 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Karácsonyi állásinterjú - Film4, 10:50 |
| Karácsony a Sziklás-hegységben - Izaura TV, 11:00 |
| Kék lagúna - Film Café, 11:20 |
| RRRrrrr!!! - Mozi+, 11:25 |
| A közösségi háló - HBO, 11:35 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Thierry Lhermitte (72) |
| Albert Wolsky (94) |
| Shirley Henderson (59) |
| Katherine Heigl (46) |
| Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Brian Banks   |
| Eperjes Károly |
Fórum - Pokol (1980) - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 18. Lifeisamovie (2020-11-26 23:27.37) |
| http://www.youtube.com/watch?v=kmsVFK1Y6LE
Karl Casey - Hackers |
| 17. Convar (2020-07-18 11:33.58) - (válasz Arpimokus 10. hozzászólására) |
| "Amikor látszik, hogy díszlet és nem hiszem el,hogy igazi az már nem jó."
Ebben van valami, mert én is sokszor éreztem azt hogy ez csak egy film, ill. egész pontosan egy régi giallo horror. Mármint túl sokszor. Vagy inkább úgy kb. az elejétől a végéig. És mert ennél vhogy nem voltak úgy jelen azok az erről a figyelmet elterelő ügyes kis trükkök, rendezői fogások. Vagyishát nyilván voltak itt is, csak itt korántsem működtek annyira. És így maga a film sem. (Meg még1x, ami biztos nagyon hiánycikk volt itt sztem, az a Goblin féle score. Namert az biztos hogy sikeresen elterelhette volna itt is a figyelmet, pontosabban itt is megágyazott volna annak, hogy azzal hogy megadja a szükséges alaphangulatot közben ne "külsős" szemmel nézzük az alkotást, és hogy így azáltal ne a szakmai részleteken agyaljunk.) Amúgy most is belegondolva, kb. mintha egy színházi előadást néztem volna. Csakhát ez elvileg nem az volt......... |
| 16. Convar (2020-07-18 10:45.08) |
| Hát messze nem adta azt a hangulatot, és így élményt mint a Suspiria. Hogy ebben mekkora szerepe volt annak hogy ennek a filmnek nem Goblin szerezte a zenéjét - valszeg elég nagy.
Mondjuk az a rész azért így is überkirály volt amikor ez szólt: Inferno OST - Mater Tenebrarum, by Keith Emerson https://www.youtube.com/watch?v=YlDvw8INg0M Csakhát ez nem a fajta zene sajnos ami önmagában teljesen "be tudna lakni", "ki tudna bélelni" egy filmet, mint ahogy a Suspiria main title-ének újra és újra visszatérő csilingelős alapmotívumai igen. Az mondjuk még tetszett, hogy SPOILER!!! egy ideig folyamatosan változott a (néző által vélt) főszereplő, mert egy darabig ők is elhaláloztak, egyikük a másik után, és emiatt egyre inkább tényleg lehetett/kellett izgulni értük az így jelentősen megemelt kiszámíthatatlansági faktor miatt. Ez tényleg nagyon jó volt. SPOILER VÉGE!!! Meg pl. ez is ütött, amikor megláttam: [link] Szóval volt persze egypár jó pillanat ebben is, csak mondom, az az úgymond folyamatos varázs, na az az ami ebből nagyon hiányzott. Meg vhogy itt már a (Suspiriából jól megismert, a rendező egyik védjegyének számító) erőteljes színhasználatot is néha túlzottan öncélúnak éreztem... Összességében, egyszóval tehát: csalódás. |
| 15. Lector (2018-08-04 16:29.50) - (válasz Marsbolha 14. hozzászólására) |
| szóljá be te nagyeszű:) |
| 14. Marsbolha (2018-08-04 10:40.22) - (válasz Bede István 13. hozzászólására) |
| 👌😂 |
| 13. Bede István (2018-08-03 19:00.30) |
| QRVA JÓ FILM!!! :) ! |
| 12. Nyolcadik utas (2013-03-29 12:24.32) |
| Nekem ez a film bejött.
Igazi szürrealizmus, már már David Lynchi magasságokban. A színek fantasztikusak, Emerson zenéje zseniális. Egyedül a színészek játékával nem voltam teljesen kiegyezve. Örültem, hogy megnéztem. |
| 11. Chris92 (2012-01-26 08:40.17) - (válasz Arpimokus 10. hozzászólására) |
| [link] [link] [link] A Pokol nem tartozik Argento legjobbjai közé, de azért finoman szólva is sokan izgulnak a munkáira és tartják elismert kultrendezőnek az olasz direktort, olyanok is akik nemcsak művészfilmeket néznek orrba-szájba hanem nem vetik meg az egyszerű, szimpla érzékekére menő szórakoztatást. Tisztelettel: Egy sznob |
| 10. Arpimokus (2012-01-25 23:25.19) |
| Ez kuka, brozasztó gyenge. Nem is bírtam végig. Amikor látszik, hogy díszlet és nem hiszem el,hogy igazi az már nem jó. Amikor ökörség, az sem jó. Finoman szolva nem ajánlom senkinek, (egy két sznob erre izgul, de azzal nem kell fogllkozni) aki mégis megnézi az megérdemli! |
| 9. 666KRITIKUS666 (2011-12-20 18:21.59) |
| Dario Argento nevétől sosem dobtam magam hanyatt. Egy piszkosul túlértékelt rendezőről van szó, aki manapság rosszabbnál rosszabb filmekkel áll elő. A kritika pedig nyalja a valagát és az olasz horror egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Pedig ezzel a kijelentéssel olyan rendezőkről nem vesznek tudomást mint pl. Mario Bava, aki a giallo műfaj megteremtője volt. Íme ez a filmje, ami számomra a legrosszabb horror"élményt" nyújtotta. A történet elég egyszerű és be kell, hogy valljam még tetszett is, hiszen egyfajta különös misztikumot kölcsönzött a filmnek, amit kifejezetten kedvelek. Ez az egész nyakon van öntve az Argento-i színvilággal, ami rápakol erre. Mindezt megmurdálja a rendező maga, aki piszkosul lassú történetvezetést kreált, komikusabbnál-komikusabb halálnemekkel, a hangulat cseppnyi szikrájától mentesen. A színészi játékról... no comment: be kell vallani nem az aktori teljesítményektől szeretjük pl. Fulci filmjeit sem. De ez úgy az egész olasz horrorfilm-iparra igaz. Viszont a sors különös fintora, hogy néhány amerikai stúdió is szárnyai alá vette Argento-t... szerencsére felnyílt a szemük. Azért arra kíváncsi lennék, hogy milyen filmeket tudott volna gyártani néhány igen csak lenézett rendező, ha néhány jenki stúdió mögéjük áll. Na mindegy, ez csak amolyan kitekintés...
Szóval Argento egyik legrosszabb filmjének tartom ezt a borzalmat, amit esetleg a misztikum ment meg, meg az évszám...de hogy mit esznek ezen a förmedvényen, azt nem tudom. |
| 8. 006 (2011-12-12 02:33.51) |
| Iszonyat gyenge folytatása a klasszikus Sóhajoknak a nyomába sem ér. Pedig jézusom ennek a mozinak százszor ütősebb az alapszituációja a képi világa, sokkal nyomasztóbb és elvontabb, a film első fele még jól is indul talán az első fél óra, hátborzongató, de utána. Miután a lány testvért megölik, széthullik a mozi... Felesleges snittek követik egymást ráadásul bénábbnál bénább halálnemekkel, természetesen a hangulat és az atmoszféra jelen van a moziban, de története az nincs. Pedig mennyire durva és ötletes LEHETNE a mozi, de sajnos inkább értelmetlen, bukta is volt a javából megérdemelten. Dario rendezni tud, de a forgatókönyvek csak nagyon nyögve nyelősen jönnek össze neki. Kár érte… |
| 7. Jason13 (2011-04-29 19:36.51) |
| Argento ott van kedvenc horror rendezőim között,sok alapművet tett le az asztalra.Sajnos,a Pokol című alkotása nincs ezen a képzeletbeli asztalon.
A film kitűnőre vizsgázik atmoszféra teremtésből.A világítás,a furcsa fények használata és a kellemes zene sokat hozzátesz az összképhez.Az éltető nedű is fojdogál rendesen.Amit nagyon szerettem a filmben,hogy olyan karaktereket is felszeletelnek,akikről azt gondolná a néző,hogy igen,most akkor ő lesz a főszereplő.Aztán lecsap a penge.Egy nagyon fontos dolog viszont hiányzik a moziből,ez pedig nem más,mint a történet.Kapunk halvány foszlányokat,de a befejezésnél az egész nem áll össze egy egésszé.Egy-két jelenetbe már kicsit belemart az idő vasfoga,de a legtöbb még mai szemmel is megállja a helyét.Nekem a kés a nyakba,majd onnan a hátba formáció tetszett a legjobban.Azt gondolom,magát a Halált,ebben a filmben sikerült a legjobbra megalkotni,sajnos keveset szerepelt. A színészi játék olyan,mint a legtöbb olasz horrornál,gyenge!A dialógusok elég gyermetegek,a karakterek képesek percekig a semmiről beszélni.No,meg simán belesétálnak a gonosz karmai közé.A legjobb,amikor a csaj lemerül a víz alá.Szerintem ezt nem minden nő válalná be. Hangulatos,néha feszült és véres horror ez Argento mestertől,mely nincs a legjobb munkáji között,de egy egyszeri nézésnek tökéletesen megfelel. |
| 6. Weser (2011-04-23 10:21.46) |
| Az olasz filmgyártásban Dario Argento-t tartom a legnagyobb névnek. Hozzá csakis minőségi munka tulajdonítható. Minden egyes filmjében látom a tökéletességre való törekvést, és emiatt tarom őt egy kicsit jobb rendezőnek, mint Lucio Fulci-t. A Három Anya trilógia második része, pedig kiváló bizonyíték arra, amit előbb írtam a filmjeiben való tökéletességre való törekvésének. Nem láttam ugyan még az összes Argento filmet, pláne nem az összes olasz horror-t, de van egy olyan meggyőződésem, hogy ez a film, mindenképpen ott van a legjobb 10 olasz horror között. A filmben a legjobban az tetszett, hogy a fényképezéssel és a kiváló zenékkel olyan mesterien bántak a készítők, hogy amiatt érte el legfőképpen a film ezt a kiváló hatását. Na jó, persze a történet se mellékes csakúgy, mint a giallokra jellemző gyilkosságok, ezek is remekül sikerültek. Érdekességként megjegyezném, hogy úgy hallottam, hogy állítólag az Argento filmekben, amikor azt látjuk, hogy egy kesztyűs kéz késsel lesujt az áldozatára, akkor az a kéz maga Argento-é. Persze ez el is képzelhető, mert ugyan más nem is látszódik csak a kés és a kesztyűs kéz, és ez rendszerint minden filmjében, már amiben van ilyen jelent, azt ő játsza el(pl.:Trauma, Pokol). Ami még kifejezetten tetszett a film során, az a ház. Ennél alkalmasabb helyszínt nem igazán tudtam volna elképzelni a film színhelyéül. Remekül ad helyet a történet kibontakozásának, és persze a szenzációs lezárásnak. Én nagyon örülök, hogy tulajdonomban tudhatom ezt a remek horror-klasszikust, amit még tervem szerint sokszor meg fogok nézni. |
| 5. Dav (2011-03-16 22:02.22) |
| Inferno - Pokol:
Dario Argento pár évvel a klasszikus Suspiria után folytatta a Három Anya történetét. Akik valójában három nagyhatalmú boszorkány: Mater Suspiriorum (a Sóhajok Anyja) Freiburgban (róla szólt a Suspiria), Mater Tenebrarum (a Sötétség Anyja) New Yorkban (róla ez a filmecske) és Mater Lachrymarum (a Könnyek anyja) Rómában (vele 2007-ben foglalkozott a rendező, de állítólag elég gyenge alkotás...majd meglátjuk). A történetre nem érdemes sok szót vesztegetni. A szálak jobbára csak úgy lógnak egymás mellett. Egymás után tűnnek fel a jobbára csinos női szereplők (akikről jóhiszeműen azt hinnénk, hogy legalább egyikük túléli a történéseket :) és a Mater Tenebrarumot szolgáló baljós alakok (sőt, állatok is), hogy találkozásaik kellemesen véres eredménnyel záruljanak. Tulajdonképpen egy kísértetjárta-ház sztorival van dolgunk, még ha több helyszínen is zajlik a játék. Míg a Suspiria Európában készült, itt érezni az amerikai ízt. Persze dőreség lenne valamiféle kommersz horrorra gondolni Argentótól. A kulcsszó itt is az érzésvilág. Ilyen nyomasztóan bizarr, mégis alapvetően gótikus hangulatot más nemigen tud teremteni. A hivalkodóan zengő infernális muzsika, a fények, a groteszk helyzetek (az az alámerülés a film elején...), halálozások (ki másnak jutna eszébe Verdi dallamaira gyilkolászni ugyebár?) mind-mind betöltik szerepüket az erre fogékony lelkeknél. Néha pedig egészen fenségesen rémisztő a dolog, mint a zene-előadáson a macskát simogató hölgynél. A Suspiria kétségkívül nagyobb hatású film (csak azokat a bugyuta állat-trükköket meg a végső "harcot" tudnám feledni). Mindenesetre don Argentónak emiatt a beteg főzet miatt sem kell szégyenkeznie. Bár anno tudtommal vaskos bukta volt és a legtöbb ember számára ma is idegesítőnek, ha nem egyenesen röhejesnek hathat. A dvd extrái között találunk egy majd' egy órás élvezetes Dooku:)-mentumfilmet a direktorról. Jól bemutatják a hatásait (pl. a rémtörténetek egyik szülőatyja, E. A. Poe), stílusjegyeit, a vele dolgozókat. Számomra igazi csemege volt olyan legendák, mint John Carpenter, Alice Cooper, Tom Savini, George A. Romero vagy épp Keith Emerson (Emerson, Lake & Palmer nevű prog rock legenda billentyűse, ő szerezte a fenn tárgyalt alkotás zenéjét) megszólaltatása itt. Kis túlzással jobban élveztem, mint magát az Infernót :). |
| 4. Chris92 (2010-12-23 15:59.13) |
| Tematikus folytatás a Sóhajokhoz, és bár érezhetően gyengébb, rengeteg erénye van. A nyitány a kulcs utáni alámerülésessel bitang erős, az utána következő 45 percnek sincs oka semmi szégyenkezésre. Ismét láthatóak azok a rendezői stílusjegyek, amik az olasz direktort híressé tették: erős fény-árnyék kontraszt, impulzívan tomboló színvilág (bár a Sóhajokhoz képest nem annyira töményen), egyedi beállítások és szögek, ezek együtt olyan atmoszférát és feszültséget képesek teremteni, ami röhögve alázza mai kínálat nagy részét. A feszültséggel a film második fele bánik mostohán, ahol lényegében történetet akarnak magyarázni csak ahogy Szamuráj írta..az nem nagyon van, sokkal inkább ijesztő és hátborzongató jelenetsornak lehet a filmet értelmezni, ahol az összekötő kapcsot azt jelenti hogy nem változik a színészi gárda max. a gyilkossági jelenetek következtében egyre csökken. A finálé is kicsit szét van esve, de a pörgő események legalább kárpótolnak a néhol unalomba forduló előzmények miatt. Ahogy Keith Emerson zenéjét és a látványos, véres, művészileg mégis remekül megoldott halálnemeket (mikor a szőke leányzót Verdire szúrják agyon, hát ritkán mondom gyilkosságra azt a jelzőt hogy gyönyörű) is fel lehet jegyezni pozitívumnak.
Aki szereti a zsánert, nyugodt szívvel essen neki megbánni nem fogja. |
| 3. Az utolso szamuráj (2010-12-21 16:32.44) |
| Nos,a trilógia második része igazság szerint izmos bukás volt:amcsi nagyobb studió eztán nem is állt Dario Argento mögé,és nem mondhatni,hogy viszonyukra ezidőtájt a "kellemest" mint jelzőt pazarolták volna.
Persze,igaza is volt a Fox-nak,azért ők egy Sóhajokhoz hasonló remekművet vártak volna Argentotól,az Inferno már nem annyira lüktető és brilliáns mint az alapfilmnek tekintett horrorklasszikus.Ám természetesen így sincs értékek nélkül! A gaillo-k egyik legfontosabb mestere ugyanis leszerződtette Mario és Lamberto Bavát,akik a látvány illetve mint segédrendezők,igen sokat tettek ezen filmért.Mégha a színek használata nem is olyan impulzív ,a fény és árnyék kontraszt nincs is olyan profin kiemelve és használva,mint a Sóhajokban,ám a képi világ még így is köröket ver igen sok mai filmre is akár.Vannak jófajta gyilkosságok -a patkányos jelenet überelhetetlen!-viszonylag jófajta zene,de.....de egyszerűen nincs történet,a film leginkább egy borzongató régi klippre hasonlít.A színészi játékot se írhatjuk a pozitívumok közé,persze a műfaj sose pályázott Oscar-díjas teljesítményekre,így ezért kár az asztalt verni. Inkább azon dühöngtem magamban,hogy egy jóféle nyitás után-aminél azért illik megfeledkezni,ugyan biztos hogy egy nő olyan helyzetben a vízbe ugrana,illetve a Darnyi Tamásnál uszóleckéket vett halottakról ugyan miért nem számolt be senkinek??-szóval,egy izmos felütés után a végére miért bánt olyannyira mostohán a feszültséggel?A film utolsó 20 perce kicsit szétesik,és az az igazság,hogy az ember az ilyen pillanatokban döbben arra rá,hogy jaj,a megvalósítás kicsit ótvaros...hisz nincs ami ezt jótékony homályba takarja. Mindegy,Argento műveit úgy érzem,minden horrorrajongónak ismernie illik,egyszerűen azért,mert ez a pasi a műfaj egyik legfontosabb képviselője,nemhiába nevezték Poe utánzatnak.Filmjeinek igen ritkán van egységes képe,és én pont azt szerettem benne,halál nyugodtan kinyír már-már főszereplőnek gondolt személyeket is lelkes művér használattal nyakonöntve,a Pokol pedig a történet hiányával szemben gazdag abban,ami annyi mai horrorból hiányzik:nevezetessen,az atmoszféra. Ami -véleményem szerint- talán a legfontosabb tényező ebben a műfajban. |
| 2. Raybeez (2010-10-27 13:40.51) |
| Egyetértek, ez tényleg zseniális mű! A trilógia másik két darabja (Sóhajok, A könnyek anyja) szintén nagy kedvenc. |
| 1. Ahola (2009-01-07 07:55.08) |
| Még illegális videó másolatban láttam a 80-as évek elején, frankó alámondással :) aki ismeri amiröl beszélek most jót nevet :.Abban az időben ez volt számomra az egyetlen horror film ami napokig idegesített. Egy kis horror film történelem :) Pedig addigra már javában túl voltam Lucio Fulci Zombi filmjein (melyeket most George A Romero dolgoz fel újból), vagy már az akkor még Erdő szelleme néven ismert Gonosz Halottakon, vagy épp Stephen King könyveinek jó részén és és a Kukorica gyermekein. S egyik kedvencem Edgar Alen Poe (író) volt. Nos kiváncsian várnám ,hogy a mostani szuper technikákkal dolgozó Horror filmesek mit tudnának kihozni az akkori technikából, félek nem sok jót. Mert egymás mellet vannak nálam Lucio és Romero zombi filmjei (én Lucioéra mondom ,hogy eredeti), de még mindig a 70-es 80-as filmek viszik el a pálmát, s ez igaz a Pokolra is mert ha szabad ilyet mondani egy Horror filmre akkor a maga nemében klasszikus. Akárcsak egy másik régi kedvencem a "Madarak" magától a mestertöl Alfred Hitchcock-tól. |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Lifeisamovie, 2020-11-26 23:27 | 18 hsz |
| Kérdések | LVNE, 2012-08-18 11:08 | 2 hsz |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| Pokol adatlap |
| Eredeti cím: Inferno |
| Évszám: 1980 |
| Rendezte: Dario Argento |
| Szereplők: Leigh McCloskey, Irene Miracle, Eleonora Giorgi, Daria Nicolodi, Sacha Pitoeff... |
További információk |
| Szereplők fórumai |
| - Dario Argento - Vélemények |
| - Leigh McCloskey - Vélemények |
| - Alida Valli - Vélemények |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu