Fórum - Az élet nélkülem - Vélemények

1 2

59. VAL P (2020-01-22 15:47.34)

Ó, mily mélyen bevitt gyomros, hogy a doki ahelyett, hogy megerősítené Ann abbéli reményeit, hogy vadonatúj életet hord a szíve alatt, arról értesíti a 23 éves lányt, a sajátját is legyőzte a rák, pedig semmilyen versenyt vagy mérkőzést nem írtak ki. Gigászi kérdőjel mögül kell előhalászni a hogyan továbbot. Melankolikus, byroni költeményként is viszonyulhat az ember a hátralévő két–három hónapjához, mint a másik Ann (Annabel) ’A nyugtalanság korá’-ban – a szépségre koncentrálva és iróniát csepegtetve a csúf kikerülhetetlen nyomvonalába gyászszertartásokon, halottasházban, temetőben… Csakhogy ennek az Ann-nek két apró leánykája van, s férje, aki jólelkű bár, de meglehetősen egyszerű figura. Hamar eldönti hát, titkos ügynökké avanzsál, s anélkül, hogy bárkinek is említést tenne a szervezetét emésztő áttétesről, belefog szerettei életének a halála utáni megszervezésébe. Furfanggal és diktafonnal. S ezzel párhuzamosan még önmagát is megkínálja egy kevés olyan élménnyel, miknek még a gondolatával sem játszott el a mókuskerék taposása közben rövid élete során. Több ilyen témájú filmmel is találkozhatunk mostanában, s nyilván Coixet is hatni akar – mi másért forgatott volna? –, de a reléimnek az ő megközelítése, tálalása tűnt idáig a legkevésbé kimódoltnak, a legemberibbnek.

58. Bede István (2018-01-29 12:54.45)

qrva jó film

57. Gitta7 (2015-01-21 20:00.53)

** Sokkal többet vártam a filmtől. Kidolgozatlan történet, gyenge alakítások. Untam.

56. Pindurlányka (2013-07-02 10:16.05)

Az elejétől kezdve tudtam azonosulni a lánnyal, én is pont így csinálnám, ez nem kérdés. Nem gondolom önzőségnek, hogy elhallgatta a betegségét, a legjobb döntést hozta. ~.~

55. Az utolso szamuráj (2012-10-01 19:56.49)

az alaptörténeten lehet gondolkodni,gergő. feltéve,ha van mivel.ezt mondjuk aláírom

54. Saskői Gergő (2012-10-01 18:33.00)

Az alaptörténet nem nagy szám, de a film jól van megcsinálva, érdemes megnézni.

53. Trashfan (2012-07-29 17:01.09)   - (válasz Whyteangel 52. hozzászólására)

Természetesen van olyan is, amitől jó a kedvem:) Én mindenfélét szeretek, de azért bevallom, hogy alapvetően az olyan filmek jönnek be igazán, amik hatnak rám, és most nem úgy értem, amitől nevetek:)

52. Whyteangel (2012-07-29 16:49.56) - (válasz Trashfan 51. hozzászólására)

Te ezeket szereted? :) Vagy azért van a repertoárodban olyan is, ami, amitől bármikor jó kedved lesz? :)

51. Trashfan (2012-07-29 16:48.24)   - (válasz Whyteangel 50. hozzászólására)

Igen, pont ezért tetszett nagyon az írásod, mert azt is leírtad, hogyan hatott rád a film. Ez engem jobban érdekel, mint, hogy milyen hosszú, milyen a fényképezés, blablabla. Nos, ilyen lélek gázolós filmet majd tudok még neked ajánlani, ha szeretnéd.)

50. Whyteangel (2012-07-29 16:44.24) - (válasz Trashfan 49. hozzászólására)

Vannak filmek, amik nagyon le tudnak húzni lelkileg, ez is olyan volt. Nem tudom, hogy ha tudnám mi vár rám, lenne-e kedvem megnézni :) Azokban a filmekben, amiket még nem láttam, meg van esély rá, hogy utána nem érzem azt, mintha a lelkemen gázoltak volna át. De ennek sikerült.

49. Trashfan (2012-07-29 16:39.11)   - (válasz Whyteangel 48. hozzászólására)

Valóban nem írtam még ehhez, és mivel jó régen láttam, nem is vállalkoznék rá, csak, ha újra megnézem. Amihez amúgy most az írásodat olvasva megjött a kedvem. egyébként nagyon szeretem ezt a filmet is..:)

48. Whyteangel (2012-07-29 16:37.56) - (válasz Trashfan 47. hozzászólására)

Amint megnéztem, írni fogok róla :) Te pedig írhatnál erről, mert vagy elsuhantam a véleményed felett, vagy valóban nem írtál még ehhez :)

47. Trashfan (2012-07-29 16:28.11)   - (válasz Whyteangel 46. hozzászólására)

Örülök neki!:) Akkor nosza rajta, tessék megnézni, és várok egy ilyen minőségű írást arról is, mint amilyet erről írtál:)

46. Whyteangel (2012-07-29 16:27.14) - (válasz Trashfan 45. hozzászólására)

Meghozta :) Szépet írtál róla, nagyon tetszett :)

45. Trashfan (2012-07-29 16:21.42)   - (válasz Whyteangel 43. hozzászólására)

Remélem meghozza hozzá a kedvedet.)

44. Trashfan (2012-07-29 16:18.48)   - (válasz Whyteangel 43. hozzászólására)

:))))

43. Whyteangel (2012-07-29 16:18.04) - (válasz Trashfan 42. hozzászólására)

Megtaláltam! Mindjárt el is olvasom, elég sok minden eszedbe juthatott :)

42. Trashfan (2012-07-29 16:17.12)   - (válasz Whyteangel 41. hozzászólására)

Hát...szerintem nagyot nem tévedhetsz vele, szerintem nagyszerű film, írtam is róla, ha gondolod, olvasd el:)

41. Whyteangel (2012-07-29 16:16.10) - (válasz Trashfan 40. hozzászólására)

Ajánlod? :)

40. Trashfan (2012-07-29 16:14.28)   - (válasz Whyteangel 39. hozzászólására)

Ha tetszett, akkor nézd meg a rendezőnő másik remek filmjét, a Szavak Titkos Élete címűt. Hátha az is..:)

39. Whyteangel (2012-07-29 16:12.12)

SPOILER! Teljesen véletlenül találtam meg ezt a filmet - vagy a film talált meg engem, fogalmam sincs-, de már a címe is kellően érdekes volt, majd a képeket elnézve rögtön kedvet kaptam hozzá. Mindig elgondolkodtatnak azok az élethelyzetek, amikkel még nem találkoztam, mert ilyenkor mindig ott van az a bizonyos "HA". Azon már többször elgondolkodtam, hogy mit érezne a környezetem, ha én már nem lennék, azon még nem, hogy milyen lenne, ha én tudnám, hogy van hátra x hónapom. Én valószínűleg először fel sem fognám, majd egy alapos bőgés után a teljes kétségbeesés lenne úrrá rajtam, és először az adna valamennyi megnyugtatást, ha ezt valakinek elmondhatnám, majd miután találkozom a sajnálkozó tekintetekkel, és szembesülnék azzal, hogy másképp bánnak velem, mindent azonnal megbánnék. Még mindezek tudatában is biztosan így tennék, mert ahogy megtudok valamilyen olyan hírt, ami nagyon boldoggá tesz, vagy nagyon elszomorít, egy nyomasztó érzésem támad, ami nyomja a mellkasomat, és ettől igyekszem mielőbb szabadulni. Főhősünk ezekből semmit sem tett meg: A tényt, hogy halálos beteg, talán túlságosan is jól fogadta. Majd képes volt hónapokig úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Az ilyen emberekre fel tudok nézni. Viszont ha valaki az ismerőseim közül csinálná, nem biztos, hogy akkor ezt gondolnám. Valahogy becsapottnak érezném magamat, ha egy hozzám közel álló ember nem mondana el egy ilyen súlyos dolgot. A film alatt végig azon gondolkodtam, hogy mennyire rossz a lány helyzete: Egy lakókocsiban él a férjével és két kislányával. Neki van munkája (amiről nem derült ki, hogy szereti-e vagy sem, de 23 évesen kevés lány álma, hogy éjszakai takarításból tartsa fenn családját), a férje is kap munkát és kettejük kapcsolata elég harmonikusnak tűnik. Lehetne ez sokkal rosszabb is, és sokkal jobb is, ezért egy erős közepesnek találtam. Annyira helyesek voltak a férjével, hogy nem igazán értettem, miért rohan egy másik férfi karjaiba? Majd ezen egy kicsit elmélkedve arra jutottam, hogy talán én is így lennék vele, ha az egyetlen fiúval lettem volna életem során, és 17 évesen - amikor az ember maga is gyerek, és még igazából alig élt, csak ekkor kezdődik az igazi élet - egy kisbaba formájában egy adag felelősséget pakolnak rám. Ezen a plusz szerelmi szálon éreztem némi hiányosságot, ami miatt nem is tudtam 5 csillagot adni. Volt egy különleges lány és egy különleges fiú. Nem sokat tudtak egymásról, nem is igazán számított ez, mert jól érezték magukat a másik társaságában, de az az igazi vibrálás nekem hiányzott, amit én szerelemnek nevezek. (Bár ma már ez a fogalom mindenre rá van aggatva) A filmben elhangzó gondolatokat olyan szépen megfogalmazták, hogy akarva-akaratlanul figyelnem kellett rájuk és sok érdekességre hívták fel a figyelmemet. Ann nagyon körültekintő volt, és elég hamar rájött, hogy milyen teendői vannak még, ahhoz, hogy nyugodt szívvel tudja elhagyni az élők sorát. Tetszett a listája: a lányok szülinapi jókívánságai kedves ötlet volt, nekem eszembe nem jutott volna, pedig fordított helyzetben jó lehet egy gyermeknek hallani ezeket a mondatokat, majd idősebb korában rájön, hogy mennyi szeretet van a szavak mögött, és "anyának erre is volt gondja". Szépen ki volt dolgozva a történet, ezért is ért váratlanul a vége, abból nem kaptunk túlzottan sokat, hogy kivel mi történt ezután, vagy én legalábbis kevésnek éreztem azt az 1-1 jelenetet, amit utána mutattak, picit összecsapták a végét. De összességében nagyon érdekes film, helyesek voltak a szereplők, szép dalok csendültek fel, és egy újabb oldalról mutatták be a készítők, hogy hogyan is lehet hozzáállni a tényhez: 2-3 hónap múlva megy tovább az élet nélkülem...

38. Az utolsó Filmcézár (2012-03-30 12:33.41)   - (válasz Miss bambi 37. hozzászólására)

Meg:)

37. Miss bambi (2012-03-30 12:21.50)   - (válasz Az utolsó Filmcézár 36. hozzászólására)

Talán azért mert nem kedvenc,mert csak azokra adok 5*-ot,de ettől független elég jó,remélem megérted.:)

36. Az utolsó Filmcézár (2012-03-30 12:16.25)   - (válasz Miss bambi 35. hozzászólására)

Köszönöm Bambino.Egy igazi élmény volt olvasni:) Miért csak 4*?:)

35. Miss bambi (2012-03-30 12:12.16)

SPOILER: Már a címében is benne van a film lényege, hogy az élet nélkülem. Vajon milyen.., ki gondol egyáltalán erre, hogy majd milyen lesz az élet ha már nem lesz, kik fognak rám emlékezni, kiknek voltam fontos-e világon. Egyáltalán fontos voltam? Ha az embernek családja van, akkor talán vannak olyan személyek akiknek igen, de mi van, ha teljesen egyedül vagyunk, akkor eszébe jutunk-e majd valakinek, hogy mi léteztünk. Hagyunk-e magunk mögött valamit ami miatt sosem fognak feledni bennünket, gyermekeink, barátaink, szüleink, vagy talán még olyan ember is akivel ha nem is voltunk mindig jóban, de mégis eszébe jutunk olykor-olykor. Egy fénykép, egy hanganyag, egy tárgy, vagy ,egy a fiók mélyén lapuló elfeledett levél..,ezek mind-mind olyan dolgok lehetnek, amik éreztetik a másikkal, hogy hahó itt voltam, Én írtam,Én csináltam,az Én kezem által lett olyan amilyen, vagy bármi ehhez hasonló dolog. Egy fiatal anya ki megtudja, hogy halálos beteg és ezt hallván olyan nyugalommal kezeli,hogy az már valami rémisztő, egyszerűen beletörődött a sorsba, és próbálja a még hátralévő napokat olyanná tenni,hogy az feledhetetlen legyen a családja,gyermekei számára. Nem elég,hogy a napi gondokkal,anyagi helyzet nehézségeivel is meg kell küzdeni,plussz még a betegsége,de akkor is próbál nyugodt,higgadt maradni. Ebben a kis időben,ami még hátra van a halál bekövetkeztéig, biztos átfut az ember agyán,hogy mit kell még tennem, hogy el ne felejtsek valamit,először is szeretetet adni, minél többet,önmagunk lenni még ebben a nehéz időszakban is,egészen a végéig. A kazetták melyekre a saját hangját rögzíti két kislányának, próbálja azt éreztetni,hogy mindig ott van velük,még ha fizikailag nem is, csak egy hang alapján, de persze a szívükben örökké. Találkozni még valakivel utoljára,átélni egy kis szeretetet,egy Férfi ölelését, és viszonzásra találni, ezek még utoljára egy nagyobb lökést adnak neki,melyek által egy kicsit erősebbnek érzheti magát. Maga a film téméja mondhatnám azt,hogy csontig lerágott,számtalan ilyen,ehhez hasonló film készült,de persze ez is más megközelítésből,de benne van az alap téma. Amiért tetszett a film,az,hogy teljesen természetes volt,mintha csak egy ismerősömről szólt volna, nem volt benne semmi de semmi mesterkélt,teljesen valósnak tűnő érzések,semmi nyavalygás illetve sajnálkozás,főleg az anya részéről. Valahol le a kalappal előtte,hogy ezt a szörnyű dolgot így el tudta magában rendezni, mert egy ilyen helyzetben lehet,hogy sokan elvesztik az önkontrollt és magukba roskadnak,a hátralévő napok meg úgy telnek mintha szinte huzogatnánk a strigulákat a falon,ez szörnyű lenne így. Ezt a szörnyű hírt magában emésztette, nem akarta ,hogy környezetére is rávetődjön az,amit Ő belül érez, mert igen is,hogy érzett,csak fegyelmezetten viselte és kezelte a dolgot, amit lehet,hogy más nem így tett volna. Sarah Polley nagy kedvencem a Váratlan utazás óta,már gyerek színészként is megmutatta tehetségét a nézők számára,és hál’ Istennek nem skatulyázódott bele ebbe a szerepbe, mindazonáltal,hogy a legtöbben ehhez kötik a nevét. Örülök neki,hogy készült még jó pár filmje,sőt ,rendez is,és megmaradt minden sztárallűröktől mentes embernek,kinek nem az a fontos,hogy,hogyan virít a vörös szőnyegen,vagy,hogy melyik ékszerkollekciót viselje magát a neves eseményen, hanem a FILM készítés és az abban való részvétel, mely egy igazi színésznek sokkal de sokkal többet ér mindezeknél. Néha tényleg nehéz elhinnem még nekem is,hogy a „kicsi Sarah” végre felnőtt..,mint mi, mindnyájan.

34. Eufrozina85 (2012-02-17 10:11.29) - (válasz Oimuka 33. hozzászólására)

Ó, köszi, nagy vagy! :)

33. Oimuka (2012-02-13 19:41.18)

A filmet teljes egészében feltöltöttem a youtube-ra. Mindenkinek jó filmnézést! http://www.youtube.com/watch?v=t_z9Ha9fnk8

32. Törölt felhasználó (2012-01-04 14:10.16)

Talán 2 éve láttam, és nagyon örültem neki, hogy ráleltem, de a film maga már nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet. Voltak nagyon szép pillanatai, amikor kinn áll az esőben pl, de sajnos olyan tartalmakkal töltötték meg, ami számomra zavaró volt. Nagyon nagy hangsúlyt kapott ez a "másik férfi ölelése" dolog, amit nem tudtam hova tenni, nem sok embernek ez jutna eszébe, ha halál előtt állna. Persze, nincs ezzel baj, de a többi tényezőhöz képest igen nagy szeletet kapott a moziban és számomra ez lerontotta.

31. Mangilla (2011-05-30 08:14.07)

Korábban abszolút nem is hallottam erről a filmről, de valami kapcsán idekerültem az adatlapjára, és - ha már így alakult - elolvasgattam a véleményeket, amelyek szinte egyöntetűen magasztalóak voltak... több se kellett nekem, beszereztem a filmet:) Nos, Az élet nélkülem egy nagy érzékenységgel megfogalmazott, és előadott dráma egy átlagos nő (család) életéről, amely átlagosság egy tragikus esemény miatt megváltozik - pontosabban a főszereplő értékeli át miatta a számára fontos dolgokat. Némi hímsovinizmussal mondhatnám rá, hogy "női film", hiszen látszik rajta, hogy nő készítette, elsősorban nőknek - de ez nem jelenti azt, hogy férfiak számára nem lenne benne semmi épületes, ellenkezőleg! Az emberi kapcsolatokat nagyon szépen - és hitelesen - ábrázolja (pl. a Sarah Polley és Mark Ruffalo közötti messzemenően az lett), de igazából a hangulatokra épít a film; szerintem ugyanis dacára annak, hogy a cselekmény maga elég súlyos, a forgatókönyv, a dialógusok nincsenek nagyon kidolgozva, túldramatizálva (legalábbis filmes eszközökel, hiszen a fényképezés, a zene is elég egyszerű). Mindez nyilván direkt rendezői szándék, s jobb is így, mert több lehetőséget hagy a mondanivaló megemésztésének. Nekem filmként amolyan 4 alát ért, de főleg egyes jelenetek, hangulatok miatt, mert amúgy csak hármas lenne. A drámák kedvelőinek mindenesetre melegen ajánlom!

30. Candypotter (2010-07-27 15:28.33)

Ez a film az egyszerűségével gyönyörködtet, nincs benne túljátszott szerep. Tetszett, hogy a főszereplő nem volt sminkelve, a haja is egyszerű volt, ettől a természetességtől lett olyan magával ragadó az egész. Édesanyámmal is megnézettem, könnyekig hatódott.

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	VAL P, 2020-01-22 15:47	59 hsz
Legjobb jelenet	Manusman, 2013-03-02 03:40	5 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Az élet nélkülem adatlap

Eredeti cím: My Life Without Me

Évszám: 2003

Rendezte: Isabel Coixet

Szereplők: Sarah Polley, Amanda Plummer, Scott Speedman, Leonor Watling, Deborah Harry...

További információk

Szereplők fórumai

- Deborah Harry - Vélemények

- Sarah Polley - Vélemények

- Mark Ruffalo - Vélemények

- Alfred Molina - Vélemények

- Pedro Almodóvar - Vélemények

- Julian Richings - Vélemények

- Amanda Plummer - Vélemények

- Scott Speedman - Vélemények

- Pedro Almodóvar - Új Almodóvar film 2009-ben

- Tyron Leitso - Vélemények