Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Kitérek a hitemből - Film Mánia, 06:20 |
A jeges pokol - Filmbox Family, 06:40 |
Ruben Brandt, a gyűjtő - Magyar Mozi TV, 07:00 |
Café Marylin - Cinemax2, 07:25 |
Jégkorszak - HBO3, 07:35 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Stephen McHattie (78) |
Blythe Danner (82) |
Nathan Lane (69) |
Warwick Davis (55) |
Isla Fisher (49) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Con Air - A fegyencjárat |
Sophie Thatcher |
10. Norbitzki (2025-01-07 23:49.19) |
Kedvelem a régi krimiket, de ez mesterkélt volt és helyenként unalmas is. Tetszett benne Welles elbeszélő stílusa, ahogy nyugodt stílusában mondja nekünk a sztorit, de a történet túl van csűrve-csavarva, Rita Hayworth pedig lehet, hogy ezzel a frizurával akkor minden férfi szívét meghódította és korát megelőzve mutatkozott a vásznon, de hogy rendkívül idegesítő is volt mellette az egyszer biztos. Kriminek gyenge, drámának nem jó, egy nálam egy igencsak közepes, ha nem Welles neve fémjelezné szinte biztosan elfeledtük volna már. |
9. VAL P (2019-04-06 13:56.32) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 8. hozzászólására) |
Rejtjelezett spoilereket alkalmazok elkorcsosult "esszéimben", amik az adott film megtekintésével oly könnyedén bomlanak ki, mint ahogy "a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba." |
8. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2019-04-06 06:17.29) - (válasz VAL P 7. hozzászólására) |
Ön író- "nehéz" olvasmány az esszéje.Én is leteszem.. |
7. VAL P (2019-04-05 09:47.26) |
’44-ben szárnyalni kezdett a noir-ipar az amerikai stúdiókban. Orson Welles is, kinek ekkor még tartott a Midás királyi korszaka – ha a kortársaknak ez nem is tűnt fel, mindnek –, megalkotta a maga Hammett-hangú elbeszélőjét, akibe nagy adag vért ömlesztett Traven hőstelenített figuráiból is.
A narrátor, Mike O’Hara emlékei közt kalandozik, s mivel a végkifejlet ismert a számára, számos ponton utal sejtelmes, celofánba csomagolt mondatokkal arra, mai fejjel ekkor vagy ott, bizony, másképp döntött volna. Meglehetősen direkt módon teremt tehát atmoszférát Welles, mégis hatásos a történet ilyeténképpeni kibontása. Bár akciót gyakorlatilag kettőt látunk a műsoridő alatt (az első Hitch ’Fiatal és ártatlan’-jának vonatkozó tárgyalóterem-elhagyási jelenetére hajaz, a második meg sokat idézett mérföldköve a filmtörténetnek); a színészek verbális csatái olyan ügyesen, átgondoltan csepegtetik a nézők felé a dezinformációkkal vegyes információkat, hogy a cselekmény feszessége percre sem lanyhul, a figyelem ébren tartásához nincs szükség csipkelődő szomszédra a moziban. Egy noir szüzséjét otrombaság lenne ismertetni, főleg most, hogy mindenki kedvet kapott meg- vagy újranézni ’A sanghaji asszony’-t, le is teszem a klaviatúrát. |
6. Arturo professzor (2016-08-08 14:33.59) |
Magyar tv-premier:1981.05.23.A szinkron 80-as |
5. Csabaga (2014-06-24 17:39.55) - (válasz Chris92 4. hozzászólására) |
Igen,a történet átlátása miatt legalább kétszer kell megnézni.
Megéri! Sok ilyen film készült akkor.Máltai sólyom,Hosszú álom.Ezeknél is figyelni kell. |
4. Chris92 (2014-06-23 21:54.56) |
Orosn Welles sokat emlegetett noir-ja, anno idejében atomnagy bukás volt, jelentőségét csak évtizedekkel később fedezték fel, de ma már megérdemelten emlegetik ezen stílusirányzat olyan klasszikusai között mint pl a Máltai sólyom vagy a Kísért a múlt, annak ellenére, hogy lényegében mai napig egy stúdió által megvágott változatot látunk, ami csak töredéke annak, amit Welles eredetileg összehozott. Ő maga játssza a főszerepet, az egyszeri, kemény öklű tengerész, aki vakul követi az őt megigéző szőke végzet asszonyát, hogy egy sötét és halálos összeesküvésbe keveredjen, aminek minden résztvevője végezi akar a másikkal, más-más okokból. Lassan induló de az atmoszférát és a karakterek közötti viszonyokat jól kiépítő a történetvezetés, ami aztán szépen szétkuszálja az egészet, és annyit csavarodik a sztori, hogy emberi ész legyen felkészült, aki képes kibogozni, de nem is ez a lényeg. Úgy vagyunk összezavarva mint a főhős, rémálomszerű spirálban halad lefelé az átverések és kihasználások örvényébe, a film végi vidámparki szellemház absztrakt, szétesett képi világa reprezentálja azt a káoszt, ami a fejében uralkodik, de mi nézők alól is pont úgy ki van húzva a talaj. Hogy aztán a legendás tükörtermi finálé összezúzza az egészet és katartikus lezárást adjon. Remekmű. |
3. Mozsika (2013-12-08 13:51.50) |
Orson Welles az az amerikai filmes ember, akit a tengerentúl kritikusai a mai napig legjobbnak tartanak. Életművét nagyon nagy tisztelet övezi, és a mai napig utalgatnák rá több filmben is. Nemcsoda, hisz az aranypolgár nagyon terjedelmes munkássága és ferde élete egyaránt bélyegként díszeleg sok amerikai polgár előtt.
Ami engem illet, szintén elismerem Wellest és kiváló Shakespeare színésznek tartom amellett hogy jelentős rendező is volt. Bár mindent nem szeretek tőle. Ez a filmje talán kevésbé tetszett nekem. Amivel ezúttal gondom akadt az a tempó, ami eléggé lassan haladt, pedig a film vége nagy katarzisba csapott. A tükrös jelenet valami eszméleti volt, de előtte számomra gyötrelmes lelkizés, vágyakozás volt látható, amiből talán picit sok volt. Pedig a film nem is túl hosszú. Welles jól játszott, de ezzel újat nem mondok, Rita Hayworth pedig olyan kis semleges volt. Nem rossz klasszikus ez, de láttam már jobbat is ebből a korból. |
2. Betegesh (2008-01-26 11:37.31) |
...és ma este az m2-ön, 22:30-tól!!! |
1. Betegesh (2008-01-26 11:36.52) |
welles legkiemelkedőbb filmjei közé tartozik a rendező jellegzetes és cinikus fogásaival. az év '47, tehát javában a film-noir a legnépszerűbb műfaj, ami amúgy is erősen köthető welles-hez. de orson még itt sem hagyja el shakespeare-t teljesen - valójában a film egy színpadra illő krimi, de shakespeare-i fordulatokkal, szóval ügyesen beleépítette. színészileg is hozza magát nagyon, az akkori feleségével, rita hayworth-szel együtt, de ami megint csak filmmé varázsolja az egészet a vágásokon kívül (tehát amiért érdemes volt filmre vinni), az az operatőri munka. zseniális, az aranypolgárt idézi. persze a film éppen a citizen kane-nel említhető igazán egy lapon. a hangulat is utánozhatatlan, folyton van valami feszültség, de az egész olyan végtelenül patetikus, amilyet csak welles tud.
ami viszont különösen felháborító, az az adatlapon lévő leírás. az egész film története ugyan valóban ez, de minek kell ezt kiírni? hogy ne nézze meg senki? de persze azért nem csak emiatt érdemes látni, hanem a "hogyanja" miatt, szóval ebből ne induljon ki senki. |
Vélemények | Norbitzki, 2025-01-07 23:49 | 10 hsz |
Keresem | Dexter Sitzky, 2019-04-06 15:37 | 1 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz |
A sanghaji asszony adatlap |
Eredeti cím: The Lady From Shanghai |
Évszám: 1947 |
Rendezte: Orson Welles |
Szereplők: Rita Hayworth, Orson Welles, Everett Sloane, Glenn Anders, Ted De Corsia... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Rita Hayworth - Vélemények |
- Rita Hayworth - Adatlapjáról hiányzó filmek |
- Orson Welles - Vélemények |
- Orson Welles - Kérdések |
- Richard Wilson - Vélemények |