SPOILER:

Annyira jól leírtad a film tartalmát a saját gondolataiddal,hogy nehéz ehhez már valamit is hozzáfűznöm,no de mégis.
Egész jó kis film, de valahogy úgy éreztem,hogy Vivien Leight-nek ez nem éppen a legkimagaslóbb filmje,egy kissé melankólikusnak éreztem benne a játékát,kissé „zavarodottnak”,mintha nem lett volna biztos önmagában,ettől független elég jól hozta a karaktert.
Ezt tükrözték a mozdulatai, a beszéde,a nézése,és még egy pár ilyen apróbb megnyílvánulás.
Tudom..tudom,itt ebben a filmben már nem éppen fiatal,és azt is tudom,hogy itt már eléggé beteg volt,de mégis olyan különös,hogy még ezekben a filmekben is megőrizte a kisugárzását,mert persze ha az van fiatalon valakinek,akkor az megmarad még idősebb korára is,elvileg.Nála úgy érzem,hogy sikerült megőrizni.
Különös például,hogy ebben a filmben,a Vágy villamosában nem igazán érzékeltem a korát,és nem csak azért mert jól tartotta magát,nem,hanem pont azért mert mindig körüllengte,egészen a haláláig egyfajta Női báj,amivel szerintem nem sok színésznő büszkélkedhet.Vivien Leight-en kívül még Audrey Hepburn-nél éreztem pont ugyanezt.
Sajnos Én sem olvastam könyvben ezért nem tudom a filmet ahhoz hozzámérni,illetve megítélni,hogy mennyire volt hasonló,mennyit raktak bele a filmbe,vagy mennyi maradt ki belőle.
Warren Beatty soha nem tartozott a kedvenc színészeim közé,mindig egy ugyanilyen macsó kis férfinak láttam,pont amilyen itt is volt.
Jófésült,kényeskedő,érzékenylelkű és kizsigerli az emberből még a lehetetlent is,csak,hogy Ő előbbre jusson az életben.Lehet,hogy nincs igazam e téren,de így gondolom akkor is.
Ezen tulajdonságok által nem volt nehéz dolga hozni a karaktert,néha nekem már-már irritáló is volt.
Az érzelmeket nem éreztem a filmben,bár tudom,hogy igen csekély mértékben volt jelen,nem csak Vivien részéről,hanem Warren részéről is,az utóbbinál inkább csak a kihasználás.
A drámai vég úgy érzem,hogy kissé összecsapott lett,mintha elvágták volna egy ollóval,rögtön vége lett,bár lehet,hogy ez volt a legjobb megoldás,de nekem kissé hiányérzetem volt e téren.
A különös emberke,aki mindig követte..,háát,azt hittem,hogy valami kiderül az illetőről,hogy mit miért tesz,de ez sem derült ki,csak az,hogy véget vet Karen Stone „szenvedésének”,könnyít a lelkén,és ennyi..,egyszerűen hiányérzetem volt,kellett volna még valami,valami több,hogy ki is volt Ő és miért pont a gyenge lelkű,sebezhető,”lecsengett” színésznőre vetette ki a „hálóját”.De nem így lett.

1. Scsc (2010-07-14 18:43.21)

Talán SPOILERES lesz!
Idősödő nő, fiatal szerető aki élősködik rajta - nem ismeretlen élethelyzet, több film és a klasszikus irodalom is többször feldolgozta már Balzactól Maupassantig. De azok a történetek - legyenek bármily híresek, egy pillanatra sem jutottak eszembe amíg ezt a filmet néztem.
A film alapjául szolgáló mű Tennessee Williams egyik novellája - nem drámája - úgy tudom. Sajnos nem olvastam, mert eddig nem sikerült hozzájutnom.Így nem tudom hogy Jose Quintero rendező mennyire maradt hű a könyvhöz, mindenesetre remek munkát végzett, én mint laikus legalábbis így látom.
Karen Stone, miután elvesztette férjét visszavonul hivatásától a színészettől, a nyüzsgő, csillogó élettől.Szép római lakásában csendre és nyugalomra talál. Élnek azonban a városban valakik, akik épp az ilyen gazdag és magányos nőkre leselkednek. Akárcsak a ragadozók a vadonban:kiszemelik a magányos, sérülékeny, legyengült egyedeket, hogy a megfelelő időben lecsaphassanak rájuk. Azután - felhasználva szeretet-éhségüket, kiszolgáltatottságukat - szépen megélnek belőlük. A "ragadozók": Paolo di Leo - a marchetta - magyarul selyemfiú és a Contessa - grófnő, aki megfelelő részesedésért cserébe összehozza a párokat, vagyis afféle kerítőnő.
Karen mindvégig érzi hogy kihasználják, mégis belemegy a kapcsolatba, mintegy megvásárolja a szerelmet magának. Egyre fontosabb számára Paolo, aki esetenként megalázza őt, hogy aztán az ujjai köré csavarhassa amikor kiengeszteli. A nő pedig készségesen biztosítja számára növekvő luxuskiadásait.
De közben újabb, még jövedelmezőbb áldozat tűnik fel a láthatáron egy elvált fiatal színésznő személyében.
A ragadozók tehát odébbállnak, ígéretesebb prédájukra kell most már koncentrálniuk. Paolo búcsúzóul még könyörtelenül földbe tiporja Karen sérült önbecsülésének a morzsáit is.
Ezekre a morzsákra vár az a nevenincs, kopott külsejű fiú aki kezdettől figyeli, követi őt.Türelmesen várt idáig sorára, pontosan tudta hogy eljön majd az ő ideje.
Mint a keselyű aki eltakarítja a ragadozók áldozatának maradékát. Karen önként kínálja fel magát a háza előtt várakozó fiúnak, hogy tegye befejezetté megsemmisítését.
Ez a dráma katarzisa. Nem találok rá szavakat.
Kegyetlen, mint Tennessee Williams minden alkotása.
Vivien Leigh tehetsége soha nem volt kétséges számomra. Amit itt alakít, nem kevesebb mint a korábbi híres szerepei. Pedig ekkor már beteg volt, ez az utolsó előtti filmszerepe.
Warren Beatty nevét ismertem, de játszani csak most láttam először. Nem fogom többé elfelejteni.
Lotte Lenyát ebben a filmben ismertem meg. Az idős színésznő még így, negatív szerepében is elbűvölő volt.
Szerintem mélyen alulértékelt ez a film, köszönhetően Duncan és Cupp0 fórumozótársaimnak. Kíváncsi volnék a filmmel kapcsolatos véleményükre.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Miss bambi, 2012-06-19 10:16	4 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Tavasz Rómában adatlap

Eredeti cím: The Roman Spring of Mrs. Stone

Évszám: 1961

Rendezte: Jose Quintero

Szereplők: Vivien Leigh, Warren Beatty, Lotte Lenya, Jill St. John, Jeremy Spenser...

További információk

Szereplők fórumai

- Vivien Leigh - Vélemények

- Warren Beatty - Vélemények

- Lotte Lenya - Vélemények

- Vivien Leigh - Kérdések

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk