Utolsó hozzászólások:
| Oscar-díj 2016 - Díjszezon 2015/16 (2016-02-28 23:03.40) |
| Fontos lenne. Mindenhol azt olvasom, csak tv-ben lehet majd nézni, hivatalos oscar stream pedig nem elérhető hazánkban. Tv nélkül, online streamen ha bárki tud megbízható linket idevariálni, meg lennék tőle tisztelődve. Nézném. |
| Godzilla (2014) - Vélemények (2014-05-25 09:01.52) |
"Visszatérés a nagy eredetihez" - hangoztatják itt sokan. Kérdem én, miben? Godzilla megjelenésében, talán egyedül. Újra a zömök, kicsi lábakon toporgó, kövér, jóllakott gyíkocska. Ami amúgy baromi jól néz ki, de mint olyan, inkább aranyosnak tűnik, mintsem félelmetesnek. A 98'as godzilla valóban eltávolodott az eredeti megjelenésétől, ami nem tudom miért is probléma, mert hihetetlenül jól nézett ki, dínósabb, kevésbé macis, mozgékonyabb. De ezt embere válogatja, kinek mi.
Másik szempont, godzilla jelleme. "Visszatérés a nagy eredetihez" Haha... Az 1954-es godzillában a szörny előjött és bizony úgy szórta szét az emberiséget, mint egy marék homokot. Nem úszott együtt cirkálóikkal, mint a delfinek, nem bukott alá mélyre, nehogy felsértse a hidakat, nem lépte át az emberi tömegeket. Lángba borogatta a városokat és kisebb népirtást rendezett, ezért is lett a nukleáris fegyverkezés antihőse, az emberiség bűntetteinek megtorlójává.
De az új godzillában ez a jellem átalakult valami másba. Ismétlem, nem csak a kinézete lett aranyos, de emellé társult még valami nagyon torz, emberpártiság, ami számomra nagyon hülyén vette ki magát, a már előbb felsoroltak miatt is. Egy godzilla film, azért, akárhogy is nézzük, de szerintem nem árt, ha megpróbál feszült, néhol félelmetes lenni, és az sem árt, ha ebben a címszereplő is segít. Itt a mutók néhány jelenete az, ami inkább kárpótol, de végeredményben a film lealacsonyodik egy régi 50'es szörnyfilm intelligenciaszintjére, csak nagy költségvetéssel.
Teljesen idétlen, sablonos, nulla karakterek, a főhős egy senki, akit az amerikai hadsereg két szavára odaenged az atombombához, mintha nem lenne nekik egyetlen képzett fegyverszakértőjük sem (és tényleg nincs!), ezért az utcáról kell mindenféle papír nélküli jöttmentet beengedni.
Az afféle szálak, hogy a főhős japán gyerekeket támogat haza a szüleihez a metrón, valamint a kislány mutogatása a tengerparton, szentimentális hulladékok, nem értem, hogy engedheti meg egy értelmesebb rendező, hogy efféle szemét kerüljön egy ilyen kaliberű moziba.
A nagy szörnyfilmekbe valóban NEM lehet, tehát LEHETETLEN egyfajta működő forgatókönyvet írni, mondjuk olyat, ahol az emberi karakterek nem csak mindig az elveszett asszonyt hajkurásszák, meg a gyereküket, ezáltal kifuttatva az egészet egy összeölelkező happy endre?
50 éve ugyanaz...
Atomenergiazabáló szörnyet hogy akarunk megölni? Hát atombombával.
"de uram, azt már próbáltuk és nem működött"
Jah... de ez most nagyobb bomba lesz.
"jah, amúgy van egy másik szörnyünk is, persze hogy a nukleáris hulladéktárolóba rejtettük"
Mi ez, ha nem valami fogyatékos asylum szint? Ki írta ezeket a scripteket? :D Jaj.
A film látványvilága remek, de ez az elhúzottság akkor sem működik jól, ha mindent felraktak egy lapra és a végén valóban van látvány. Igen, van. De mennyi? 5-6 percnyi tényleges harc?
Nem tudom... nagyon vártam. Tényleg nagyon. De közelébe sem ér a 98-'as mesterműnek. Mert akárki akármit mond, az mestermű volt. Humoros volt, Jean Reno volt, és igen, néhol buta volt, de ennyire azért nem, és jóval izgalmasabb is volt, a fészekrakással, a kis godzillákkal, az autós üldözésével...
Ez itt. Látványos, igen, de egy nagy mellényúlás. Az emberi szálak húzzák le nagyon ezt a filmet, godzilla személyisége is túl hippy, és a forgatókönyv is sivár, mondhatni, minden téren hiányos a film, amúgy a mutók teljes kinézete is elég bamba, mikor részleteiben mutogatták őket, ott sokkal izgalmasabbnak tűntek.
El is felejtettem hogy van a filmben egy üvegajtó, ahova a fontos random névtelen kislány aki sokat bámult a tengerparton szentimentálisan, beszalad, és ez az üvegajtó felfogja a szörnyek által gerjesztett cunamit ami kamionokat és autókat sodor el! :D Zseniális!
3*
Folytassák nyugodtan, de több ésszel. Godzilla pedig nem egy kiskutya, ezt súgják már a készítők fülébe... méghogy együtt úsznak vele phew! |
| Prometheus (2012) - Vélemények (2013-03-18 20:35.06) |
Prometheus
- gondolatok egy film után –
Sosem egyszerű visszatérni a gyökerekhez. Úgy vélem, Scottnak nem csak azért volt nehéz dolga, mert valahol egy egész világ elvárta tőle, hogy harminc év távlatából múlja felül saját magát, hanem minden bizonnyal azzal is tisztában volt, hogy másik három rendező munkájához is mércskélni fogják az új alien filmet.
A dolog érdekessége az, hogy Scott meg sem próbált a már kitaposott úton járni és a megszokott eszközökkel felülmúlni mindazt, amit mi Alien cím alatt ismertünk, hanem egy teljesen új irányba terelte a franchiset ezzel az előzményfilmmel, mely rövid időn belül megosztotta a közönséget.
Az alien széria a sci-fi horror királya, na de mi is tette azzá? 79’-ben egy ismeretlen borzalom elszabadult egy űrhajón és a legénység mindenféle fegyver nélkül kényszerült küzdelemre. A film a maga idejében olyan rettentően iszonyú volt, hogy sokan kimenekültek a moziból, vagy elájultak. A sötét, klausztrofóbiás atmoszféra, az izoláltság, a lüktető, ízig vérig intenzív tempó, mely a feszültséget a film leges legutolsó pillanatáig halmozza, a mai napig működőképessé teszi a filmet. És persze nem szabad kifelejteni azt a borzalmat, amit Giger szabadított a világra, magát a lényt, mely egyszerűen levédette a szót: Idegen. Csak nagyon kevés földönkívüli tudott labdába rúgni a xenomorphok mellett azóta is.
Tudjuk, hogy a filmet egy olyan mesteri folytatás követte, mely még jobban megerősítette az Alien franchiset, sőt, a sci-fi királya most egy Királynővel is bővült. A harmadik és negyedik rész már megosztóbb volt, különféle rétegek alakultak ki, bár én a maga módján mindegyik folytatással ki vagyok békülve, mégis azt mondom, az első kettő a legmeghatározóbb.
Na de sikerült e a Prometheusnak felnőnie a feladathoz és beilleszkednie az Alien széria kánonjába?
Ha teljesen őszintén kell válaszolnom, elsőre rávágnám, hogy nem, nem sikerült. Pedig a film nem rossz, távolról sem az. Jó mozifilmhez méltón, mindvégig leköti az ember figyelmét, kellően szórakoztat és vizuálisan is lehengerel.
Scott persze ért a hangulatteremtéshez, ezt valahogy itt is sikeresen oldja meg. De már az első pillanattól érezhető, hogy valahogy nem Alien szaga van a dolgoknak. Erős atmoszférája van a Prometheusnak, tény, de nem ugyanaz az atmoszféra, mely körbelengett bennünket az LV-426-on… Hasonló mértékben üt el a hangulat, mint a harmadik rész esetén, a börtönkolónián. Ez persze nem feltétlenül rossz dolog, hiszen bármi kisülhet belőle.
Ugye az első alien fontos eleme 30 éve rejtély maradt, vajon az űrutas a székben kicsoda, hogy került oda, milyen kapcsolat fűzi a xenomorphokhoz. A prometheus talán legnagyobb hibája, hogy míg ezekre a kérdésekre kellene megadnia a választ, mégsem teszi, inkább ő tesz fel kérdéseket nekünk. Még többet.
Mindeközben pedig lerombol egy illúziót. Sokak nincsenek kibékülve a ténnyel, hogy Scott az űrutasok faját ily módon megváltoztatta és emberszerű lényekké, „teremtőkké” avanzsálta őket. Ezzel egy teljesen más színezetet adott a franchisnak, ami más megvilágításba helyezi az összes létező folytatást is. És ez sajnos sok tekintetben elég illúzióromboló. Az alien magját az az érzés képezte, hogy az emberiség aprócska határain túl, a sötét űr mélységeiben ilyen iszonyatos lényekbe futhatunk, melyek annyira távoliak az emberek világától, annyira embertelenül mások, Idegenek, teljesen ismeretlen, tőlünk független létformák, melyeket az égvilágon semmi kapocs sem fűzi hozzánk, csupán az a bizonyos esemény, amikor a két faj találkozik egymással.
De a prometheus valahol ezt a hangulatot lerombolja. A rendező elfelejtette, mi is a címe ennek a sorozatnak? Alien. Idegen. Miért is kell akkor egy előzményfilmben sokkal közelebb hozni az emberhez az egészet? Ennyire humáncentrikus filmet letenni az asztalra? Persze, a filmből nem derül még ki biztosan semmi, de az már egyértelmű, hogy az emberiségnek mégis sokkal több köze van a dolgokhoz, mint azt az elmúlt 30 évben gondoltuk volna. Legalábbis a „teremtőknek” igen. Kicsit úgy érzem, a rendező nem volt elég tökös, nem merte bevállalni, hogy egy igazán új fajt hozzon be a szériába, hogy az űrutasokat alaposan kidolgozza, hátteret adjon nekik, egy új, idegen létformát alkosson, mely nagyon is hiányzott volna már a franchiseból, ez a fajta bővítés… Ehelyett megkaptuk ezeket a nagydarab melák fehérembereket, akiket jelen pillanatban egyszerűen csak unalmasnak tartok.
Az emberek elutaznak egy távoli idegen bolygóra, ahol emberekkel találkoznak…
…aminek van valamiféle biológiai fegyvere, kísérleti vegyülete, vagy valamiféle fekete lötty, ami azért érdekes dolgokat kavar a filmben. És azért ennyi negatívum után érdemes erről is beszélni, mert ez valóban szórakoztató és izgalmas dolog. Mégis mit tud ez a szer, mire van hatással és miért van ennyiféle kimenetele a dolognak? Mi a végállomása és miért hozták létre? Mennyi köze van a xenomorphok kialakulásához, vajon ez az anyag az ő életük forrása, vagy csupán egy már létező faj dns-eit hordozza?
Kell még az a két folytatás, mert megannyi kérdés fenn maradt, és bár nem úgy szórakoztatott, mint az alien filmek, mégis a maga módján izgalmas volt és kíváncsivá tette az embert.
A Prometheus színészei jól játszanak, de a karakterek, amelyeket megformálnak, már nem olyan izgalmasak. Eléggé szokásos felhozatallal van dolgunk, megvannak a kötelező ellentétek, a sztereotípiáknak megfelelően összeválogatott fenegyerekek… Egyértelműen gyengébb szereplők jelennek meg a filmben, mint a régebbi alienekben. Persze, Ripley egy ikon már, felesleges is próbálkozni az ő pótlásával, de ettől függetlenül néhány ötletesebb figura elkélt volna. Az pedig mindenképpen javára vált volna a filmnek, ha elhanyagolja egy-két karakter saját profiljához mérten is rettentően hülye viselkedését. Nem csak a geológus, a biológus és a kapitány billent ki szerepéből, amikor teljesen abnormális szituációkat láthattunk tőlük, idegen bolygón, idegen létformával való túlzott barátkozás, vagy az érdeklődés teljes hiánya megannyi szereplőtől, vagy a felelőtlenség több ponton, mely egy átlagos nézőnek is kegyetlenül szemet szúr, azoknak ott, akik profik, talán nem kellene ilyeneket művelniük.
Én úgy éreztem, még Weyland is kibillent a szerepéből, valahogy a vírusvideóból megismert karakter messze intelligensebbnek, megfontoltabbnak tűnt, itt a rövidke szereplése során az a néhány sor szöveg is rém gyenge volt, mely elhagyta a száját. Gyakorlatilag semmit nem kezdtek a karakterével, megmutatták, hogy nem egyszerű életet nyerni és kész. Na hé… micsoda tudással lettünk gazdagabbak! Aztán a mérnök szereplése, értem én, hogy nem akartak túl sok poént lelőni még most, de azért tényleg csak ennyit kaptunk? Róla semmivel sem tudtunk meg többet, mint a trailer alapján.
Ezer apróbb sebből vérzik a film, a Prometheusban tényleg lehet hibakeresőt játszani, valahol mégis meg lehet neki bocsájtani és kifejezetten szórakoztató, ha hagyjuk neki. Engem mindenképpen érdekel a folytatás, nem tudom, milyen vizekre eveznek ott majd, azt azért sajnálom, hogy elrontották a mérnökök képét, ami bennem és még sok más emberben élt hosszú éveken át. Az pedig, hogy egy sci-fi horrorhoz olyan előzményt gyártanak, melyben a vallást próbálják középpontba állítani egy olyan módon, mely eléggé nehezen kompatibilis eleve az alapkoncepcióval, azt megint kicsit csiszolatlan ötletnek tartom. Mindaddig teljesen érdektelen a hit megingathatóságára célozgatni a filmben, ameddig az égvilágon egyetlen egy kérdésre sem kaptunk választ, tehát gyakorlatilag semmit nem tudunk, mire fel ingadozna bárki bármiben?
A film nem túl félelmetes, de legalább izgalmas. Ez megfelelően működik benne, amint megérkeznek a bolygóra, az események szinte megállás nélkül pörögnek, üresjáratok aligha vannak, bár súlytalan jelenetek azért akadnak. Az alien szériában már egyszer volt egy önfeláldozás, azt hiszem, akkor ott Ripley döntését mindannyian megértettük, amin az a nő keresztülment, annyi küzdelem után egy idegen erővel, egy kapzsi társasággal és megannyi szeretett ember elvesztésével, az ő áldozatának volt súlya, így tudott végül győzni. De a prometheus önfeláldozása szerintem meg sem közelítette ezt, nem is tartottam volna ezt szükségesnek, nem éreztem a kellő lökést a filmben, mely ide sodorta volna a hajó legénységét, nem volt jó a felvezetés hozzá, túl hirtelen történt, túl kevés információ állt rendelkezésre ehhez és… kicsit sem volt drámai. Mert nem volt az.
A lények eléggé ötletesek, kellően riasztó megjelenéssel bírnak, de mégsem éreztem egy pillanatig sem hasonló borzongást, mint akkor, amikor a királynő előmászott a sötétségből, vagy amikor ripley egy lecsapódó kart pillantott meg, aztán valamit, ami ott pihent a csövekbe olvadva… Nem, azt meg sem közelítette.
A prometheus megítélése úgy érzem, akkor lesz igazán lehetséges, ha minden tervezett rész elkészül, mert semmit az ég világon nem zártak itt le.
Sokat nyúlhat felfelé, de nagyon nagyot is hasalhat ez az előzményszéria, most már mindannyian csak várakozunk, hogy mégis miféle szörnyeteg fog kitörni a tojásból…
10/6.5
-----------------
farewelltoex!stence |
FarewellToEx!stence összes hozzászólása |
