Nem tudom, hogy kell e a filmhez egyfajta hangulat és hogy nekem ezért tetszett e nagyon vagy Jake Gyllenhall miatt vagy hogy a rendező eddigi alkotásai is elnyerték a tetszésemet. Lehet mindegyik tényező közrejátszott. Viszont merem állítani, hogy ez egy remek film, ami feltűnően nem kapott olyan visszhangot, mint a rendező korábbi filmjei (Vadon, Mielőtt meghaltam). Igazi emberek a szereplői, teljesen szerethető karakterek, negatív tulajdonságaik ellenére. Nem megy el az önsanyargatás érzésébe a gyász feldolgozásával és bár tényszerűen egy szomorú történet, mégis az életigenlés pozitív dolgait felvonultató rendkívüli alkotással találkozhatunk. A kedvenc filmélményeim közé sorakozott fel. Bárki, aki hasonló életszagú drámákat tudna mondani, amiket még megnézhetnék, ne tartsa magában! |