Utolsó hozzászólások:
A kukorica gyermekei - Eredet - Kérdések (2012-09-19 19:46.05) |
A 2009-es elég silány remake után számomra úgy tűnt a Genesis első felében, hogy végre egy meltó folytatást kapunk, ami kellően megragadja az alapsztoriban rejlő lehetőségeket, és egy kliséktől mentes, rejtélyesen hátborzongató alkotást élvezhetünk majd. Ez mind sikerült is szerintem, csupán a "rejtélyes" része a dolognak talán túlságosan is...Megmondaná nekem valaki, hogy akkor tulajdonképpen a többi részhez képest ez kronológiailag hová tehető? A gyermekek akkor végülis lepaktáltak a felnőttekkel, vagy mi? Hogy került emberi testbe az, "Aki a sorok mögött jár"? És ezen kívül még számtalan megfogalmazatlan kérdés van bennem, ami talán ha elindulhatna itt egy párbeszéd a filmmel kapcsolatban, felszínre is kerülne...Vagy csak én misztifikálom túl, és a több fejezetet figyelembe se kéne venni, és a 10. Kukorica Gyermekei-filmre, mint teljesen különálló, önálló alkotasra kéne tekinteni?... |
Hellraiser: Revelations - Vélemények (2012-08-27 10:04.39) |
Tisztán emlékszem azon izgatottságomra, amikor a Vérvonal-fejezetet követő számomra siralmas 4 rész után megláttam imdb-n 5 évvel ezelőtt, hogy 2009-re várható egy Hellraiser-film (alcím nélkül). Ezután lelkesedve követtem az ezzel kapcsolatos híreket, és már azon gondolattal is megbékéltem, hogy Bradley helyett Paul Bettany fogja játszani Pinhead-et. Csúsztak az évszámok, változtak a kreátor-gárda jelöltek, úgyhogy el is oszlattam azon illúzióimat, miszerint "Végre kapunk egy igazi Hellraiser-filmet, amely mind a Clive Barker által megálmodott és papírra vetett vízióban és a jelenlegi filmgyártási technikában rejlő lehetőségeket ötvözve méltó módon fogja elénk tárni ezt a dimenziót úgy, hogy nem esik túlzásokba, de nem is húzza be a kéziféket." Miután ezt elhesegettem, a lehető legrosszabbra számítottam, amikor megnéztem a Hellraiser: Revelations-t. Kritikus szemmel néztem és ugyanakkor az érzékeimre hagyatkozva adtam át magam az "alkotásnak". Furcsa módon az első fél óra után teljesen át tudtam magam adni a filmnek. Bár az első filmes Stephan Smith Collins kicsit egy rossz Pinhead-karikatúrára, vagy egy, az arcformáját kihasználó Stand-up Comedy-sre emlékeztet, és némely színészi játék kritkán aluli a filmben, egyes dolgokat úgy sikerült megfogalmaznia és érzékeltetnie velem, ahogyan annak az 5-8. részben még a közelében se voltak, illetve tisztábban át tudtam érezni azoknak a karaktereknek az érzéseit, akik közelebbi kapcsolatba kerültek a kockával, mint eddig valaha. |
LuckyBasstard összes hozzászólása |