Fórum - Mielőtt lemegy a nap - Vélemények

1 2 3

70. HMáté33 (2017-09-03 15:06.09)

Az első rész varázsa érinthetetlen, de ilyen, mikor van legitimitása egy folytatásnak. Jesse és Celine korábbi találkozása valami igazi, valami őszinte születése volt, ezért igazán izgalmas kilenc évvel későbbi beszélgetésükben elmerülni: a múlt súlya már kudarcok és csalódások terhét viseli, mindketten kiábrándultabbak...felnőttek. Ami köztük van, az viszont még mindig tapintható, és nem lehet nem azt érezni a kimondatlan szavak mögött vagy egy-egy tekintetben, hogy mindez talán alakulhatott volna másképp. A gondolkodó ember romantikus (?) filmje, továbbra is.

69. Orgona (2016-05-24 23:01.46)

Sokadjára is megnéztem: remekmű.

68. Tolnaij (2014-09-03 18:42.39) - (válasz Cantri 65. hozzászólására)

Hát, jól becsaptak, ezeknek a párbeszédeknek nincs sok közük a valós élethez, de azt a bravúrt elérték a szerzők, hogy ennek ellenére sablonosak is tudtak lenni... Paradox, de ez van...:(

67. Tolnaij (2014-09-03 18:39.13)

Ez a rész semmi. A három együtt valami, de az se sok. Meg ne nézd, mielőtt az elsőt nem láttad! És nézd meg a folytatást, ha már az első után ezt megnézted, de csak azért, hogy kisebb legyen a csalódás a második miatt Miért nem lehetett egy barátot kiküldeni a pályaudvarra? Életszerűtlen. Olyan reménytelenül álreális ez az egész trilógia...

66. Danyi (2014-08-02 16:46.02) - (válasz Cantri 65. hozzászólására)

Dettó! Egyetértek, jó összefoglalás :)

65. Cantri (2014-08-02 16:44.05)

Vannak filmek, melyek képekben közlik mondanivalójukat, vágásokkal, egyéb rendezői fortély által.... ez nem olyan. Ezt a mozit a párbeszédek éltetik, mégpedig olyan pazarul, hogy az ember egy pillanat alatt képes belefeledkezni a két főszereplő beszélgetésébe. A dialógusok szinte szó szerint életre kelnek, lüktetnek, elgondolkodtatnak, feszültséget keltenek. Annyira életszagú az egész, mintha csak bármelyikünket vennék filmre, ahogy sétálgatunk az utcán, de közben mégis olyan érdekes témákat feszegetnek, mint élet-halál, vallás, szerelem, párkapcsolatok nehézségei..... borzasztóan nagy írói bravúr volt megtalálni azt az egyensúlyt, hogy mindez működőképes legyen, és ne váljon közhelyessé már az első 10 percben. A körítés csak szépen, hangulatosan bújik meg a háttérben, hogy ne zavarja a központi kérdéseket, de Párizs utcáskái mégis sokat dobnak a hallottakon. Olyan ez a film, mint egy váratlan kis utazás, ahogy halad előre a játékidő egyre jobban együtt élünk párosunkkal, miközben képzeletben mi magunk is velük sétálunk a macskaköves sikátorokban.

64. Helguc (2014-04-21 17:20.19)

nagyon unalmas

63. Delpiero (2013-06-24 22:08.37) - (válasz Az utolso szamuráj 8. hozzászólására)

Úgy látszik mégis van...mert jön... :)

62. City225 (2013-05-09 22:32.04)

Teljesen lenyűgözött. Szép, érzelmes, idilli és mindeközben rendívül fájdalmas is. Olyan apró rezdülésekkel, momentumokkal van keresztülszőve, amelyek teljesen hétköznapivá teszik az egészet - megrázóan gyönyörű. Két ember sétálgat és beszélget mégis benne van minden ami körülölel bennünket. Nem is tudom hová tenni egyelőre. Érettebb, ráncosabb és közelibb az első résznél.

61. Csernakakos (2013-02-23 20:38.01)

Teljesen odáig voltam érte. :) Nem tudom megmagyarázni, de picit talán jobban tetszett az első résznél, pedig az változatosabb és sokszínűbb volt. A színészek és a párbeszédek lenyűgöztek mindkétszer, de a legszebb ebben a sorozatban, hogy édesen merengő a hangulata, úgy tudtam koncentrálni a történésekre, hogy közben végig rá tudtam kapcsolódni a saját élményekre, a múltra. Egy idilli merengés ez az egész, várom, hogy a trilógia utolsó része ugyanezt váltsa majd ki. :-)

60. Colby86 (2013-02-16 19:05.24)

Kár hogy ilyen rövidke lett, még egy darabig elnéztem volna...

59. Angelika58 (2012-10-05 12:44.30)

Szerencsém volt, egyszerre és egymás után láttam a két filmet. Az első teljesen elbűvölt. Egyrészt, mert nagyon szeretem a beszélgetős filmeket. Másrészt meg, erősen bízom abban, hogy mindenkinek van (vagy lesz) ilyen varázslatos emléke, elsőlátásos szerelemről, szerelmes csőlátásról, arról, hogy vannak ebben az állapotban olyan órák, amik perceknek tűnnek és olyan percek, amik óráknak. A két fiatal egymás iránti elemi erejű vonzalma igazi és minden giccses máz nélkül volt hiteles. Nagyon sokan tartanak romantikusnak minden műalkotást, amely pozitív érzelmekről, netán szerelemről szól. Holott a romantika, mint művészettörténeti fogalom, egészen mást takar, viharos és nagyívű érzelmeket, lebírhatatlan indulatokat és tetteket, gyilkos cselszövést, dörgő hangot, térdre hullást, kebelbe döfött orgyilkot, epedést és sorvadást, majdan megbánás mián sürgős elhalálozást. Ezekben a filmekben nincs ilyen. Első alkalommal a két fiatal megy az útján tovább külön-külön, mert tudják, nem lehet másképp. Most nem lehet. A második film ismeretében ez így volt jó, hiszen ha együtt maradnak, vagy akár csak találkoznak a megbeszélt félév múlva, nagy valószínűséggel szépen lassan kihalt volna az érzés. Mert még nem voltak érettek elviselni. Az egynapos varázslatban nem voltak benne a lehetséges hétköznapok, a munka, a házasság, a gyerek, a felelősség. Az az egy nap olyan volt, mint a csillagok: egyedi és megismételhetetlen, pedig mennyi is van hasonló… De kilenc év után, amikor már felnőttek mindketten, láttak és tapasztaltak, szerettek és elváltak, el lehet hinni, egymásnak ők igazán az egyetlenek. Már tudják, mit kell tenni, hogy kibírják a hisztiket, az asztal fölötti unott összepillantást ebéd után, a családi programok áporodott hangulatát a rémes anyóssal együtt, a lepotyogott morzsát, a szemetes mellé hullajtott almacsutkát, az összegyűrt fogkrémes tubust, a le nem hajtott vécédeszkát. Mert ezt kell kibírni, ha megmarad a szerelem. És addig meg is marad, amíg minden almacsutka-ügy után az ember azt gondolja: ugyan már, hiszen ez ő. És egye azt a nyüves almacsutkát a fene. Szeretném hinni, hogy a szándékkal lekésett repülő ezt hozza meg, minden kebelmorajlás és térdre hullás nélkül. Az az első éjszaka, az meg megmarad, varázslatnak. Ötcsillagos pontozás nehéz ebben az esetben, mondjuk, az első film tízből nyolc, a második tízből hat. De mindkettőt nagyon, nagyon szeretem.

58. Chris Co (2012-09-17 11:08.09)

Sokan tették fel ezt a kérdést (velem együtt), hogy mi szükség van folytatásra, hiszen egy olyan filmet láthattunk, amely varázslatos, már-már tökéletes. Szerencsére nem okozott csalódást, sőt, megtartotta azt a jellemzőjét is a film, hogy nem csak a műfaj kedvelői számára érdekes és izgalmas. Elsőre nekem nem igazán tetszett, de gyorsan rájöttem, hogy nem a színészekkel van a probléma, hanem a magyar szinkronnal. Például Celine (Kisfalvi Krisztina) hangja már-már túlságosan is szenvedélyes. Nincs benne szinte semmi visszafogottság. Annyira túl játszott volt, hogy muszáj volt megnéznem eredeti hanggal. Olyan volt majdnem, mintha egy másik filmet néztem volna. Természetesen ez nem feltétlen a szinkronszínész hibája. Nem hittem, hogy sok mindent ki lehet még hozni ebből a történetből. És, mégis. Az első rész azért tetszik csak jobban, mert szimpatikusabb számomra, amikor Jesse és Celine még álmodozó fiatalok és nem pedig csalódott, fáradt, fásult "felnőttek". Talán ezért is kevésbé romantikus ez a párizsi találkozás, mint a bécsi. Ethan Hawke (Jesse) sok kritikát kapott azért, mert nem sokat adott hozzá a filmhez. Én nem így látom. Az a zavartság, hezitálás, azután meg a hirtelen próbálkozások sokkal realisztikusabbak voltak, mint Celine nyugodtsága és hirtelen düh kitörései. Természetesen erre is van magyarázat, hiszen Celine már felkészülhetett erre a találkozásra csak arra nem, amit Jesse-től hallani fog majd, míg Jesse-t váratlanul érte. Miután végignéztem, azon gondolkodtam, vajon mi hiányozhatott ebből a filmből, mitől volt jobb az előző film. Rájöttem, igazán azért éreztem űrt magamban, mert ez a zseniális rendező nagyon jól érzékeltette azt, ami megváltozik bennünk, amitől egészen más emberré válunk, azt az érzést, ami már múlt időt jelent számunkra, nem pedig a jelent és a jövőt. Felnőtté válunk és átlépjük az álmok és a valóság képzelt határvonalát. Úgy érezzük, minden csak pillanatok műve és ha azok a pillanatok csodásak voltak, akkor ezekben a pillanatokban éltünk csak igazán. Nem csalódtam. Sőt. Örültem (utólag) ennek a filmnek. Kíváncsian várom a folytatást. (Linklater-től azért még másnak is örülnék, mondjuk egy Waking Life 2-nek vagy egy újabb P.K.Dick filmnek.) :)

57. Bazs88 (2012-09-07 23:35.49)   - (válasz SAKÁL1 56. hozzászólására)

Kösz a képet :) Én iszonyatosan várom, anno az első részből írtam a vizsga elemzésemet. Az egyik legeredetibb romantikus film.

56. SAKÁL1 (2012-09-07 20:24.30)

Bizonyíték: [link]

55. SAKÁL1 (2012-09-07 20:21.49)

Megnyugtatlak, hivatalos.

54. SAKÁL1 (2012-08-29 19:32.30)

Hivatalosan megerősítve, hogy készül a harmadik rész.

53. SAKÁL1 (2012-07-08 11:44.25) - (válasz Orgona 52. hozzászólására)

Lesz is.:)

52. Orgona (2012-07-02 14:27.47) - (válasz SAKÁL1 51. hozzászólására)

Pár hónapja Julie Delpy felvette a kapcsolatot Eaten Hawk-al és Richard Linklaterrel, ők is benne voltak, hogy legyen 3. rész.

51. SAKÁL1 (2012-07-01 17:37.12)

Ugye tudjátok, hogy készül a harmadik rész. A rendező és persze a két színész is visszatér. A forgatókönyvet is ez a három emberke írja.

50. Adálka (2011-08-16 14:30.54) - (válasz Adálka 27. hozzászólására)

Egy évvel később újra néztem. És fantasztikus volt. *-* Nem tudom, hogy akkor mire számítottam, de most magával ragadott a film. Sodort a két főszereplő folyamatos párbeszéde, és az egész olyan életszerűnek tűnt. Talán ez nem tetszett benne tavaly. Most viszont örülök, hogy újra láttam. :D

49. Orgona (2011-08-15 20:12.20)

Itt is kiemelném a jól sikerült szinkront.

48. Orgona (2011-07-10 22:49.22)

Nem véletlenül jelölték Oscar-ra a forgatókönyvet. Kár, hogy nem kapta meg.

47. Orgona (2011-07-04 21:21.39)

Nagyon tetszett, holott nem kedvelem a romantikus filmeket.

46. Leeandra (2011-06-23 12:56.54)

Ide nem akarnak nagy igazságoat. Semmi ilyesmiről szó nincs. Szerintem pont ezért nem is találtad:) Az igazsága annyi talán, hogy szép az ilyesmi. A pillanat élvezete:)

45. Günsche (2011-06-23 11:13.25)

Sok volt az üres fecsegés, a viccelődések kicsit sem voltak viccesek. Unalmas volt 10szer hallani, hogy 'de neked menni kell' persze fontos érzékeltetni, hogy kevés idejük van, de ez elég bugyuta megoldása ennek. A főszereplők karakterei unalmasak voltak és hiteltelenek. A sikeres író, aki valójában boldogtalan a tökéletesnek látszó életében, ismerős... Nem volt igazán elgondolkodtató minden párbeszéd, márpedig egy ilyen filmnél, ez elég fontos lenne. A füst című film jut eszembe róla, ahol mindig nagy igazságokat akarnak beleerőltetni, de nem nagyon megy, itt viszont még annyira sem.

44. Leeandra (2011-01-28 08:52.42)

Az első részhez képest ez nem egy nagy csoda, de nagyon gyönyörűen fogja meg Linklater megint a lényeget: a spontaneitást, a pillanatatot a valósi életet. A csodát. A két főszereplő annyira természetes, hogy nem veszi észre az ember hogy el filmet néz. Egyszerűen csk belecsöppen egy csodás valóság-álomba és az símogatja a lelkét. Bár az utolsó mondatok erősebben jellemzőek az első részre, amibe szerelmes vagyok, ide is jók. Az elsőhöz nehhéz irni. Nehéz vigyázni, hogy ne legyen túl ömlengős. Túl csodás az ahhoz hogy valami írományt biggyesszünk oda. Vagy nagyon meg kell gondolni vagy egy jó pillanatban beírni a hírtelen érzést.:) Szépek ezek a történetek, ezek a pillanatok:)

43. Mcec (2011-01-12 21:24.23) - (válasz Bdt 42. hozzászólására)

Hát, igen, az élet már csak ilyen közhelyszerű!

42. Bdt (2010-12-19 05:23.13) - (válasz Celkesz 40. hozzászólására)

Imádom azt benned, hogy Téged ez a mestermű kielégít. Jézusom, mi lehet a te agyadban?. Én is javasolnék pár dolgot, de ne akard, mert sírva szaladnál ki az Országból. ez meg a filmkatalógus, véleményt írhatunk, negatívat is. Inkább tedd be a filmet , szaporítsd az agysejtjeid nézése közben és ne feledkezz meg, hogy van két kezed, így filmnézés közben akár köthetsz magadnak egy rózsaszín zoknit is, hogy ne fázzon a lábacskád ,most télen. Csókollak.

41. Anren (2010-12-07 12:42.58)   - (válasz Celkesz 40. hozzászólására)

javaslom, a saját ízléseddel foglalkoz újból gyk: ízlésekről nem lehet vitázni s sztünk ez egy hulladék, ennyiiiiiiiiiiiiii :D

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	HMáté33, 2017-09-03 15:06	70 hsz
Keresem	Adálka, 2011-08-16 14:27	10 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Mielőtt lemegy a nap adatlap

Eredeti cím: Before Sunset

Évszám: 2004

Rendezte: Richard Linklater

Szereplők: Ethan Hawke, Julie Delpy, Veron Dobtcheff, Louise Lemonie Torres, Rodolphe Pauly...

További információk

Szereplők fórumai

- Ethan Hawke - Vélemények

- Julie Delpy - Vélemények

- Richard Linklater - Vélemények