Fórum - Derszu Uzala - Vélemények

1 2

34. Gabroca (2025-01-24 07:00.46)

4-5 évente újranézem, tegnap oroszul, nagyon élvezhető film. Kurosava ide is elhozta szélkeltő gépeit, hogy fokozza a hatást.

33. Whoisit (2022-06-09 23:54.49) - (válasz Petrovics1 26. hozzászólására)

Nagyon szépen köszönöm a pontosítást. Én ennél jobb, tisztább filmet még nem láttam. Áldom Istent, hogy ehhez a filmhez vezetett. Sajnos személyes élményem is kötődik hozzá: 73 éves vagyok, lassan erőm is elhagy és látásom is erősen romlik pedig többszörös magyar sportlövő bajnok voltam, valamint én sem értem a mai világot.

32. Lifeisamovie (2022-03-31 22:52.47)

- Nemsokára egy kunyhót találunk. - Erre meg hogy jöttél rá? - Nézd meg, lehúzták a fa kérgét tetőnek. Dersu nyomozó, az ázsiai Sherlock :)

31. elRata (2018-11-09 20:58.56)

Még a legkifejezőbb, magyar nyelvben sincsenek erre a filmre szavak... Mert a csodálatos, zseniális, fantasztikus nem fejezi ki, hogy milyen ez a film!

30. Bertu (2017-11-07 21:03.58) - (válasz Arturo professzor 28. hozzászólására)

Te mi a francból doktoráltál, hogy professzor lettél? mert, hogy nem a filmtudományokból az biztos. Ha nem tudsz egy filmet a valódi értékén osztályozni, akkor inkább ne csináld.

29. Entersp (2016-08-03 18:16.57)

A legjobb Kuroszava film. Szerintem nem illik a rendező munkásságába, de nagyon jó, hogy ott van.:) Az öt csillagot illik indokolni, de most ez sem fontos. Csak meg kell nézni, és ha az ember nem tök hülye...

28. Arturo professzor (2016-08-03 13:01.59)

Magyar tv-premier:1977.10.02.

27. Conflict (2015-08-04 21:32.30)

Nagyon jó film.

26. Petrovics1 (2014-05-14 16:40.04) - (válasz Mozsika 25. hozzászólására)

Csak egy kis pontosítás! "Ha csőlátású lennék annyit mondanék: Egy szovjet csapatot tipográfiai felfedező túrára küldenek..." Nos, a történet 1902 és 1908 között még a cári Oroszországban zajlik, Derszu sírjának keresése később. A Wikipédia így ír erről: Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev (oroszul: Владимир Клавдиевич Арсеньев; Szentpétervár, 1872. augusztus 29. – 1930. szeptember 4.) orosz geográfus, térképész, felfedező és író. Szentpétervárott született, katonai pályára lépve mint kapitány az orosz Távol-Kelet földrajzi feltárásának szentelte életét. 1899-től kezdve számos expedíciót vezetett a mai Habarovszki és Tengermelléki határterületek addig feltáratlan vidékeire. A Szihote-Aliny déli részét három expedíció (1902, 1906, 1907) során járta be. Ezeken az utakon vele tartott egy nanáj vadász, Derszu Uzala, akivel 1902-ben ismerkedett meg és kötött barátságot. Derszu 1908-ban halt meg, alakját az azonos című könyvben örökítette meg Arszenyjev. 1908-1910-ben a Szihote-Aliny északi részét térképezte fel. A forradalom után a később róla elnevezett vlagyivosztoki természettudományi múzeum igazgatója lett. Az 1920-as években az Ohotszki-tenger északkeleti partvidékére és a Parancsnok-szigetekre szervezett kutatóutakat. Utolsó nagyobb expedícióján 1927-ben az Amur alsó folyásának vidékét tárta fel. Kuroszava Akira 1975-ben azonos című filmjében dolgozta fel Derszu Uzala c. művét, amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Arszenyjev városát róla nevezték el és 1972-ben emlékművet is állítottak tiszteletére. A hozzászólásod többi sorával teljes mértékben egyetértek. Remekmű! Brilliáns, ragyogó, lenyűgöző!

25. Mozsika (2013-12-10 13:38.27)

Kuroszava mester mindent beleadott, ami a csövön kifér... A japán rendezőgéniusz Vlagyimir Arszenyev regényét vitte vászonra 1975-ben. Az eredmény röviden egy bársonyosan gyönyörködtető filmgyémánt, melynek értéke állni fog, amíg világ a világ. Na de miről is szól? Ha csőlátású lennék annyit mondanék: Egy szovjet csapatot tipográfiai felfedező túrára küldenek az Usszuri vidékre. Arszenyev kapitány ( szintén így hívják az írót. lehet hogy igaz történet? ) megismer egy helyi férfit aki azt sem tudja hány éves, de a természet minden apró zeg-zugát úgy ismeri, mint ha a saját része lenne. Egy csizma nyomból kikövetkezteti az emberek származását, életkorát egy lenyúzott fából kunyhóra következtet és még sorolhatnánk. A film szól a barátságról. Mert két teljesen más virtusú ember találkozik. Egy városi ember, és egy olyan idős férfi, aki egész életét a rengetegben töltötte. Két ellentétes világ között pedig olyan szoros barátság kötődik, hogy már-már elválaszthatatlanok lesznek. Egy idő után már kiegészítik egymást. A film szól a kötődésről. Mert az idős Derszunak mindene a természet, képtelen lenne nagyvárosban létezni. A film végén mégis rákényszerül és annyira idegen tőle az élet, hogy furcsának találja, hogy a vízért és fáért fizetni kell. Furcsa, hogy nem lehet sátorban élni, és furcsa, hogy nem szabad vadászni és lőni egy városban. Derszunak minden vágya, hogy visszatérjen oda, ahol életének legnagyobb részét töltötte. Csak sajnos a szeme nem engedi... A film szól a beilleszkedéstől való félelemről. Mert amíg csak szó volt arról, hogy Derszu városba költözzön, elfogta a remegés és rettegés. Csak a legvégső esetben tette meg. A film szól a felfedezésről és kalandvágyról. Mert milyen jó és kalandos egy idegen fagyos vidéken nádkunyhóban tölteni az éjszakát és milyen jó lesz visszaemlékezni rá öreg éveinkben. Ez a remekmű nagyon jól fel van építve, nincs benne üresjárat. Rendkívül kalandos, de ugyanakkor tartalmas mű, melyben a lélek mélyére néz a japán rendező zseni, Akira Kuroszava. Nem lehet panasz a külsőre sem. Szemet gyönyörködtető képsorok tárulnak elénk ,akár egy fagyos mezőt látunk, messzi totállal. A Nap fenn az égen, mégis bőrömön érzem a csípő hideget. Ejj azok a messzi totálok... És kifejezetten jó érzés volt a tavaszba menni és látni mindent bezöldülve. Elképesztően gyönyörű film ez kívülről-belülről. A színészi teljesítmény remek. Lehet szó Derszuról, vagy Arszenyevről is. Tapsot érdemelnek mindnyájan. Mindent összevetve egy olyan kötelező alapfilmről van szó, mely szemnek és léleknek egyaránt ajánlott. Egy Szellemi orgazmust láthattunk eposzi megjelenítéssel. Nagyon megkedveltem ezt a filmet, és Kuroszava legjobb filmjei között tartom számon. Aki a filmet, mint értéket szereti, egy láda kincsre fog lelni ezen filmmel. Brilliáns, ragyogó , lenyűgöző!

24. Prüstü (2012-12-26 13:58.52)

Szeretem az ilyen letisztult, mindennemű giccstől mentes filmeket. Egy olyan baráti szálnak lehetünk a tanúi, amelyre a barátság nem jó kifejezés, ami a főszereplők között van az konkrétan különböző események láncolatából kialakult erőteljes, igazi tiszteletre és szeretetre épülő kötődés. Részemről ez egy magasabb szintű kapcsolat, ami csak kivételes esetekben jöhet létre. Az operatőr gyönyörű munkát végzett, a színészek meg igazán szerethetők voltak, ami nagyon hiányzik a mai filmes karakterekből. Pont a napokban olvastam el Fekete István Téli berek című könyvét, és éreztem a hasonlóságot Matula és Dersu között. Az ilyen emberek megérdemlik a tiszteletet, a természetet nem szabad alábecsülni.

23. Wreaker (2012-06-22 22:35.35)

Egyik kedvenc filmem lett :]

22. Bordal (2009-11-01 16:32.41)

Nemcsak az idegen nyelvű kategóriában érdemelt volna Oscart! Ami pedig Saddhu "mentegetőzéseit" illeti: obszcén stílusára nincs semmilyen mentség!

21. Szabi1976 (2009-06-18 21:04.20) - (válasz Ozir 20. hozzászólására)

Köszi

20. Ozir (2009-06-14 09:10.03)   - (válasz Szabi1976 18. hozzászólására)

Megjelent DVD-n. Próbálkozz olyan könyvtárakban amelyekből kölcsönözhető DVD.

19. Plunket (2009-06-13 18:25.52)

Nem is tudtam,hogy ez a film fenn van a katalóguson,ha tudom,már rég idebiggyesztettem volna,hogy imádom,mert hibátlan alkotás. Engem leginkább az érintett meg benne,hogy az öreg ugyan elfogadta barátja segítségét,és elmegy vele lakni egy civilizált helyre,de ott nem tud mit kezdeni magával.Az egész életét a tajgán töltötte,és nem is vágyott soha többre.A végén az orosz katona visszaengedi őt,és ő megy-megy boldogan,az emberektől távolra,vissza az ismerős vadonba,ahol a vég is eléri. A könyv szintén nagyon olvasmányos,igazi nagybetűs irodalom,aki nem rest,az ne hagyja ki.

18. Szabi1976 (2009-06-13 17:34.41)

Tudja valaki honnan tudnám megszerezni vagy letölteni?

17. Lasimoci (2009-06-01 07:05.17)

Vadregényes tájak és egy nagyszerű történet. Két eltérő világban nevelkedett ember őszinte barátsága által állítja szembe Kurosawa a természetet és a civilizált társadalmat. Tiszteld a természetet! Remek film!

16. Mangilla (2009-05-26 21:26.48)

Nagyon régen láttam, csak arra a részre emlékszem tisztán, amkor az éjszaka "kint" éri a kapitányt(?), meg az öreget, sé SOS összeeszkábálnak valami kunyhószerűséget nádból, mert jön a hóvihar... újra megnézném...

15. Ozir (2009-03-26 14:58.40)   - (válasz Saddhu 13. hozzászólására)

Az országnak nincs már szinte más, mint a nyelve, lévén kifosztott nemzet vagyunk, erről írtam. De mondhatom még az ismert szólást, hogy "nyelvében él a nemzet". Nos ha a nyelvünket bemocskoljuk akkor mocsokban élünk. Én javaslom, hogy ne tegyük. Törekedjünk arra, hogy kultúremberek legyünk. A kulturált embert a szép, tiszta beszéd is jellemzi. (Jellemzi még, hogy átadja a helyet a hölgyeknek, az időseknek, hogy lesegíti őket a járműről...) Azt nem tudom miért gondolod, hogy aki szép, tiszta, trágárságtól mentes mondatokat használ gondolatai kifejtésére az mellébeszél? Szerintem a gond ott van, hogy már annyira elterjedt a trágárság, hogy már nem is gondolják sokan annak. Nem, nem természetes! Régebben nem így beszéltek az emberek, kivéve a söpredék.

14. Saddhu (2009-03-25 20:25.39) - (válasz Saddhu 13. hozzászólására)

-1még!Elnézést!

13. Saddhu (2009-03-25 20:24.41) - (válasz Ozir 12. hozzászólására)

Azért kellett így írni,mert szerettem volna valami rendhagyót!Elismerem hogy nem egy szépirodalom,de nem is verseskötetet írtam hanem filmkritikát,ami pedig jó így!Sokkoló,és bár nagy nehezen ráfogható némileg hogy trágár,de stílusosan az!Szóval nincs ezzel nagy baj szerintem,nem mindig a finom mellébeszélés a helyes! És csak megnyugtatásodra közlöm,nekem még hála Istennek van még másom is mint a csodaszép nyelvem!További legjobbakat!

12. Ozir (2009-03-25 17:05.33)   - (válasz Saddhu 11. hozzászólására)

"...mert ott aztán bárki baszhatja az anyját" -Miért kell így írni? Miért nem lehet szépen megfogalmazni? Miért kell lerontani a nyelvünket ilyesmivel? Semmink nincs már szinte a csodaszép nyelvünkön kívül. Olyan öröm, ha valaki szépen fogalmaz, és olyan szomorúság ha valaki így besározza.

11. Saddhu (2009-03-25 10:12.05)

Úgy indult a dolog hogy az itteni ismertető hozta meg a kedvem ehhez az okossághoz,aztán beszereztem,megnéztem,és bár kicsit másra számítottam,olyan kib...ott nagyot azért mégsem csalódtam!Szóval egész jó kis cucc ez,pláne ahhoz képest hogy 1975-ös!Tényleg beviszi az embert a tajgába a szobájából arra a 140percre,és egyúttal megtanítja arra is hogy ott bizony nem babra megy a játék!Érthető hogy miért ilyen helyszínekre építették az oroszok az egykori átnevelő-munkatáboraikat,mert ott aztán bárki baszhatja az anyját ha elmenne az a maradék hülye esze,és megreckíroztat valami ostobaságot!Igaz nincs is nagyon más terep abban az országban!:)Pár hónap,év teszem azt egy vorkutai fakitermelésen és az ember vagy megdöglik,vagy teljesen kitisztul és megvilágosodik! De a témára visszatérve,a film azt is jól illusztrálja hogy itt a természetben csak a civilizációs ártalmaktól elbarmolódott emberi faszságoktól mentes természetességgel,és összefogással lehet boldogulni!Az egyéni akcióknak nem hogy nincs helye,hanem akár mindenki fel is dughatja magának azt a kurva nagy egyéniségét ha még élni lenne kedve! Mindezek ellenére nem 100%-os az 5-ös csillagozásom,mert számomra valahol inkább a 4 és 5 között mozog ez az anyag,de mivel mostanában éppen rá vagyok hangolódva az ilyen tajgaéletbeli cumókra,jószívű voltam és löktem rá a maximumot! 10-es listán pedig egy 9-es! Egy kis magábaszállásra bárki számára melegen ajánlott!:)

10. Mig-21 (2009-02-06 21:59.49)

Igazi remekmű és mestermunka. Én is ilyen idős bácsika szeretnék lenni ha megélem és megöregszem,néha szívem szerint itthagynám ezt az egész "szuperfejlett" civilizációt és elbújnék valahol a vadon mélyén mint ő,és ott élnék boldogan.

9. Padmee (2009-01-31 19:09.44)

:DD Én még kicsi voltam, amikor adták, nem láttam, de a plakátja eszembe jutott. Tiszta 70-es évek fílingem lett :)

8. Perros (2009-01-31 17:27.57)

Remekmű! Kuroszava ritkán hibázik, itt sem tette...

7. Klimt (2008-05-08 09:15.25)

A régi Tüskevárban az öreg Matulanak volt még ilyen személyisége mint a Derszunak. Azt a filmet is imádtam!

6. Klimt (2008-05-08 09:07.43)

Imádom az ilyen idős bácsikákat és nénikéket, mint amilyen Derszu. Kár, hogy már egyre kevesebb és kevesebb ilyen emberrel találkozok... Csodálatos a film is. Figyelmeztet, hogy milyen kicsik is vagyunk a természet nagy körforgásában, mennyire keveset is tudunk...Szerénységre, emberségre, és még sok mindenre tanít. Nagyon jó volt a Duna tv időzítése, úgy emlékszem a Föld napján adták a filmet.

5. Ozir (2008-04-19 21:16.32)

Kuroszava. Elég ennyit mondani.

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Gabroca, 2025-01-24 07:00	34 hsz
Keresem	Ozir, 2011-09-20 08:20	12 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Derszu Uzala adatlap

Eredeti cím: Dersu Uzala

Évszám: 1975

Rendezte: Akira Kuroszava

Szereplők: Maxim Munzuk, Jurij Szolomin, Szujmenkul Csokmorov

További információk

Szereplők fórumai

- Akira Kuroszava - Vélemények

- Akira Kuroszava - Kérdések

- Akira Kuroszava - Keresem

- Akira Kuroszava - Filmjei