"Úgy érzem, újra kezd elhatalmasodni rajtam az őrület. És érzem, hogy nem tudnánk átvészelni még egy olyan rémes időszakot. Nem heverném ki többé. Újra hangokat hallok, és képtelen vagyok koncentrálni. Így azt teszem, ami a legjobb megoldásnak tűnik. Te a lehető legnagyobb boldogságot adtad nekem. Többet jelentettél számomra, mint bárki más. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, 'míg el nem ért ez a rémes kór. Nem tudok tovább harcolni. Tudom, hogy tönkreteszem az életed, és hogy nélkülem újra képes lennél dolgozni. És tudom, hogy fogsz is. Látod, még ezt sem tudom rendesen megírni. Olvasni sem tudok már. Szeretném, ha tudnád, hogy minden boldogságomat neked köszönhetem. Olyan türelmes voltál velem és hihetetlenül jó. Ezt ki akartam mondani - mindenki tudja. Ha lett volna bárki, aki megmenthetetett volna, az te lennél. Számomra minden elveszett, kivéve a te jóságodat. Nem akarom tovább rombolni az életedet. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna annál, mint mi voltunk. V."

R.I.P.

21. Menrot (2013-03-28 00:15.00)

R.I.P.

20. Angelika58 (2013-01-27 10:27.02)

Ahogy Jane Austenre is az első Büszkeség és balítélet-film irányította rá a közönség figyelmét, úgy hozta meg Virginia Woolf elismertségét az Órák. (Sokszor eszembe jut, hogy Colin Firth roppantul vonzó nedves inge indította el az angol irodalom olyan nagyjainak újrafelfedezését is , mint Jane Austen, Elizabeth Gaskell , George Eliot…)

Virgina Woolfot az irodalmi értékelés mindig a legnagyobbak között tartotta számon. De úgy, ahogyan a nehezen megközelíthető kincseket.

"Hétköznapi" olvasónak roppant magasságban állt volna az a polc, ahol az ő művei helyet kaptak. Ha a film csak annyit ért el, hogy a sznobok világából az életmű közel került mindenkihez, aki szeret olvasni, a világ összes Oscarját kiérdemelte volna.

Üstökösszerű életmű mögött gyötrelmes élet és halál, Virginia Woolf megfizette zsenialitása árát. Egész életében hordozta annak a terhét, hogy fiatal korában rideg és unott apja volt és korán elvesztette imádott édesanyját .Mivel saját féltestvére folyamatosan molesztálta , szexualitása sosem tudott harmonikussá válni.

Akkoriban az ilyesmi annak a szégyene volt, aki elszenvedte, nem azé, aki művelte a gyalázatot. Azt, hogy saját neménél keresett vigasztalást, gyakori reakció az ilyen támadásra, nem tudták még akkor. És leszbikusnak lenni nem jellemhiba vagy szégyen, még ma sem mindenki tudja. Erre pedig a házasság nem abszolút gyógyszer, ahogy semmire sem az.

Virginia Woolf az írással gyógyította önmagát, és egy időre sikerült egyensúlyba kerülnie. Akkor lecsapott rá a bipoláris személyiségzavar, amely már ott lappangott régen, de ezt az erőt nem tudta hárítani már. Ugyan megírta a hatalmas sikerű Orlando-t a kétarcúságról, de már az sem segített. Nem segített semmi, a bombatámadásokat már nem bírta elviselni. 1941-ben öngyilkos lett.

Életműve a hatalmas regényeken kívül az irodalmi kritikán is azóta ható nyomot hagyott. A Bloomsbury-csoport ( ami egy neves irodalmi folyóirat köré csoportosult értelmiségiek csapatát jelentette, Virginia Woolf ide írta pengeéles és okos kritikáit) a kor jelentős gondolkodóit és művészeit fogta össze. Szembefordultak minden hagyománnyal, prűdséggel, kimondatlansággal, gőggel és önteltséggel, azaz , azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a brit társadalmat leginkább jellemezték.

Virginia Woolf úgy volt feminista, hogy nem tudta, úgy volt az írásművészet megújítója, hogy nem tudta, úgy volt jelentős esszéista, hogy nem tudta, úgy volt újra és újra felfedezett zseni, hogy nem tudta. Ő csak azt tudta, hogy gyötrelmesen boldogtalan.

Van egy elbűvölő írása, a Flush. A kisregény egy kutya életrajza, de a kutya a viktoriánus korban lázadó kiváló költőnő, Elizabeth Barrett Browning kutyája. Virgináról ebből tudjuk meg a legtöbbet. Meg a Hullámok c. regény-varázslatból, aminek még története sincs.

Nem voltak titkai. De szinte soha nem írt magáról közvetlenül, talán csak a búcsúlevelében. Mindent megtudhatunk a magányos óriásról a műveiből, az óriásról, aki egy agyongyötört asszony testéből lett örök életű.

Azon a napon, amikor a zsebébe tett kövek lehúzták a folyó mélyére.

19. Miss bambi (2013-01-25 17:37.36)

"Oly hevesen szeretek, hogy megölne, ha szerelmem tárgya egyetlen szóval is jelezné: el tudna hagyni."

V.W.

18. Miss bambi (2013-01-25 17:33.36)

Egy kiváló írónő,ki érzelmileg kissé labilis,de ez nem számít,hisz oly csodálatos könyvek maradtak utána mellyel megajándékozta az embereket.
R.I.P.

17. Angelika58 (2012-03-28 14:38.36)

- (válasz Menrot 16. hozzászólására)

Kinek hogy. Nekem a legnagyobbak között van.Minden ízlés tapasztalatból és elfogultságból áll.

De attól még nagyon szeretem Sylvia Plath-t is, Emily Dickinsont is, T.S. Eliotot is és még nagyon sok nagy írót.

De Virginia Woolfot úgy, ahogy Bulgakovot, Hrabalt, García Márquezt,Jeszenyint, Lorcát. A kedvencemként.

16. Menrot (2012-03-28 14:23.20) - (válasz Angelika58 15. hozzászólására)

Már megint az elfogultság?:)
Én Sylvia Plath mögé helyezem.Ha pedig mind a kettő nemet figyelembe veszem nálam az első húszban sincs.
T.S.Eliot és James Joyce,de Yeats vagy Dylan Thomas is előrébb van a szubjektív listámon.

15. Angelika58 (2012-03-28 13:54.17)

Senki nem gondolta volna, hogy az Órák c. film kapcsán mekkora Virginia Woolf-kultusz kezdődik világszerte. Az írót a legnagyobbak között tartják már régóta számon, ám művei nem adják könnyen magukat. Írásművészete szimbólumok, finom megfigyelések, sokértelmű rejtélyek világa. A történet mindig másodlagos, de elsődleges jelentését kibontani nem egyszerű feladat.

A tragikus életű és halálú író , aki gyerekkora óta szenvedett családi traumáktól és szexuális erőszaktól, nem volt mentálisan egészséges. A bipoláris személyiségzavar gyilkolta meg. Annak ellenére, hogy ő maga hajtotta végre a betegség ítéletét, amikor kövekkel rakta tele zsebét és így ölte magát vízbe.

Kevés olyan művész van, aki nem tudott rosszat, de még alkotni. Virginia Woolf minden szépirodalmi sora hibátlan, tiszta, univerzumnyi művészet. Írt misztikus regényt kétnemű hősről, írt az estélyre készülő úrasszonyról, a világítótoronyhoz kirándulni készülő családról.De minden története mögött ott van valami, ami nem az, nem úgy van és hogy hogy van, azt sosem lehet megtudni egyértelmű pontossággal.

Különös kisregénye, a Flush , Elizabeth Barrett-Browning, a különleges sorsú költőnő kutyájának szemszögéből mesél betegségről, családról, szerelemről és halálról.

A Hullámok meg, nem is tudom, miről szól. Csak úgy van, mint Isten más tökéletes teremtményei.

Virginia Woolf a legnagyobbak közül való, ott a helye Tolsztoj, Goethe , Shakespeare mellett az ismételhetetlen zsenik között. Minden köszönet megilleti Michael Cunninghamet, hogy regényével, Stephen Daldryt pedig , hogy filmjével szélesre tárta Virginia Woolf univerzumának ajtaját az emberi világ előtt.

14. Menrot (2012-03-28 12:38.32)

Nagyon szeretem az írói munkásságát.Van még mit pótolnom azért.Egyik kedvencem tőle az Orlando.
R.I.P.

13. Starsineye (2012-01-25 20:38.31) - (válasz Miss bambi 12. hozzászólására)

Nem gondoltam rólad, h Woolfot olvasol. Komolyan. Naggggyon kellemes csalódás.:)

12. Miss bambi (2012-01-25 14:31.58) - (válasz Starsineye 11. hozzászólására)

No,miah'? :)

11. Starsineye (2012-01-25 13:23.08) - (válasz Miss bambi 10. hozzászólására)

Hűű, Bambi!

10. Miss bambi (2012-01-25 08:37.45)

Sokan mondjuk és használjuk azt a rövid kis mondatot,hogy "már nincs köztünk" vagy "már nem lehet velünk",de Én ezt megcáfolnám.
Hisz amíg a szívünkben és emlékeinkben van egy ember,az addig is "él".
Emlékei igenis,hogy tartják bennünk azt a lángot,amiért érdemes rá emlékezni,mert szerettük vagy valami olyan maradandót és kedveset nyújtott számunkra,netán hatással volt ránk,befolyásolta cselekedeteinket,hogy ezáltal örökké velünk marad.
Ilyen volt Virginia Woolf is.
Sajátos írásmódja,kedves ám de visszafogott,szinte lélekbeégő írása a mai napig elvarázsolja az olvasókat,ezáltal betekintést nyújt az Ő világába.
A Mrs.Dalloway-ből készült film,Az órák a mai napig nagy kedvencem.
Persze "könnyű" megcsinálni egy ilyen remek filmet,hisz a könyvből merítkezik,ami kiváló, remek történet,egyben felkavaró,szomorú,és elgondolkodtató is.
Most olvasom az Éjre nap című könyvét és valószínű,hogy sorra fogom venni az összeset,vétek lenne kihagyni akár egyet is.

9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-06 17:54.03)

- (válasz Csernakakos 5. hozzászólására)

Egyetértek, Bergman filmbe való "CSodás jelenség" volt.

8. Lily/Lilian (2008-07-15 15:03.34)

- (válasz Csernakakos 7. hozzászólására)

Azt én is szerettem. Szerintem is nagyon eltalálták. Virginia Woolf a kedvenc írónőm talán. Bár Jane Austen-t is nagyon szeretem. Az Órákban amúgy az a kedvenc részem, amikor "Mrs. Dalloway" azt magyarázza a lányának az ágyon, hogy mikor volt boldog. És az utolsó mondatok, melyek elhagyják Laura Brown száját a megbánással kapcsolatban.

7. Csernakakos (2008-05-07 13:16.27)

- (válasz Clarissa Dalloway 6. hozzászólására)

Szerintem is így van. Néha jobb kicsit más szemszögből is nézni a dolgokat, úgy sokkal könnyebb megérteni a világot, az életet.
Az Órák filmben azt szerettem, mikor Vanessa magyarázta Angelica-nak, hogy Virginia két életet él. A valóságot, és amit leír.
Ez hihetetlen eltalált mondat. :JJ

6. Clarissa Dalloway (2008-05-07 12:41.06)

- (válasz Csernakakos 5. hozzászólására)

Valószínűleg igazad van, bár az Órák szerint rettegett a "fejfájástól" és a "hangoktól" mert akkor tudott írni, amikor tiszta volt az agya. De az egészen biztos hogy ő egy "másik" világban élt. Szeretem az ő gondolatain keresztül látni a világot...

5. Csernakakos (2008-05-07 12:03.42)

- (válasz Clarissa Dalloway 4. hozzászólására)

Köszi, megfogadom a tanácsod! :D
Egyébként én úgy gondolom, hogy a betegségével volt képes így írni. Szerintem egy teljesen más világban járt, más meglátása volt az élet minden apró eseményéről. Így tudott zseniális pályafutást bejárni, és elérni, hogy a Mrs. Dalloway-t és A Világítótornyot minden idők száz legjobb könyve között tartsák számon. (Úgy, mint Ian McEwan Atonement-jét is. :)))
Itt a teljes lista, a minőségi sorrend igénye nélkül:
[link]

4. Clarissa Dalloway (2008-05-07 07:24.52)

Azt mindjárt gondoltam.. :))))
Csak azt hittem, itt csak színészeket és filmeket lehet osztályozni és véleményezni. Mindegy, örülök hogy itt is fenn van a neve. Fene a feminizmusomba, de ő a példaképem. (Gondolom erre lehet következtetni a nevemből) :))))
A Világítótorony valóban zseniális. Ajánlom még neked a Hullámokat és az Orlando-t. Elképesztő milyen gondolatai, lelki világa volt annak az asszonynak. Talán a betegsége okozta, nem tudom, de ahogy telt az idő ő egyre elrugaszkodottabb és zseniálisabb lett.

3. Zso (2008-05-06 16:41.28) - (válasz Clarissa Dalloway 1. hozzászólására)

Nem színészek között van, az ő könyvéből lett a Mrs. Dalloway film.

2. Csernakakos (2008-05-06 15:18.29)

Imádom őt én is! :D
Az Órákban megismert lelki világa, jelleme káprázatos.
Most olvasom tőle A Világítótornyot.

1. Clarissa Dalloway (2008-05-06 15:09.23)

Hát, ő a legkedvencebb írónőm... mit keres a színészek között?

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Borsószem kisass.., 2015-03-28 18:00	22 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Virginia Woolf adatlap

Született: 1882. január 25.

Elhunyt: 1941. március 28.

Utolsó filmjei:
- Vita és Virginia - Szerelmünk története (2018)
- Mrs. Dalloway (1997)
- Orlando (1992)

További információk

Filmes fórumok

- Vita és Virginia - Szerelmünk története - Vélemények

- Orlando - Vélemények

- Mrs. Dalloway - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk