Bordó mezőn kék-fehér páncélos nyargal, nem is sejtvén, hogy nem több egy címermotívumnál. Ahogy égszínkékbe folyik át körötte a szélmalmok szabdalta háttér, szőrmekereskedők, algonkin indiánok és hódok poroszkálnak vele szembe, amiből rögtön megérti: kalandkeresgélés közben Nieuw Amsterdamba érkezett.
Három évszázaddal később a szürke felhőkarcolók tövében jazz kígyózik utcákon, klubokon, házibulikon végig. Hol elnyomja a motorizált forgalom érces pöfékelését, hol megadja magát neki. Váltakozó sikerrel.
Alkotóvágya, valamint a rendezései és a színészként jegyzett filmjei között tátongó szakadék alapján engem Wellesre emlékeztető Cassavetes dokumentarista élű machetét forgatva készítette el első játékfilmjét három tengődő testvér hétköznapjairól, ami oda vezetett, hogy a stílusában úttörő jellegű film vetítése közben többen elpárologtak a nézőtérről. Tévesen a kommunista nyakkendős pionírokra asszociálhattak a jelzőből, de valószínűbb, hogy az atmoszférára és a szkeccsek életszerűségére összpontosító stáb merész opusza felkészületlenül érte idegrendszerüket. Az 1958-as premieren bemutatott mozit mi nem is ismerjük, mert a negatív visszajelzések hatására Cassavetes újabb jeleneteket rögzített 16 mm-es celluloidszalagokra. Vélhetően azért, hogy ha gerinccel nem is, legalább mankókkal megtámogassa történettelen mesterművét. Az összekalapozott forrásból megformált filmmérföldkőnél a következő évben pihentethette először a szemét, s amije csak fogékonynak bizonyult rá, a publikum.
Ifjonti hév, szerelem, egymás dévaj ugratása, az összetartozás élménye kontra egzisztenciális vakvágányok, üzekedésre programozott szarvasbikák, műveltségi farokméregetés, kitörési kísérletek – valóságosak és hamvukban holtak egyaránt –, a fiatal felnőttek beilleszkedési nehézségei egy hömpölygő, mondén, arctalanító metropoliszban. A szabadságmozaikjaik feladásában nem egyforma szinten álló testvérek és kortársaik kapálóznak ugyan ellene, de érzik, sejtik, előbb-utóbb őket is bedarálja a konformitást bálványozó rendszer. Ha csak ki nem fundálnak valami eredeti, hosszú távon is olajozottan expeditív megélhetési módozatot. A muzsikálás tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, ám a néhai detektívkirály árván maradt gyermekei sem bizonyos, hogy ráakadnának e tarka, érték-cseppfolyósító közegben a saját közönségükre.

2. Orgona (2008-06-29 13:45.45)

Ez a film 1 évvel fiatalabb nálam. Az tetszik benne, hogy realistán, a hétköznapi Amerikát mutatja be. Érdekes színfoltja a filmnek, amikor a fazonok poénkodnak a csajokkal a bárban, és rendes kis verekedés lesz belőle. Nekem tetszett, bírom a felfordulásokat a szórakozóhelyeken.

1. Sanyi (2008-02-23 10:15.52)

Emlékszem, amikor láttam, nagyon megfogott ez a film. Ma éjjel lesz az m1-en, ajánlom megnézésre, mert nagyon jó kis film.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2022-12-12 00:50	3 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

New York árnyai adatlap

Eredeti cím: Shadows

Évszám: 1959

Rendezte: John Cassavetes

Szereplők: Lelia Goldoni, Hugh Hurd, Ben Carruthers, Anthony Ray, Rupert Crosse...

További információk

Szereplők fórumai

- Tom Reese - Vélemények

- John Cassavetes - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk