Nos,ez az a film,ami tökéletesen fogja mutatni az ázsiai -főleg a japán-és a mi kultúránk közti szakadéknyi különbséget a filmművészetben.Mert ez a darab igazából annak szól,aki nyitott egy másik nép hiedelemvilágára,szokásaira,akármennyire fura,egy horroron belül is.Az ázsiai mozik között vannak olyasmi darabok,amiknek brutalizmusát jónéhányan képtelenek befogadni,sokakat sokkol hogy gyerekek életével is milyen könnyen játszanak-ami azért tulzás,csak kultúrájuk az ilyesmit is benyeli,vagy segitségével mutat rá fontos dolgokra-illetve itt a másik oldal,ami inkább finomsága miatt untat sokakat,ezerszer látott,Hajas fodrászszalonjából kiutasitott fekete rőzséjéről felismerhető női szellem képében próbáll frászt hozni a jónépre,vitatható sikerrel.
Hideo Nakata mozija ebbe a csoportba tartozik,és bár a történet vonala,szerelem-bosszú kinek ne lenne ismerős,ám hiba lenne csak ez alapján megitélni munkáját.Fekete-fehérben elmond egy történetet egy szamurájról és pénzkölcsönzőről,tragikus sorsukról,többen majd felröhögnek a háttérben látható műfa láttán(nekem tetszett,kimondottan ómodi lett a felvezetés álltala).Aztán jön az,amiért sokan kettétörik a lemezt,hihetetlen lassan épül fel a történet,a szerelem ,elfordulás a másiktól a két ,a kezdésben látott személyek sarjai közt olyannyira unalmassan elmondva,hogy arra szavakat nehéz találni,és igen,egy idő után azért a néprajzórát is unni lehet,főleg ha nem azért adunk ki pénzt.Toyoshiga meghal,de elötte megátkozza-jó hogy!-a férfit,soha többet ne legyen müködő kapcsolata nőkkel,és hogy ezért ő fog is tenni a túlvilágról,nagyjából ennyi a cseppet sem bonyolult sztori.Shinkichi,a jóképű-no,itt azért kiváncsi leszek majd a nők véleményére a kataloguson,de ebben az időben valóban igy néztek ki a pasik arrafelé-férfi azt veszi észre,élnek-halnak érte a hölgyek,bár ez utobbi egyre gyakoribb,sejti már,az átok megfogant....illetve a nők nagytöbbségét azért tulajdonképp sajátkezüleg végzi ki.
Ne várjanak a nézők véres és brutális jeleneteket,itt nem ez a lényeg,stilussal és lassan van a film megrendezve,más kérdés, hogy sokan egy horrortól nem drámát várnak.Azért a vége felé belefért egy Old-boy szintű vérengzés,ahol Shinkichi a fél falu női populációját özveggyé teszi,de addigra gyanúm szerint többen bealudtak a képernyő előtt ajkukon élénk szidalmakkal az alkotók felé.Pedig nincs igazuk:a film tobzodik az olyasféle finomságokban,mint tüzijátékkal szimbolizállni a szerelemből kipattanó gyülölet virágát,vagy arcokból ,tekintetekből beszélni a szerelemről,a japánok nem szeretik ezt a szót elcsépelten kimondatni a főszereplő karrakterekkel,üditő változatosság.Igen,stilizáltságába,nehézkes kibontakozásába,nyögvenyelőségébe bele lehet kötni,ám az se baj,ha némi toleranciával ülünk a film elé,és mondjuk nem Romero belezéseit kivánjuk számonkérni a Kör rendezőjétől.Az pedig hogy a kort mennyire hűen visszaadja az uriember,külön feltét ebbe a némi jóindulattal bárki álltal fogyaszható thrillerben.
Andrónak meg kötelező!
|