal semmi súlya nem volt. Andy Serkis elhintette, hogy Snoke erős, de sebezhető, gondolom ezt játszotta ki Kylo is, kapunk egy kis kardpárbajt (na nem sokat). Kylo viszont mégsem törődik annyira Reyel hogy ne a sötétséget válassza. Szimbolikusan kettészakítják Anakin kardját, jelezve ezzel is, hogy itt ér véget az eddigi SW, jöhet az új. Na de milyen új kérdem én? Buta poénokkal és hülyén egymás ellen küzdő frakciókkal és felesleges tét nélküli harcokkal meg karakterekkel?
A Disney-Lucasfilm tesztelt minket, megvizsgálták, hogy mennyit bírnak el a rajongók, ha tovább viszik a megszokottat, de mindez a kontinuitás és az univerzumba illőség rovására ment. Megosztó rész lett nagyon az látszik. A TLJ jó film lenne, ha nem láttam volna mást és nem tudnék többet a messzi galaxisról, mint amit a 7+1 film eddig elmesélt. Ez a sequel trilógia egy átmenet csak a régi és a közelgő új trilógia között és filmek, amit majd megint Rian fog csinálni. Jobb ha nem várok ezentúl sokat, mert nagy igényekkel nem érdemes ezentúl beülni a moziba SW filmre. Vagy töröljük el a múltat, öljük meg ha kell és akkor válhatunk azzá, akivé lennünk kell? Ez a film üzenete, csak én nem vagyok biztos abban, hogy az SW attól lesz jó ha leromboljuk, amit 40 év alatt felépített Lucas és a többi kreatív ember. Aztán meglátjuk mit hoz a jövő, de a 9. résztől megint gyerekmatinét sejtek, ahogy a záróképsorok elhintették. |
| Kaliforniai álom (2016) - Vélemények (2017-01-21 09:46.49) |
Varázslatosan tökéletes
(Spoiler veszély!)
Sebastian (Ryan Gosling) a sötétben ül és zongorázik egy étteremben, a fény csak őt világítja meg, saját jazz darabját adja elő. Senki sem figyel rá. Mia (Emma Stone) belép és észreveszi őt, elbűvöli a férfi és a zene. Majd Ryan feláll és zaklatottan elindul a nő próbál neki valamit mondani, de ő nem törődik vele, fellökve továbbmegy. Ez a film ő szerelmük története.
Hollywood mostanában szeret magán nosztalgiázni és egyre több sikerfilmet is készítenek ennek jegyében. Ilyen volt a Némafilmes, Scorsese Hugo-ja, vagy Affleck is ezt tette az Argo-ban, de még sorolhatnám. Most egy eléggé kihalt műfajt, a musicalt vették elő és leheltek bele új életet. Egyúttal a jazz zene előtt is főhajtás volt. Damien Chazelle két éve már bebizonyította, hogy nagyon is ért a zenéhez a Whiplashban, amellyel oscarhoz is jutatta J.K. Simmonst. Az a film is minden tekintetben formabontó és virtuóz volt. Ezt most még inkább megfejelték.
Az La La Land vagy magyarul Kaliforniai álom már nyitásnál beszippant. A Summit logóját fekete-fehérben látjuk a kép 4:3-as, majd átvált szélesvásznúra, megpillantjuk Los Angelest és mai mindennapos forgalmi dugót, ahol az utasok különböző stílusú zenéket játszanak a rádióban majd egyszer csak az egyik nő elkezdi az éneklést és egy igazi 50-60-as évekbeli musical dalt kapunk koreográfiával. Aztán snitt és meglátjuk Goslingot, meg Stonet a kocsiban. Ez egy vérbeli régivágású musical, olyan amit még az Ének az esőben, a Muzsika hangjában, a Hegedűs a háztetőben vagy a West Side Storyban láthattunk. De ide sorolhatók a későbbi sikerek is, mint a Hair, a Grease, a Kabaré vagy a Chicago is. Chazelle filmje minden ízében ezt a korszakot idézi fel, Hollywood aranykorát, amikor a színészek még valódi érzelmeket játszottak, nem voltak alpári stílusú humorok, elképzelhetetlen látványfilmek, csak az igazi filmművészet. Ez a film pedig az egészet átteszi a 21. századba, de végig megmarad hagyományosnak. Tudják hogy a nézők ma már nem olyan fogékonyak erre és nem nyomják tele dalokkal, kb 10. egyedi szám van amik váltakoznak és más-más formában felcsendülnek és pont akkor tolják be és csak addig, hogy ne legyen zavaró. Fantasztikus ahogy az események pörögnek előre, Ryan és Emma előad egy duót kopogós szteppcipőben, úgy kb. mint Gene és Debbie tette aztán az egészet megszakítja egy iphone csörgése, hogy azért tudjuk hol vagyunk, oltári jó. A medencés buliban is kapunk egy fantasztikus koreográfiát és a kamera meg lemegy a vízbe majd annak a tetejéről körbeforogva veszi a táncoló statisztákat, rengeteg új módszert belevittek a musical műfajába. A zene meg eszméletlen jó, Justin Hurwitz fülbemászó dalokat írt, egy jó ideig instant kedvenc lesz nálam a soundtrack.
A történet pedig szintén nem új keletű, de minden benne van ami Hollywoodot jelenti, az álmok és a siker hajszolása. A már befutott sztárok ha visszaemlékeznek, hogy mennyit bukdácsoltak mire befutottak, hányan beadják a tehetségüket az iparos pénzkeresésnek, vagy rövid ideig a csúcsra kerülnek és abban ragadnak, nem újulnak meg, sokan pedig egész életükben a partvonalról figyelik mások sikerét, miközben ők is lehetnének a reflektorfényben. Mia és Sebastian szerelme erről szól, két különböző ember máshogyan elérni a sikert. A férfi a hagyományos jazzt akarja újra a köztudatba hozni, pedig már nagyon kevesen vevők rá, és beáll egy szerinte hozzá nem oylan méltó bandába ami középszerű zenét játszik (megjegyzem nekem az is tetszett olyan Kool and the Gang vagy Earth, Wind and Fire stílusú volt, ma már ez sem annyira megy). És szépen kiégnek, mert bemesélik maguknak, hogy csak így lehet előrejutni. Mia pedig teljesen belefárad a meghallgatásokba, ahol sorra kell a kliséket előadnia, de csak 1 a sok ugyanolyan törtető között, ugye mindenki ismeri a szereposztó dívány "legendáját" nem magyarázom hányan így jutnak előre, de hát a showbiznisz már csak ilyen. De Mia inkább az egyediséget hozza előtérbe, próbál saját történetet előadni, ami az övé, az ő műve és legvégül egy szerencse és Sebastian nyughatatlansága miatt sikerül is. Közben kapcsolatuk tönkre megy, Mia más világba kerül, ismert és sikeres lesz, hozzámegy egy másik férfihez, családja lesz, de végül Sebastian is eléri álmait, ha nem is olyan világhírrel, de elismertté válik és azt csinálja amit szeretne. Egy utolsó percre újra találkoznak és a film kap egy olyan lezárást amit senki nem gondolna, végigfut bennük az idill, az hogy akár ezt együtt is elérhették volna, ha a férfi nem hagyja ott faképnél az étteremben, de mindez csak álom, olyan nagyon hollywoodi, mert a valóság nem ez. A valóság ennél sokkal kiábrándítóbb és fájdalmasabb, de pont erre való Hollywood, hogy álmokat csináljon, kiszakítson minket a valóság posványából és elrepítsen oda ahova nem kerülhetünk soha, vagy azt hisszük. Ilyen mellbevágóan ezt régen kaptuk meg amcsi moziban, főleg egy olyan műfajban ami kivétel nélkül mindig happy end-el végződik.
A film tarolt a Golden Globe-on, mind a 7 díj megérdemelt volt, valószínűleg az oscaron is szépen fog teljesíteni, akár a legjobb film is szóba jöhet, amit én nem bánnék. Chazelle ezt most nagyon eltalálta, a színészek is kitettek magukért, jól betanulták a táncokat, megmutatták hogy énekelni is tudnak igen jól. Kaptunk egy gyönyörű történetet, amit a néző a szívébe zárhat és magával vihet. Egyedülálló filmélmény, mindenkinek ajánlom, aki kicsit vevő az ilyen történetekre és zenés filmekre. |
| Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet - Vélemények (2016-12-15 16:50.59) |
The Rebellion built on hope...
Végre megértük ezt is. Gareth Edwards történelmet írt ezzel a Star Wars mellékággal. Hosszú volt az út amit megtett a széria és még nincs vége közel sem. A Disney talán élete egyik legjobb üzletét csinálta azzal, hogy megvette Gyuri Lucas médiabirodalmát 2012-ben. Tavaly megkaptuk a 7. részt, mely hatalmas kasszasiker volt, de nem dobott akkorát a szérián, JJ Abrams hozta a kötelezőt kockázat nélkül (nem csoda mert elsőre nem akarták h anyagilag megbukjon). Aztán majd két év múlva kapjuk majd a 8.-at de közben becsúszott ez a spin-off, mely még most sem esett le sokaknak hogy a 4., Új Remény közvetlen előzménye (még úgy sem, hogy Vader benne van). És a filmben nincsenek jedik, az Erőről csak babonás szinten beszélnek, de azonkívül minden benne van amiért 1977 óta rajongunk Gyuri univerzumáért és fogunk is. A Zsivány pedig működik, de nagyon is.
Szakít a megszokott narratívával, karakterekkel, de még a zenével is, közben folyamatosan utalgat a régi trilógiára. Ilyen jól bemutatva a háttérvilágot, a birodalom elnyomását, a szinte reménytelen ellenállását a lázadóknak még eddig csak a lucasarts játékoknak és a regényeknek sikerült a messzi messzi galaxisról. Megidézték és megváltoztatva adaptálták a Dark Forces-t igazából. Egy igazi komor, világháborús hangulat uralja végig a filmet. Gareth remekül adagolja a feszültséget, szinte adja magát a sok lehetőség és ő mindet megragadja. Féltem, hogy most kapunk egy SW féle Galaxis őrzőit, vagy Suicide Squadot, de nem annál sokkal jobb lett. Ez a tiszta Star Wars élmény, amire mindig vágytak a fanboyok 1983 óta, akiknek sem az előzmények, sem az ébredő nem jött be (amit én túlzásnak tartok, annyira nem voltak rosszak). A karakterkidolgozás perfekt. Itt a lázadók sem egységesek, a karakterek nem fekete-fehérek, mindenkinek megvannak a hibáik, gyengeségeik és ezt végig érzékeltetik, átadják, sokkal jobban élt a film, mint az ébredő erő. Jyn szerepében Felicity tökéletes, vagány, kemény, igazi harcos aki keresi az élete értelmét, mellette méltó párja Cassian a lázadó kém, na és persze K-2SO a harcos C-3PO, neki jutottak a poénos jelenetek. Mellettük jók az ázsiai jedi templom őrök, és a dezertőr pilóta is, na és nagyon örültem hogy a Clone Wars sorozatból behozták Saw Gerrera karakterét, Whitaker-el, ő remekül összekötötte az előzményekkel, kifejezetten a fanoknak utalva. Ugyancsak nagyon tetszett, hogy Mon, Organa, de még Leia is megjelent egy cameora, olyan ep4 hangulatot teremtve hogy csak na. És akkor még nem esett szó a gonoszokról, akik valami eszméletlenek, Krennic nagyon jó, Tarkin így animálva is oltári, na és persze a nagyapa Vader meg úgy odabasz, hogy ihaj. A fanok kiugranak majd a székből az tuti. Én angolul néztem, valami fantasztikus volt megint hallani James Earl Jones hangját.
A látvány meg hajaj, az Ébredőnél is meg volt, de itt, te jó ég, ilyen űrcsatát nem is tudom mikor láttam, valami elképesztő volt. Csodás volt ahogy visszahozták azt a látványt ami 77-ben volt, minden ruha, díszlet, lény, hajó pont olyan volt és kicsit hozzá is adtak. A befejezés meg több, mint pazar, megmerték lépni amit én reméltem és igazi drámát faragtak a filmből. És még rákontráztak azzal, hogy a Rebels sorozatra is utaltak, meg az Old Republicra is, azt hittem elsírom magam örömömben. Szinte hibátlan lett minden, én nem éreztem túlzásnak, logikátlannak a történetet és új magasságokba emelte az Új Reményt is. Ez a film olyan magasra tette a Star Wars mércét, hogy JJ és Gyuri sunnyoghat mostmár, a 8. résznek meg nagyon fel kell kötnie a nadrágot, mert ezt nehéz lesz überelni az biztos. Nekem ez az év filmje, innentől egész más szemmel fogom nézni a Disney-Lucasfilm féle Star Wars-okat és várom a folytatásokat és a további spin-offokat, akár a fiatal Han Soloról, Boba-ról, vagy Ben Kenobiról, jöhet jöhet. Kötelező megnézni még karácsony előtt, ha tehetitek! |
Spielberg összes hozzászólása |
