igen, állítólag több száz munkás építette fel a hidat. azt hiszem, a II. vh. alatt húzták ki a roncsot, de ami az érdekes, h ugyanezen a folyón, kicsit arrébb, húsz évvel korábban volt egy igazi vonatbaleset, ahol a vonat szintén belezuhant a folyóba.
Keaton meg zseni volt, amikor felgyújtja a hidat, és a vonatba akar átugrani a tűz felett, a folyóba esik.. vagy tíz métert zuhant, és valóban megcsinálta.

4. Cziki (2008-03-12 19:55.35)

- (válasz Betegesh 3. hozzászólására)

Gondolj csak bele, hogy a hidat milyen profin kellett előkészíteni,hogy a vonat pontosan a közepére érjen mikor az összeomlik alatta. Nem trükk volt. Több helyre helyeztek ki statikus kamerát, nehogy lemaradjanak valamiről. Micsoda izgalmakat élhettek át, még visszanem nézték a jelenetet. Állítólag a roncs sokáig maradt a folyóban.

3. Betegesh (2008-03-12 15:19.35)

na megnéztem újra, és továbbra is elképesztő, h mit tud művelni Keaton.
sokszor azt néztem én is, vajon hol itt a trükk? hol van vmi biztonsági kötél, egyáltalán hol itt a biztonság..?
olyan jeleneteket hozott össze Keaton, amelyeknél egyszerűen fel sem merül az emberben, hogy olcsó trükkhatás eredményei lennének. és azt hiszem, valóban nem is azok. ilyen szinten használni, kihasználni tudni ekkora tárgyakat, mint a vonatok, rengeteg felkészülést feltételeznek... még azzal együtt is, h Keaton akrobata volt. olyan könnyen mássza meg a robogó szerelvényeket, és futkározik rajtuk, mintha nem is vonatok lennének, mintha csak zsonglőrködne - mintha nem lenne éppen óriási életveszélyben. amikor lemászik a vonat elejére, és hasra fekve lecsúszik, majdnem a sínekre ér a lába, de nem is látja.. vagy amikor gerendával egyensúlyozik szintén ugyanitt, na az sem semmi. ugyanakkor annyi szórakoztató ötlet megvalósulását láthatjuk a filmben, h el kell ismernünk a páratlan kreativitást.
Johnnie Gray (Buster Keaton) az eljövendő szerelem reményében szeretné besoroztatni magát 1861-ben (a déliekkel van), de alkalmatlannak találják (elmondja, h mozdonyvezető, és azt gondolják, majd abban hasznnára lesz a seregnek, ám egyenruhát nem kap. amiért a lány megharagszik, és csak akkor hajlandó szóba állni vele újra, ha "egyenruhában látja".) a Generálist (johhnie vonata) 'elrabolják', Keaton meg megy utánuk. és kezdődik a vonatos üldözés. a dezertőrök a lányt is magukkal tartják fogva, de Johnnie ezt nem is tudja, aztán persze majd megtudja... van a filmben egészen nagyszabású csatajelenet is, amolyan drága kivetelezésű, leomlott hídas-ágyúdörgős-puskaporfelhős, amelyet szinte végig nagytotálban kapunk.
a film hatalmas előnye, h a tempójával sincs gond. bár az egyes beállítások még ekkor, '27-ben is hosszúak, tehát lassabbak is a jelenetek, de eseményekben nincs hiány. azaz, az össze kameraállás rögzített még, és egy snittbe sok mindent sűrítenek... de már van 'mozgó kép' is, ahol a kamera szintén rögzített ugyan, de például egy vonatra, amely ugye mozgásban van, így követni tudja a bicikliző Keaton-t... (aki aztán elbukik persze). de már láthatunk egy mozgást teljes folyamatában. szóval érdekes, de ekkoriban a kamerát még meg se mozdították.
talán itt a kevésbé filozófikus Keaton jön elő, sokkal inkább a "hős-szerelmes". persze valóban Chaplin mellé érdemes sorolni... helyzetmegoldásban is hasonlóan együgyűek (de roppantul kedvelhetők). ám Keaton képi humora sokkal furfangosabb, és már itt sem a gegek az elsődleges poénforrások, vagy a seggre esések. az egész az elejétől a végéig abszurd, és még izgalmas is... klasszikus.

2. Cziki (2008-03-12 11:17.57)

A fiam 11 évesen nézte végig velem, és nem tudta elképzelni, hogy számítógép nélkül, hogyan lehetett ezt a filmet összehozni.

1. Cziki (2008-03-12 11:14.25)

A némafilm Hevesy Iván szerinti korszakolása 1895-től 1929-ig tart.

1. őskora 1895-1905.
2. hőskora 1905-1918/19.
3. fénykora 1918/19-1928/29.

Buster Keaton, skót filmkomikus, amerikai színész, (Charlot felfedezettje) a burleszk műfaj másik nagy klasszikus képviselője Chaplin mellett (szándékosan nem mögött ). Hevesy Iván szerint a burleszk stílus új változatának megteremtője és a burleszk hős új típusának megtestesítője. Míg Chaplin magatartásában egy mélyreható tragikus megnyilatkozás is lappangott Keatonban ilyen kesernyés íz nem fedezhető fel. Részvétlenebb, hidegebb, közömbösebb. Megnyilatkozik ez öltözetük különbözőségében is. Keaton hálás művészi receptje a halálos komolyság, a mozdulatlan kifejezéstelen, mímeket nélkülöző faarc. Ezeket a kifejező eszközöket tudatosan formálta művészete minél magasabb szintre emelésében. Sajátos humora azon az ellentéten alapult, hogy bármilyen mulatságos helyzetbe került, az arca komor maradt. A néma korszakban Chaplin mellett ő volt a leginkább ötletgazdag színész. A húszas években, népszerűsége tetőpontján a normálhosszúságú filmek hőseit játszotta (Navigátor, Isten hozta!)A nagy "Fapofa", "Kőarc".

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Nihil, 2015-08-25 19:58	36 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A Generális adatlap

Eredeti cím: The General

Évszám: 1927

Rendezte: Buster Keaton, Clyde Bruckman

Szereplők: Buster Keaton, Marion Mack, Glen Cavender, Jim Farley, Joseph Keaton...

További információk

Szereplők fórumai

- Buster Keaton - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk