Utolsó hozzászólások:
| Kísérleti könyv (2010-12-01 21:18.38) |
-Mit beszélsz, prédikátor? -Ulf őrmester idegesen dörrent a minden ízében remegő Preadwellre. Hogyan merészeled hírbe hozni a Hősöket?
-Hinned kell nekem, Ulf! Szörnyű démonok jelentek meg ma a belvárosban, azzal a céllal, hogy elpusztítsanak minden élőt, vérengzésük után pedig a Hősök segédkezet fognak nekik nyújtani ahhoz, hogy bejuthassanak a templomba! - a csuhás hangja szinte elfulladt az izgalomtól. -Hát nem érted? Ha bejutnak a templomba a kezükben lesz az átjáró kulcsa, amely...-Preadwell olyan hirtelen hallgatott el, mint akinek leforrázták a nyelvét.
-Miféle kulcsról meg átjáróról hadoválsz itt te szerencsétlen? Elment neked a józan eszed, ha azt hiszed, bármit is elhiszek abból, amit itt most elmondtál. Megyek, utánanézek a dolgoknak, te pedig maradj itt, valaki beszélni akar veled!
Ezzel Ulf sietősen elhagyta a szobát. Praedwell sunyi arcára kiült az értetlenség. Már épp indulni akart Ulf után, amikor újból kinyílt az ajtó. Hórihorgas, sovány alak lépett be rajta, fekete köpenyén Uw'Ethanar jele: kettős folyam találkozásánál egy terebélyes fa, melynek törzsén mohó szemű kígyó tekereg, szájában tartva a kereskedők és szerencsevadászok örök kettősségének mérlegét - egyik serpenyőjében a szerencsét szimbolizáló forduló kerékkel, a másikban pedig a gazdagságot jelképező aranytallérral.
-Uram könyörülj, Leviatharn a Vallató!- hideg verejték ütközött ki Preadwell homlokán, miközben maga elé motyogta a férfi nevét.
-Látom, emlékszel még rám, prédikátor!- a fekete köpenyes lárvaszerű arca, melynek színe a fakó pergamenére emlékeztetett, hideg szenvtelenségről árulkodott.
-Mostanában furcsa hírek keringenek rólad és a viselt dolgaidról, Preadwell atya - Leviatharn az atya szót olyan megvető gyűlölettel köpte oda, mintha valami undorító dolog lett volna a szájában, amitől minél előbb meg akart szabadulni.
-Én ezt nem értem. Ha a démonokról beszélsz, ahhoz nekem semmi közöm, és biztosíthatlak róla, hogy mind velem, mind pedig a gyülekezetemmel minden a legnagyobb rendben van. Fel nem foghatom, hogy miért küldtek egy Vallatót a nyakamra?!
-Igazán? Hát majd én felvilágosítalak, "barátom". Az elöljárónk, Terpherodion látni szeretné, hogy mire költötted el a nyájadtól beszedett adományokat.
-Az, az, az...az mind a templom építésére ment el! -Praedwell sarokba szorított patkányként hebegett.
Bizony nem volt biztató dolog, ha valakit az elöljáró által küldött Vallató vont kérdőre.
Terpherodion híresen erőskezű földi helytartója volt Uw'Ethanarnak, és különösen kényesen ügyelt az egyház pénzügyeire. Szigorúan elszámoltatta a rend papjait, és ha valahol visszaélésre bukkant, azt kegyetlenül megtorolta. Ebben óriási segítségére voltak a gondosan kiválogatott, szenvtelen, számítóan okos és kegyetlen Vallatók. -Hm, - a sovány férfi ajkai gúnyos mosolyra húzódtak. Furcsa fogalmaid vannak neked az építkezésről... De nem vitázom veled Praedwell atya. Vezess a templomhoz! Látni akarom az adományos könyvedet. Ugye nem keserítesz el azzal, hogy nem vezetsz ilyet? Na induljunk. Kevés az időm. Holnap estére Pyarrallonban kell lennem. Útközben aztán mesélhetsz nekem a démonjaidról!... Ezzel előzékenyen kitárta az ajtót a falfehérre vált Praedwell előtt. |
| Törvénytisztelő polgár - Vélemények (2010-11-30 01:02.54) |
| Már megbocsáss:-) ez engem sért:D Ne hasonlítsunk már össze egy agyatlan gyilkolászós filmet (félre ne érts imádom a 300-at:-)) és egy csöpögős romantikus gejlt, a törvénytisztelő polgárral. Abban azért voltak elgondolkoztató momentumok. Ez nem éppen egy olyan film amit nyálcsorgatva, transzban is meg lehet nézni. Persze néha kellenek az agyatlan filmek is. Ezt nem vitatom, de azért nem egy kaliber. |
Sorren összes hozzászólása |
