Én már tavasszal láttam, kíváncsiságból, nem a hájpolás miatt. Az első öt perc brutális, odacsap rendesen!
Gondoltam, ha végig ilyen drámai tud maradni, akkor ez tényleg egy ütős mozi lesz! De nem tudott...
Ehelyett kaptam egy retardált autista főhőst, aki zéró mimikával, bambán rémült pofával téblábol össze-vissza két órán át kamerával az arcában. Látszik, hogy nem egy színész az ürge - még azt sem tudta elhitetni velem, hogy valóban a fiát látja abban a csóró gyerekben. Semmilyen mély érzelmet nem tudott közvetíteni a néző felé.
Egy életszagú karakter sem volt a filmben, akihez pro vagy kontra viszonyulni lehetett volna. Egyszerűen nem voltak felépítve a figurák. Egyetértve az előttem szóló Vbacs-al,a pali kifejezetten unszi volt végig. Egyszerűen képtelenség volt megsajnálni, együttérezni vele.
A sztori lapos volt, az előadás meg vontatott és kissé hatásvadász.
Végignéztem persze, mert kíváncsi voltam a befejezésre, de az sem sikerült jobban, mint az egész film, jól össze lett csapva.
Adok rá egy hármast, de biztos vagyok benne, hogy csak és kizárólag a témája miatt futott ekkorát, amekkorát. |