Amennyire kemény, legalább annyira erős mozi, két fantasztikus főszereplővel. Tökéletes ábrázolása minden függőségnek, és annak, hogy milyen kicsin múlhat, hogy az ember megállja vagy sem. Ez a 110 perc nem a felhőtlen szórakozásé, viszont minőségi munka és hát félve írom le utolsó szavaim, de kár, hogy manapság már nem készülnek ilyen filmek. Vagy legalább is a mozikba nem jutnak el... Csillagos ötöd ez pazar Lemmonnal a főszerepben!!!

11. Csabaga (2020-09-14 16:18.12) - (válasz VAL P 10. hozzászólására)

És bennük van a mozdulat, hogy állandóan a szájukhoz emelgetnek valamit, ha nem cigit, akkor egy poharat...

10. VAL P (2020-09-14 15:26.21)

- (válasz Csabaga 9. hozzászólására)

Sajnos, tény, hogy léteznek bagózok, igen, fertőzve undorító szennyükkel minden élőt, létezőt.

9. Csabaga (2020-09-14 13:45.06) - (válasz VAL P 8. hozzászólására)

Számomra rémes volt, hogy egy partiivó hogyan lett alkoholista és hogyan csinált iszákost egy egyáltalán nem ivóból, kihasználva a csokoládé szeretetét.
Sajnos tény, az eszegetők és a cigizők könnyebben rákapnak az italra is.

8. VAL P (2020-09-12 21:44.00)

Szenvedélybetegség hullámvasútján élni sokféleképpen lehet. A munka egyedül valósága vagy a technika ajkán történő szakadatlan csüggés egy bizonyos ponton túl éppen olyan függőséget okozhat, mint a drog vagy a játékszenvedély. Filmünk készítői – bár a címben beharangozottakkal ellentétben egyetlen pohár bor sem zubog alá senki gigáján – az alkohol alkotóelemeiben lakozó, bilincsszorítású démonokról kívánják lerántani az áttetsző, gintisztaságú leplet. E témában számomra Wilder ’Férfiszenvedély’-e az etalon, de ez más kártyalapra tartozik.
Egy vattacuki évődéssel induló, kialakulni kész párkapcsolatba nyerhetnek a nézők betekintést. A férfi bájos, ahogy megállíthatatlanul iszik, a nő valamiért pont az értelmet keresi a piálásban, s mivel olyat nem talál, csokit ropogtat. Távol tartja magát az emberektől – ugyanis minél jobban belemerül, annál mocskosabbnak látja a világot. Ennek ellenpontozásaként szülei idillinek tűnő, „Együtt a mennyben!”-kapcsolata lebeg lelki szemei előtt. Nem kell tehát elementáris erővel megbillentenie annak a kedves, jópofa, érdeklődő fiatalembernek ahhoz, hogy a kedvéért a likőrös kehelybe kapaszkodjon ő is. Mert kit érdekelnek az óceánban hányódó, üzenettelen palackok (róluk még a Police sem dalol), az önkéntes csótányirtás ellen protestáló közösség, vagy az, hogy a lift tulipánevő; ha az ember a szerelmével közösen gyakorolhatja az együtt-ivás művészetét, a tömény-cimboraságot? Hiszen ez ám az igazi Rock ’n’ Roll! (Majdnem annyira őszinte interpretáció, mint a mentális modulátort állítgató Aqualung a koncertjük előtt Jarpe regényében.) A legmélyebb, legszánandóbb „romantika” egyébként a motelszcéna, ütős!
Házassággal egybekötött midlife crisis, önsajnálattal alaposan beolajozott, lejtmenetre állított életgépezet. Fennkölt, hangzatos ígéretek a leszokásra vonatkozóan – keresztbe igazított lábujjakkal, hiszen mindkét kézre a kiskapuk kikutatásához van szükség.
A film korához képest meglepően eleven képsorokkal láttatja a pokoli kínokat, amiket a mélyponton rekedtek kényszerülnek kiállni, de – szerintem – Remick jelenléte érzékletesebb, hitelesebb Lemmonénál. Ő a moralizálásban jeleskedik inkább. És lehet, hogy a józan ész távolságtartása előtt a szerelem is kénytelen szárnyaszegetten elvonulni, de a fényreklámok hosszú távon emberesen el bírják bizonytalanítani a legállhatatosabb harcosokat is…

7. Kobak bácsi (2016-08-22 19:38.32)

A második komment tömör,lényegretörő.
Hasonlókat írj te is te féregarcú túró!

6. Csabaga (2016-08-22 19:32.52)

Iszdb.

5. Arturo professzor (2016-08-22 18:13.51)

Magyar tv-prömier:1989.nov.12.

Jack:Tordy Géza helyett Gálvölgyi János kellett volna

4. Lacbenmon (2013-04-24 11:15.16)

[link]

3. Lacbenmon (2013-03-31 00:02.39)

Egy jó film erős alakításokkal méltatlanul elfeledve.

2. Bordal (2010-02-22 08:42.54)

Felfoghatjuk akár egy sikeres, figyelem felkeltő propagandafilmnek. Az alkoholizmus veszélyére, romboló hatására mutat rá nagyon pregnánsan. Lemmon mindenesetre bizonyítja, hogy nem csak komikusi vér csörgedezik a ereiben. Igaz, ezt itt még nem tudhatjuk, mert a felfedezés bombája csak négy év múlva robban a Walter Matthauval forgatott első filmkomédiában a Sógorom a zugügyvéd-ben.

1. MrMojoRisin1 (2008-04-29 12:34.24)

Igen hiteles és témájából adódóan megrendítő film, a mindig tökéletes Jack Lemmonnal és a gyönyörű Lee Remickkel a főszerepben! Kissé meglepő, hogy csak a zenéje kapott Oscart, mert bizony a színészi játék is megérdemelte volna, de úgy ahogy van tökéletes!

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Norbitzki, 2023-05-07 00:31	12 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Míg tart a bor és friss a rózsa adatlap

Eredeti cím: Days of Wine and Roses

Évszám: 1962

Rendezte: Blake Edwards

Szereplők: Jack Lemmon, Lee Remick, Charles Bickford, Jack Klugman, Alan Hewitt...

További információk

Szereplők fórumai

- Jack Lemmon - Vélemények

- Lee Remick - Vélemények

- Henry Mancini - Vélemények

- Jack Lemmon - Szinkronhangjai

- Blake Edwards - Vélemények

- Tom Rosqui - Bulvár-hírek és pletykák

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk