Sokkos állapotban vagyok! Most már nem tudom, hova tovább, és még mi sülhet ki ebből... Na nem azért, mintha nagy Tara-rajongó lennék, no de hát azért ez már mégis csak.... (kicsit irritált időnként ez a sztereotip "zsarufeleség" viselkedése: őt választottuk, de azért nyafogunk).
Az első évadokat úgy néztem végig, hogy már nem tudtam "mértéket tartani", alig aludtam, valahogy a háztartás is mindig háttérbe szorult, ezt az utolsót meg már alig vártam, mikor töltik fel az újabb részeket, és ahogy megvolt, már ültem is le nézni.... Totális függőség. Folyamatosan kattogott rajta az agyam, már álmodtam velük, most meg itt van, tessék! Persze, nem az a rózsaszín álom maga a sorozat sem, de lassan már nincs miért "izgulni", kicsit sem lehet "mindenjóhajóavége" ???
Egyébként egyetértek a humort hiányolókkal... Az első évadban azért előfordultak jócskán poénok, és nem csak izgalmas, de humoros is volt a sorozat, ez szép lassan eltűnt, és csak nagyon, de nagyon ritkán tűnik fel valami kis morzsa.
A másik, amit kezdek nehezményezni, az a cselekmény ismétlődése a végtelenségig egyes dolgokban. Pl. a "törvény" embereinek feltűnése és szerepe. Teljesen sablonos, két irányba fut: undok és úgyis megmurdel, vagy undok, de aztán lassan olyan kis szerethetővé válik... aztán persze megmurdel... :-)... Na jó, lehet három irány is.
A 6/13-ban pedig a játszótéri jelenetnél Jax színészi teljesítményével nem voltam igazán elégedett, bár általában kedvelem, és jónak tartom. (Mármint a színészi teljesítményt, mert a karakterrel szemben azért néha akadnak kifogásaim.) Ahogy a jelenet elején Tarára néz, abból a szín tiszta gyűlölet sugárzik, ami szerintem nem egészen stimmel azzal, ami egyébként köztük van...
Hát... hosszú elvonási időszak következik. |
