![]() | ![]() |
![]() |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak | ![]() |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Egy gésa emlékiratai - Film Café, 10:15 |
Jerry Maguire - A nagy hátraarc - Viasat Film, 10:30 |
Szerelmes mentőötlet - Film4, 10:40 |
A Maszk - RTL, 10:45 |
A boldogság kézikönyve - Izaura TV, 11:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Aidan Quinn (66) |
John Kapelos (69) |
Camryn Manheim (64) |
Cynthia Rothrock (68) |
Christiane Paul (51) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Örömködő topik - közkívánatra! |
A Fehér Lótusz (sorozat) - Vélemények |
A szürke ember (2022) - Vélemények |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Anora - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A félszemű ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Csapó Virág ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
1. Betegesh (2007-10-03 15:37.57) ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Edward Lewis Waillant regénye nagy hatással volt rám annak idején. Jópár elképzelésemet át is rajzolta a témával kapcsolatban, mármint azt az általánosnak mondható elvárást, hogy hogyan is kell közelíteni a történelem egyik legborzalmasabb tragdéiájához. Hogy a Holokauszt bármilyen művészeti kontextusba való áthelyezése, műalkotásban való újrafogalmazása érzékenységet, óvatosságot és felelősséget igényel - hogy nem mindegy a hangvétel és a mód. Hogy a néző/ olvasó/hallgató rokonszenve azért előnyös, ha megvan egy alkotás kapcsán.
Nos, az ehhez hasonló képzeteink nagy részét rögtön elfelejthetjük akár a könnyvel, akár a filmmel való találkozásunkkor. Semmi érzékenység, semmi finomkodás, kegyetlen naturalitás van, döbbenetes aprólékossággal leírt emlékek és viziók, annak sokkoló részletei. (Persze a könyvben ezek jopbban 'élnek'.) Sol Nazerman a koncentrációs táborok szörnyűségeit túlélve a Harlemben telepszik le kereskedőként. Életét kizárólag a haszonnak szenteli, és az emberségtől, emberiségtől való tudatos elfordulásnak. Amolyan élő halottként evickél a cinizmus és a folytonos halálvágy között, elkötelezett könyörtelen - akárki betér a boltjába kopott ócskaságaival némi anyagi ellenértéket remélve, majdhogy könyörögnie kell. Nazerman garasos, nem veszi át az árút, öt dollárok helyett csak kettőt ad, nem kíváncsi a panaszokra. Plusz van egy latino segédje, aki tanulni szeretne tőle, mint gazdasági szakértőtől, de folyton lerázza. Úgy hiszi, nincs szüksége támaszokra: hatalma van. A film alatt fokozatosan láthatjuk a karakter egyre embertelenebb húzásait, miközben csak egy-egy kocka villan fel, ahogyan éppen Sol-ban is, hogy miért is vált ilyenné. Családja, gyermekei és felesége uyganis nem élte túl a borzalmakat, emiatt egy ideig vádolja magát, de rájön, hogy felesleges, a legnagyobb büntetés a részére az lehet, ha a legapróbb érzelmet is kiírtja magából. A történet teljesen lineárisan épül, emiatt sem rajzolódik ki a kör elsőre, de a könyvben már a legelső oldalon valami drámai emlékképben találjuk magunkat. Így több a lehetőségünk, hogy másképp értelmezzük Nazerman-t, mint a környezete. Hatalmának érzékeltetése, mások lenézése a film folyamán nagyon világosan törik meg, amikor egy helyi maffiózó megfenyegeti, mert a boltját akarja. Rod Steiger (Oscar-jelöléses alakítása) itt mutatja magát először gyávának, pitiánernek és gyengének. Végül nem adja, s vesztét is ez okozza majd (persze nem épp az övét, sőt, inkább segtíett rajta). Nők közeledését nem viszonozza. Rendkívül realista film, s a fentiek miatt is azt gondolom, nem átlagos Holokauszt-feldolgozást látunk. (Hasonlóan 'újító jellegű' felfogásban talán csak Art Spiegelman Maus c. képregénye készült.) Sidney Lumet törekedett az egyszerűségre, a követhetőségre, helyenként a száraz elbeszélésre, amelynek képi világa fenomenális ugyan (Sol Nazerman megcsillanó szemüvege mögé bújó portréi; a zálogház sötét embertelensége és tárgyai; az utcák lepukkantsága), de néhol elég szikárul tárja elénk. Ami inkább előny, a történetre, a történésekre kell figyelni. A végkifejlet így pedig még nagyobbat üt - Sol, ha nem is világosodik meg eddigi viselkedésének értelmetlen voltán, azért sikerül rádöbbennie, hogy még ő, aki egyáltalán nem várta már, még ő is veszíthet el valakit úgy, hogy fájjon. Az utolsó pár perc zseniális az elözmények ismereteében, kifejezetten váratlan, Rod Steiger-nek köszönhetjük. S míg a stáblista fut, azalatt az idő alatt szívesen néznénk, hogy az elkövetkező napokban hogyan álíltja vissza magában Sol a rendet és az emberséget, hogyan változtatja meg magát. Ezt ugye nem látjuk, de sejtjük, hogy ezentúl lehet másképp is. Az 1964-ben megjelent regényre Lumet szinte azonnal rácsapott, egy évvel később ki is jött filmje. Amerikában szokták mondani, nincs "zsidó-kérdés": még jó, hiszen ott nem kell szembesülniük a folytonos üldöztetéssel és gyűlölködéssel, emiatt sikeresebb volt asszimilációjuk is. A film egyik nagy erénye, hogy főszereplőjéről le akarja hántani a 'zsidóság' fogalmát, burkát, mert e helyen nem lényeges, hiszen a legfontosabb mindig az "embernek maradni" elve, és hogy mások is embernek tekintenek engem. A többi tényleg nem számít - a borzalmak emlékei kitörölhetetlenek ugyan, de ha valaki visszakapja az életét, akkor jobban teszi, ha inkább fellélegzik. |
Keresem | Beya, 2013-10-18 11:44 | 3 hsz |
Vélemények | Betegesh, 2007-10-03 15:37 | 1 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz |
A zálogos adatlap |
Eredeti cím: The Pawnbroker |
Évszám: 1964 |
Rendezte: Sidney Lumet |
Szereplők: Rod Steiger, Geraldine Fitzgerald, Brock Peters, Jaime Sanchez, Thelma Oliver... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Quincy Jones - Vélemények |
- Rod Steiger - Vélemények |
- Sidney Lumet - Vélemények |
- Brock Peters - Vélemények |