Többször láttam már eddig is ezt a filmet és rangsorolás nélkül, de mindenképp W.A. legjobbjai közé tartozik.
Csuda jó zenékkel, megkoronázva Diana Krall feltünésével. Talán észre semvesszük mennyire szomorkás a történet, egész idő alatt kapunk bőven mosolyogni valót. El sem akarjuk hinni, hogy vége van, ilyen kurtán furán. Megtudtuk, hogyan próbál kihasználni az fizikai erővel kérkrdő, a magát ajnározó tehetségtelen, az öntudatos kispolgár, a tudomány fensége mögött kuksoló és még a testi örömök kacér bájhölgye is csak a vállunkra tart igényt. Valahogy igazán hibáztatni mégsem tudunk senkit, mindenkinek megvan a maga igazolható alibije, a cseppet sem titkolt egyénisége. És ha már megértünk mindenkit, tájöhetünk, hogy egyes egyedül többre mehetünk. Kicsit másként, a sikeresség alapfeltétele, hogy ne hagyjuk magunkat kihasználni.
De ez csak egy kósza gondolat a film kapcsán, hiszen a főcimtől a vége feliratig csupa bájosan irónikusan kacagtató jelentekből áll, remek szinészi alakitásokkal. |