Fórum - A Silla királyság ékköve (sorozat) - Vélemények (284. oldal)

elejére ... 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 ... végére

11216. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 20:30.07) - (válasz Csakanyu 11206. hozzászólására)

Örülök ha jól érzed Magad nálunk ..én is szoktam nálatok kukkolni ... Korea -nem titkoltan- ezen alkotásokkal kívánt a Világ színpadára lépni ...bemutatva sokat szenvedett népük ,Nemzetük történetét a kezdetektől . Jelene csak azon népeknek van és álmodhatnak értékes ,gazdag jövőt maguknak és az utókornak -akik érzéssel ,értelemmel,megértéssel ,tisztelegve fordulnak elődeik élete ,döntései felé. Korea népe mind a mai napig tiszteleg az állam-alapítóik előtt és őszintén tárták a világ elé fájdalmasan tragikus ,véres múltjukat. Remekek ezek a történelmi drámák -csodálatos szereplők -kirivó tehetséggel megálmodott és létrehozott alkotásaik , a páratlan tehetségű Csillaguk -KIM NAM GIL -Bidám köntösében irányította figyelmünket a Csodás Kelet s benne elsődlegesen Dél-Korea Filmművészete felé. Övé minden érdem ...s köszönő szavunk hozzá szálljon először : a Sillában magunkhoz ölelhettünk Bidám szerepében...s számos páratlanul gazdag film élményt lelkünk legmélyebb rejtekeiben őrizhetünk más koreai alkotások által is. A honfoglalás c. filmben jó okkal kértek fel Kék szemű szereplőt . Véleményem szerint: amíg az ős magyarok eljutottak a Kárpátok vidékére ,s döntésre jutottak hogy a buja pusztában cölöpöket vernek sátraiknak...amíg eddig elértek számos néppel -nemzettel találkozhattak a hosszú út során ...az érzések megállíthatatlanok lehettek az Ő egzotikus barnaságukkal ha egy-egy kék szempár feltűnt horizontjukon ...a keveredés elkerülhetetlensége ...a magyar nép haladó szellemiségét ,a toleranciáját kívánták megjeleníteni !! És erre R. de Niró megjelenése a filmben - teltalálat!!! Bizakodjunk ,hogy hamarsoan ránk köszönt egy konszolidáltabb időszak ,amikor bátran áldozhatnak csodás filmekre is, ...Jó lenne az Árpádházi Királyok életútját -korszakait feldolgozni -és elsőként viszonozni Korea Őszinte történelmi kitárulkozását a világ színpadán !

11215. Mimidici (2012-06-25 19:47.41)

Ezer arcú szépség! http://www.youtube.com/watch?v=xuGSqSiJiN8&feature=related

11214. Mimidici (2012-06-25 19:32.01)

Kis nosztalgia! http://www.youtube.com/watch?v=bXq2O7qY4kQ&feature=fvwrel

11213. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 19:17.39)

[link]

11212. Mimidici (2012-06-25 18:19.47) - (válasz Mimidici 11208. hozzászólására)

Egyébkén a telefonom természetesen koreai! Samsung Galaxy.

11211. Mimidici (2012-06-25 18:17.08) - (válasz Csakanyu 11206. hozzászólására)

Kedves Csakanyu! A véleményem nem változott a Tiédhez hasonló! Nekem nem tetszett én sokkal többet vártam tőle,Franco Nero sem illett bele .Demjén énekli ,Koltay Gergely írta.

11210. Mimidici (2012-06-25 18:10.24) - (válasz Kiváncsifáncsi 11202. hozzászólására)

Semmi pénzért nem hagynám ki! Első a Silla és Bidam Kim Nam Gil,de meg kell ismerni a többit is minél többet. Igen a mi történelmünk is rejt nagyon sok jó témát.Lám Attilát ,Isten ostorát is idegenek vitték vászonra!

11209. Mimidici (2012-06-25 18:06.06) - (válasz Kiváncsifáncsi 11205. hozzászólására)

Látod Fáncsika jó volt ez a kis piszkálás egyből megszólaltak a csendben "lapító" olvasgatók! Jó lenne a Bad Guy is csak félek kicsit a szinkron miatt, mert lehet nam azt kapjuk amit volt szerencsénk kedves fordítóink közreműködésével megismerni.

11208. Mimidici (2012-06-25 18:01.12) - (válasz Berildi 11201. hozzászólására)

Az eső nálunk is rendesen esik,a kinti levegő lehűlt a szobában langyos. A telómat még nem laktam be teljesen,van pár videóm amit csináltam pl a Bumeráng kamionjáról itt jártak Cegléden Voga vadászattal és volt egy kis műsor a mirigyekkel előző este /lám akkor még nem gondoltuk valószínű ez volt az utolsó /

11207. Mimidici (2012-06-25 17:53.08) - (válasz Berildi 11203. hozzászólására)

Berildike a facebookon azt olvastam ,hogy 16.30-kor lesz.Az Origo hírportálon azt írták a Balatoni Nyár összefoglaló után, az meg ha jól néztem 17.10-kor kezdődik?!Marad az hogy majd kiderül.Nekem is a későbbi időpont lenne jó,mert 3/4 5 mire haza érek.

11206. Csakanyu (2012-06-25 17:18.55) - (válasz Kiváncsifáncsi 11204. hozzászólására)

Sziasztok!Be-be ugrok kicsit,néha csak csendben itt "szuszogok".Erre Fáncsika,a szívem szorul és irígykedem kicsit Koreára.Annyi jó történelmi sorozatot csináltak,a mieink meg még azt az egy Honfoglalást is jól elszúrták.Mint ősmagyart,egy kékszemű talján játszik(nincs bajom Franco Neró-val de nem egy magyaros fazon),a történetet is sikerült elbagatelizálni,Demjén dala ami az emberekben megmaradt belőle.Több nagy királyunk is volt,több lehetőség egy jó történelmi filmre.Vannak zenészeink is jók.Tudni kellene élni a lehetőségeinkkel!

11205. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 16:49.28) - (válasz Mamoca66 11199. hozzászólására)

Drága Mamóca ! Már ide van készítve a névsor a közelgő "nagy nap" okán !! Egy koreai szakon tanulótól tudom ,hogy még egy mai témájú film is lesz -a Bad Guyra tippelek ...ez most Európában nagyon időszerű ...és TÜKÖR is lenne... de ez még nem ismert.. melyik lesz .. A City Huntert még sajna nem tudtam megnézni ...időm véges ... sajna csak a listám növekszik ...mostanság . Puszi Fáncsi

11204. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 16:42.06) - (válasz Kiváncsifáncsi 11202. hozzászólására)

Most olvasom -vagy még mindig a Szkita - Hun Szarvas nép eredete c. Könyvet ... és meg kell mondjam épp tegnap a teraszon a napernyő alatt lapulva (az istentelen hőségtől pihegve)az villant át az agyamon ,hogy bizony nekünk is meg kellene filmesíteni ezt az Árpádházi- korszakát is történelmünknek az is világszám/szenzáció lenne !!! Sokan abban a hitben vannak ,hogy úgy van /volt ahogyan az István a király,c. r. operában megéneklik István &Koppány történetét ... Sokan nem tudják(és lassan véget ér az életük ) hogy III. Béla nagyhatalommá nemesítette az akkori Magyarországot !!!+ Sokan nem tudják hány tehetséges ifjú királyunk végezte be életét harmincas évei elején vagy még annál is hamarabb elvetemült haszon lesők, mesterkélő kezek nyomán .... Ha majd eljön az idő ,hogy országunk levetheti az adósság okozta rémséges terheket ...jó lenne ha a mi tehetséggel áldott művészeink is odatehetnék magukat a vászonra - és hitelesen elénk tárulhatna őseink élete ...s talán jobbn megértenénk múltunk által értékeinket ... ...úgy érettségiznek le diákok ,hogy nem tudják a magyar királyokat időben elhelyezni és nem ismerik a munkásságukat ...

11203. Berildi (2012-06-25 16:18.46)

En ugy tudom 15.30 -kor vagy 16.30-kor vetitik.Na majd kiderul. De amikor a tanfolyamon leszek nem latom,sebaj megnezem a neten.

11202. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 16:18.34) - (válasz Mimidici 11198. hozzászólására)

Zsepi kel(ett nekem és sokunknak akik láttuk) Nagyon -keresem a szót - mert az ,hogy jó nem nagyon fedezete .... Egészen elképesztő!! Tehát én csak azt javallhatom tiszta szívvel -hogy látnia kell mindenkinek !!!

11201. Berildi (2012-06-25 16:14.09) - (válasz Mimidici 11198. hozzászólására)

Szia Mimike!! Ugye gyorsan meg lehet szokni a jot.En most toltottem le a telomra a nyelvtanfolyam anyagat,itt legalabb mar biztos meg van. Barmikor megtudom nezni ha valamit nem ertek. Itt szakad az eso,nalatok? Jol lehult a levego,de a szobaba meg meleg van.

11200. Aniko0723 (2012-06-25 15:47.16) - (válasz Mamoca66 11199. hozzászólására)

Szerintem jobb lenne a híradó után este 8 v 9kor, nyáron a nagy melegben 6 óra után lehet kimenni kapálni, öntözni stb. Hát remélem vmi jó időpontot választanak.

11199. Mamoca66 (2012-06-25 15:30.54)

Kedves Fáncsika! Igazán nagyon jólesik,hogy mint ritkán írogatóst is számon tartasz,de azért a háttérben olvasóként vagyok.Nyáron vannak pár napos kihagyások,mert telekjárat van,és ott lassu az internet inkább nem viszem a laptopomat.Nagyon jó lesz a Yi San,most néztem meg,hogy juli.6 pénteken lesz vége az Angyali érintés szappanoperának,remélem nem a 15.10 órai helyére teszik be.Ez után még fut két sorozat,jó lenne,ha azok korábbra kerülnének és a Yi San 18.40 adnák,de az lenne a legjobb,ha fő műsorídőben vetítenék. Fáncsika nagyon vártam,hogy a City Hunterről egy pár mondatot írsz.

11198. Mimidici (2012-06-25 14:34.03) - (válasz Kiváncsifáncsi 11197. hozzászólására)

Szia Fáncsika! Megszoktam,csak a buszon nehéz használni,mert sok helyen nincs térerő,meg ráz és nem oda nyúlok ahova kell,de én nagyon szeretem! Tudod az utóbbi idben napi 14-15 sőt volt hogy több órát töltöttem gép előtt és már látni is utálom sokszor.A hét végén be se kapcsoltam mert megint kezd olyan hangja lenni mint hoffer traktornak,már megbeszéltem a sráccal aki szokta karbantartani,hogy átviszem hozzá. Kajszit szoktam kapni az östermelőimtől ,remélem idén is megtartják kedves szokásukat.Minden évben befőzm dzemnek amit kapok ki tudja meddig lesz ilyen jó sorom hogy nem kell vennem.Van több éves lekvárom is mindig a legrégebbit használom,mert elég sok fogy. A korona hercege lesz a címe a YI SAN-nak és a balatoni nyár összefoglalója után lesz.Gyorsan megnéztem az összefoglaló 17.30-kor szokott kezdődni,ha így van akkor haza érek a kezdésre és nézhetem,mert ezt még nem láttam!

11197. Kiváncsifáncsi (2012-06-25 13:25.10) - (válasz Mimidici 11196. hozzászólására)

Szia Mimike! Nekem is tetszik .... Nekem csak a fagyasztóba került meggy ...Most kajszira vadászom ...de nagyon drága 690 Ft/kg-tól ... Fogjuk a melegre ,hogy nem jönnek a Lányok ... Rhea Sylvia is olyan rég volt ...Mamóca is ki tudja merre jár ..Marika Pattyka is elbújdostak ...Pedig Berildike tudatta ,hogy JÚLIUS 09-Től YI SAN AZ M1-en... Már megszoktad az új telót?

11196. Mimidici (2012-06-25 09:42.31) - (válasz Kiváncsifáncsi 11195. hozzászólására)

Szia Fáncsika! Nagyon jó ez a video! Mindenki jól megérdemelt pihanését tölti? Én a hét végén meggye tettem el kb 20-25 kilót. Egy részét fagyasztottam kimagozva,üvegbe is került és dzsemet is készítettem.

11195. Kiváncsifáncsi (2012-06-24 21:30.12)

http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=fvwp&v=Z_Pa5oQdMcE

11194. Kiváncsifáncsi (2012-06-24 20:59.53)

Centi : Haha... már csak 21 napig kell várni...

11193. Mimidici (2012-06-23 21:52.18) - (válasz Onna 11162. hozzászólására)

Sziasztok! Nem tudom mi az ok,de nagyon bosszant ,mert én sem tudtam szavazni!

11192. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 20:12.47)

Sziasztok Kislányok ...Hoztam az ŐSI múétunkból egy kis érdekességet Marton Veronika tollából : 11188-11191 Hsz-ekben ... Jó olvasást Puszi Fáncsi

11191. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 20:09.20)

Nemzetvesztő királynék V. rész - Géza fejedelem, Adelhaid és Koppány Adelhaiddal, Géza fejedelem második feleségével érkezett tízezer fegyveres lovag a pilisi királyi udvar közvetlen közelében telepíttetett le. Mondván, a keresztény asszony ne érezze idegenül magát a pogány Pannóniában, vegyék körül az övéi. Csakhogy e siserahad inkább volt cseh, német, semmint lengyel. S nemcsak Adelhaidot vették körül. Gézát, (miként majdan a bajor Gizella kísérete Istvánt, a fiát) elszigetelték a népétől. Magyar, ki szólni kívánt a fejedelem-királlyal, rajtuk keresztül jutott csak be az udvarba. S akkor sem biztos, hogy az uralkodó, hanem inkább Adelhaid vagy az udvaroncai elébe került. Géza fejedelem (Österreichische Nationalbibliothek, Wien) A krónikaíró szerzetesek a korabeli eseményeket századokkal később foglalták írásba; s nagy előszeretettel burkolták az isteni rendelés mezébe az igencsak földi eredetű erőszakot, kényszert: Gézát „égi szózat” (esetleg az asszonya, Adelhaid) „figyelmeztette, hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl”.1 Így aztán 994-ben a fiával, a 969 táján született Vajkkal és az egész háza népével együtt kereszténnyé lett.2 A Prágából meghívott Adalbert (Vojtěch) püspök keresztelte meg őket, s készítette elő a terepet Némethonból való fegyveres sereg és számos lovag érkezésére.3 Ezzel kezdetét vette a Quedlinburgban kiagyalt terv: Pannónia német érdekkörbe vonása. Adalbert (Vojtěch) püspököt agyonütik a poroszok (részlet a gneseni Dóm kapujáról, Lengyelország) A fejedelmi udvarban ügyködött az Apuleiából való, a magyar forrásokban Tata néven említett San Severino-i Adeodat gróf, Vajk első nevelője. Térítés dolgában nem bizonyult eléggé erélyesnek, s rövidesen felváltotta a királyi családot megkeresztelő, nagy eréllyel térítő harcias Adalbert. Ez egyháziakat idegen lovagok, fegyveres csapatok4 követték, hogy fegyverrel támogassák a térítés munkáját.5 - Wolfgerrel és Hedrikkel, a két hennebergi gróffal 300 lándzsás katona érkezett. - A bajor wasserburgi Wencellint, Koppány gyilkosát negyven fegyveres kísérte. - A Szentföldre igyekvő sváb Hont és Pázmán hadával Géza segedelmére Pannóniában maradt. - A lébéni Poth, más néven Ernestin sok „vitézzel jött Magyarországba”… és így tovább. Csupa-csupa német, lengyel egy szál se, legalábbis a krónikák szerint nem. Hont/Hund lovag kutyafejes zászlajával és pajzsával (iniciálé a Képes Krónikából) A keresztségben mind Géza, mind a fia, Vajk a Stephanus (koszorúzott) nevet kapta. Emiatt nevezik a német évkönyvek Gézát királynak, holott a magyar hagyomány szerint az első nyugati értelemben vett király a fia, István volt. „Az égi trónról jöve szózat” egyúttal arra is intette Gézát: „mivel keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téríteni illy nagy nemzetet… ennek véghez vitelét a felséges isten kegyelme a tőle származandó Szent Istvánra bízta vala.”6 A bécsi udvarból előkerült latin nyelvű magyar krónikák Géza szigorát, kegyetlenségét emelik ki: A parancsai teljesítését megkövetelte, az ellenszegülőket kegyetlenül megbüntette, leverte. Már az országlása kezdetén amennyire keményen bánt az övéivel, olyan engedékeny volt a keresztények és az idegenek iránt. A királyné és a környezete, továbbá a pap-tanácsadók hatására minden eszközzel igyekezett őseinek a nemzettel megosztott hatalmát a saját kezében összpontosítani. S éppen ez volt a német-római császár célja. Utólag, 1000 év távolából és a bekövetkezett események ismeretében úgy tűnik, Géza a saját udvarában elszigetelődött. Idegen papok, lovagok vették körül. Feltűnő a krónikások, és későbbi történészek igyekezete, hogy Gézát vérszomjas, kegyetlen tirannusként tüntessék fel. Minden magyarellenes ténykedést, kegyetlenséget, erőszakot neki tulajdonítottak: Elrendelte a hittérítést, holott még meg sem kereszteltetett. Követséget menesztett Európába, hogy lovagokat toborozzon a népe ellen. Kegyetlenül pusztította a saját fajtáját az idegen érdekek kedvéért. Ő, csakis ő ostorozott, büntetett, hogy a hazáját a magyarjaival együtt mielőbb német érdekkörbe terelje. Mintha Adelhaid és a környezete ártatlan bárány lett volna. A latin nyelvű krónikák mindegyike Mária Terézia korában került elő. Ez gyanakvásra ad okot. Talán valahol a bécsi császári levéltár zárolt zugában rejtezik a magyar ősgeszta. A krónikaírók abból meríthettek, s a mindenkori politikai kívánalomnak megfelelően csűrték-csavarták a magyar eseményeket. Nagy gondossággal bizonyos részeket kihagytak, bizonyos részeket beleírtak, de azért imitt-amott elszólták magukat: Kézai Géza szelídségét, engedékenységét, befolyásolhatóságát említi fel:„…nemzete megtérítése dolgában s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök rendelése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde ezért követeket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek híreszteljék… sok ispánok, vitézek és nemesek jöttek hozzá a keresztények országaiból, némelyek Isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen, kik a hitet nem vennék föl, segítsék; mások, hogy ezen pogányoktól, üldözőiktől megszabaduljanak: mert a pogányságban élt nemzet kegyetlen üldözője vala a keresztényeknek.”7 Pedig a magyarok számára nem voltak ismeretlenek a keresztény tanok. A hon-visszafoglalás után néhány évtizeddel Zombor, az erdélyi gyula kíséretében megjelent Pannóniában Hierotheosz és több bizánci térítőtársa. Erdélyben sokakat megtérítettek, megkereszteltek. Bulcsú, Ajtony és más előkelőségek megtérése nem mese. Az eredményes térítésért 950 táján Theophülaktosz, konstantinápolyi pátriárka Hierotheoszt Turkia (Pannónia) püspökévé szentelte. A bizánci kereszténység ismeretében a pannóniai magyarok a nyugati térítőket sem fogadták ellenségesen. Bulcsu, magyar vezér megkeresztelése (948, Bizánc, XIII. századi görög miniatura)8 A térítéseket Pilgrin, lorchi érsek, majd Passau püspöke szervezte meg. VI. Benedek9 pápához írt leveléből kitűnik, a térítés eleinte valóban békében folyt: „Maguk a barbárok, ha mindjárt többen közülök még pogányságban sínylődnek, nem ellenzik alattvalóik keresztelését, s a papoknak megengedik, hogy járhassnak s kelhessenek, merre s hova nekik tetszik… A dolgok oly pontosan állanak, hogy az egész magyar nemzet hajlandó a szent hit elfogadására.” 10 Géza az Adelhaid és Adalbert sugallta, a szkíta szokásjoggal ellenkező politikája miatt a nemzet támogatására nem számíthatott, ezért a fejedelemsége legelső évétől kezdve a haláláig folyvást külföldi szövetkezésben és a nyugati egyházban keresett támaszt. Minden bizonnyal nem tehetett mást. A keresztény lengyel asszony gondoskodhatott arról, hogy közvetlenül senki ne jusson Géza elébe: A saját alattvalói ellenében az országba édesgetett, s általa különösen kegyelt idegen lovagok és papok tanácsára, támogatására támaszkodott. A jövevény németek előtérbe kerülése az ősi szokásaikhoz és jogaikhoz ragaszkodó magyarok érzületét méltán sértette: „A magyar nemzet nagyjai gyűlésre hivattak össze. E gyűlésen komolyan megintették őket, hogy kikeresztelkedjenek, mert ha nem, erőszakkal lesznek megkeresztelve Adalbert unszolására határozatba ment az is, miután nem tűrhető, hogy keresztények pogányoknak legyenek rabjai, az összes keresztény foglyok szabadon bocsáttassanak, … sőt, mívelésre alkalmas telkeket kapjanak.”11 Ez azt jelentette, hogy a magyar krónikákban község (communitas) néven emlegetett nemzeti gyűlés csak Géza idejéig gyakorolhatta a hagyományos szkíta szokásjogot, később már nem. Az Adalbert vezényelte, a nemzet szellemétől idegen uralom népszerűtlen volt. Még gyűlöletesebbé tette Géza asszonyának, a férfias, iszákos, dölyfös, dühében az emberöléstől sem irtózó lengyel Adelhaidnak, továbbá az udvartartásának az ország dolgaiba való illetéktelen beavatkozása, a nemzet ősi alkotmányos jogainak felszámolására irányuló törekvése. (Adelhaidnak e tulajdonságait némely forrás ugyanezen szavakkal Gézának tulajdonítja. MV) Az erőszakosan térítő szerzetesek nyomában loholó német fegyveresek először a gyepűvidéket szállták meg, szakították el a dunántúli részektől. A határt őrző magyarok nem összefogva, egymásra támaszkodva, hanem gyepűnként külön-külön harcoltak a betolakodó foglalók ellen; az egyesülés elmulasztása miatt a védelmi harcuk bukásra volt ítélve. A magyarok és a németek közti háborúságról a latin nyelvű krónikák mélyen hallgatnak. Egyedül a pannonhalmi apátság 1001-ben kelt, I. Istvánnak tulajdonított un. „alapító okirata” tesz halovány említést róla. Ez okmányt megszokásból nevezik alapítólevélnek; a tartalmát tekintve valójában a veszprémi Szent Mihály Egyháza és a Pannonhalmi Apátság közti javadalmi vita záróokirata. Az eredete12 vitatott, mégis van benne néhány olyan adat, miszerint az írnok tudott a Géza és István uralkodása idején lezajlott véres eseményekről, s különbséget tesz a németek és a gyepűvédő magyarok harca és a koppányi szabadságharc között.

11190. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 20:04.39)

Adalbert (Vojtěch) püspököt agyonütik a poroszok (részlet a gneseni Dóm kapujáról, Lengyelország) A fejedelmi udvarban ügyködött az Apuleiából való, a magyar forrásokban Tata néven említett San Severino-i Adeodat gróf, Vajk első nevelője. Térítés dolgában nem bizonyult eléggé erélyesnek, s rövidesen felváltotta a királyi családot megkeresztelő, nagy eréllyel térítő harcias Adalbert. Ez egyháziakat idegen lovagok, fegyveres csapatok4 követték, hogy fegyverrel támogassák a térítés munkáját.5 - Wolfgerrel és Hedrikkel, a két hennebergi gróffal 300 lándzsás katona érkezett. - A bajor wasserburgi Wencellint, Koppány gyilkosát negyven fegyveres kísérte. - A Szentföldre igyekvő sváb Hont és Pázmán hadával Géza segedelmére Pannóniában maradt. - A lébéni Poth, más néven Ernestin sok „vitézzel jött Magyarországba”… és így tovább. Csupa-csupa német, lengyel egy szál se, legalábbis a krónikák szerint nem. Hont/Hund lovag kutyafejes zászlajával és pajzsával (iniciálé a Képes Krónikából) A keresztségben mind Géza, mind a fia, Vajk a Stephanus (koszorúzott) nevet kapta. Emiatt nevezik a német évkönyvek Gézát királynak, holott a magyar hagyomány szerint az első nyugati értelemben vett király a fia, István volt. „Az égi trónról jöve szózat” egyúttal arra is intette Gézát: „mivel keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téríteni illy nagy nemzetet… ennek véghez vitelét a felséges isten kegyelme a tőle származandó Szent Istvánra bízta vala.”6 A bécsi udvarból előkerült latin nyelvű magyar krónikák Géza szigorát, kegyetlenségét emelik ki: A parancsai teljesítését megkövetelte, az ellenszegülőket kegyetlenül megbüntette, leverte. Már az országlása kezdetén amennyire keményen bánt az övéivel, olyan engedékeny volt a keresztények és az idegenek iránt. A királyné és a környezete, továbbá a pap-tanácsadók hatására minden eszközzel igyekezett őseinek a nemzettel megosztott hatalmát a saját kezében összpontosítani. S éppen ez volt a német-római császár célja. Utólag, 1000 év távolából és a bekövetkezett események ismeretében úgy tűnik, Géza a saját udvarában elszigetelődött. Idegen papok, lovagok vették körül. Feltűnő a krónikások, és későbbi történészek igyekezete, hogy Gézát vérszomjas, kegyetlen tirannusként tüntessék fel. Minden magyarellenes ténykedést, kegyetlenséget, erőszakot neki tulajdonítottak: Elrendelte a hittérítést, holott még meg sem kereszteltetett. Követséget menesztett Európába, hogy lovagokat toborozzon a népe ellen. Kegyetlenül pusztította a saját fajtáját az idegen érdekek kedvéért. Ő, csakis ő ostorozott, büntetett, hogy a hazáját a magyarjaival együtt mielőbb német érdekkörbe terelje. Mintha Adelhaid és a környezete ártatlan bárány lett volna. A latin nyelvű krónikák mindegyike Mária Terézia korában került elő. Ez gyanakvásra ad okot. Talán valahol a bécsi császári levéltár zárolt zugában rejtezik a magyar ősgeszta. A krónikaírók abból meríthettek, s a mindenkori politikai kívánalomnak megfelelően csűrték-csavarták a magyar eseményeket. Nagy gondossággal bizonyos részeket kihagytak, bizonyos részeket beleírtak, de azért imitt-amott elszólták magukat: Kézai Géza szelídségét, engedékenységét, befolyásolhatóságát említi fel:„…nemzete megtérítése dolgában s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök rendelése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde ezért követeket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek híreszteljék… sok ispánok, vitézek és nemesek jöttek hozzá a keresztények országaiból, némelyek Isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen, kik a hitet nem vennék föl, segítsék; mások, hogy ezen pogányoktól, üldözőiktől megszabaduljanak: mert a pogányságban élt nemzet kegyetlen üldözője vala a keresztényeknek.”7 Pedig a magyarok számára nem voltak ismeretlenek a keresztény tanok. A hon-visszafoglalás után néhány évtizeddel Zombor, az erdélyi gyula kíséretében megjelent Pannóniában Hierotheosz és több bizánci térítőtársa. Erdélyben sokakat megtérítettek, megkereszteltek. Bulcsú, Ajtony és más előkelőségek megtérése nem mese. Az eredményes térítésért 950 táján Theophülaktosz, konstantinápolyi pátriárka Hierotheoszt Turkia (Pannónia) püspökévé szentelte. A bizánci kereszténység ismeretében a pannóniai magyarok a nyugati térítőket sem fogadták ellenségesen. Bulcsu, magyar vezér megkeresztelése (948, Bizánc, XIII. századi görög miniatura)8 A térítéseket Pilgrin, lorchi érsek, majd Passau püspöke szervezte meg. VI. Benedek9 pápához írt leveléből kitűnik, a térítés eleinte valóban békében folyt: „Maguk a barbárok, ha mindjárt többen közülök még pogányságban sínylődnek, nem ellenzik alattvalóik keresztelését, s a papoknak megengedik, hogy járhassnak s kelhessenek, merre s hova nekik tetszik… A dolgok oly pontosan állanak, hogy az egész magyar nemzet hajlandó a szent hit elfogadására.” 10 Géza az Adelhaid és Adalbert sugallta, a szkíta szokásjoggal ellenkező politikája miatt a nemzet támogatására nem számíthatott, ezért a fejedelemsége legelső évétől kezdve a haláláig folyvást külföldi szövetkezésben és a nyugati egyházban keresett támaszt. Minden bizonnyal nem tehetett mást. A keresztény lengyel asszony gondoskodhatott arról, hogy közvetlenül senki ne jusson Géza elébe: A saját alattvalói ellenében az országba édesgetett, s általa különösen kegyelt idegen lovagok és papok tanácsára, támogatására támaszkodott. A jövevény németek előtérbe kerülése az ősi szokásaikhoz és jogaikhoz ragaszkodó magyarok érzületét méltán sértette: „A magyar nemzet nagyjai gyűlésre hivattak össze. E gyűlésen komolyan megintették őket, hogy kikeresztelkedjenek, mert ha nem, erőszakkal lesznek megkeresztelve Adalbert unszolására határozatba ment az is, miután nem tűrhető, hogy keresztények pogányoknak legyenek rabjai, az összes keresztény foglyok szabadon bocsáttassanak, … sőt, mívelésre alkalmas telkeket kapjanak.”11 Ez azt jelentette, hogy a magyar krónikákban község (communitas) néven emlegetett nemzeti gyűlés csak Géza idejéig gyakorolhatta a hagyományos szkíta szokásjogot, később már nem. Az Adalbert vezényelte, a nemzet szellemétől idegen uralom népszerűtlen volt. Még gyűlöletesebbé tette Géza asszonyának, a férfias, iszákos, dölyfös, dühében az emberöléstől sem irtózó lengyel Adelhaidnak, továbbá az udvartartásának az ország dolgaiba való illetéktelen beavatkozása, a nemzet ősi alkotmányos jogainak felszámolására irányuló törekvése. (Adelhaidnak e tulajdonságait némely forrás ugyanezen szavakkal Gézának tulajdonítja. MV) Az erőszakosan térítő szerzetesek nyomában loholó német fegyveresek először a gyepűvidéket szállták meg, szakították el a dunántúli részektől. A határt őrző magyarok nem összefogva, egymásra támaszkodva, hanem gyepűnként külön-külön harcoltak a betolakodó foglalók ellen; az egyesülés elmulasztása miatt a védelmi harcuk bukásra volt ítélve. A magyarok és a németek közti háborúságról a latin nyelvű krónikák mélyen hallgatnak. Egyedül a pannonhalmi apátság 1001-ben kelt, I. Istvánnak tulajdonított un. „alapító okirata” tesz halovány említést róla. Ez okmányt megszokásból nevezik alapítólevélnek; a tartalmát tekintve valójában a veszprémi Szent Mihály Egyháza és a Pannonhalmi Apátság közti javadalmi vita záróokirata. Az eredete12 vitatott, mégis van benne néhány olyan adat, miszerint az írnok tudott a Géza és István uralkodása idején lezajlott véres eseményekről, s különbséget tesz a németek és a gyepűvédő magyarok harca és a koppányi szabadságharc között. A Pannonhalmi Alapítólevél ekkép utal a gyepűvédők szabadságharcára: „Midőn ugyanis a háborúk zivatara kitört s a németek és a magyarok közt nagy villongás támadt… (Ingruente bellorum tempestate, qua inter Theotonico et Ungaros seditio maxima excreverat.)13 Ez még Géza életében a teutonok, azaz a németek és a magyar gyepűvédők közti fegyveres, egymástól elszigetelt harcára utalhat. Megpróbálták útját állni a német-római bekebelezésnek. A 948-949 táján született Géza, Taksony fia 972-ben, az atyja halála után lett a magyarok vezére. 25 évnyi uralkodás után, 997-ben, 48 éves korában hirtelen hunyt el.14 A feladatát bevégezvén, a továbbiakban nem volt rá szükség. Sem a halála körülményeit, sem a nyugvóhelyét nem említik a források, pedig igazán „nagy szolgálatot tett” a nyugati kereszténységnek, s a német-római császárnak: Visszavonta a határt a Lajtáig, beengedte a fegyveresek kísérte hittérítőket, birtokhoz segítette a kóbor lovagokat, a keresztény szolgákat, s szolgává tette becsületes, tisztességes, hithű népét. Igaz-e, nem-e, a kezéhez sok vér tapadt: S a római keresztény egyház szerint az ilyen embert, lett légyen az fejedelem vagy közrendi, soha nem illette kegyelet. Géza tehát befejezvén a küldetését és meghalt. A fiára, a friss erejű, fiatal, makulátlan életű, Istvánra korlátlan királyi hatalmat hagyott örökül.

11189. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 20:01.19)

„A pannóniaiak országa a boldog ifjú akaratára figyelmezett”15, vagyis létrejött az egyszemélyes vezetés: A magyar alkotmányos szkíta szokásrendet felváltotta a nyugati országokban szokásos abszolutisztikus egyeduralmi kormányzás. „Géza és István a pápa, illetve az egyház hatalmának kétségkívül önkényt ajánlkozának alávetni magokat…”16 Cserébe mind a német-római császártól, mind a pápától támogatást kaptak, csakhogy mielébb létrejöjjön a német módra megszervezett, ellentmondást nem tűrő, despotikus egyeduralkodói hatalom. Géza és a környezete erőszakos kormányzása megbontotta az ősi szkíta államjogi viszonyokat. Ez szerfölött kedvezett a német-római császár és a pápa egybefonódott politikai és vallási bekebelezési törekvéseinek. Ám az ország keresztény állammá való szervezését nem ő, hanem István végezte el. Rá hárult a feladat, hogy befejezze az atyja megkezdett „művét”, s végérvényesen a „kereszténység aklába” terelje népét. István király névjegye a pannonhalmi alapítólevélről Ezt elégelték meg a dunántúli vezérek, elégelte meg a dunántúli nép. Koppány, somogyi vezér főségével nemzeti ellenállás, fegyveres felkelés kerekedett. Özönlöttek a dunántúli fő-és közrendi magyarok Koppány zászlaja alá. A Pannonhalmi Alapítólevél ekképp utal a Koppány vezette szabadságharcra: „… a polgári háború veszedelme által szorongattatván, Somogy vármegye ki akarván űzni engemet atyáim székéből… (uolente comitatu quodam nomine sumigiense patna me sede repelle…)”17 Koppány név szerint nem említtetik, de a krónikák neki, Somogyország vezérének tulajdonítják e „felségsértő” szándokot. Koppány halálát részletesen leírják a krónikák. Koppány hada nem Esztergomot, a fejedelmi székhelyet támadta meg, hanem Veszprém, a német lovagok központi fészke, Gizella királyné székhelye ellen vonultak. A hősiesen harcoló magyarok vereséget szenvedtek, Koppányt megölték, lefejezték, testét szégyenteljes módon, a magyar lelkiségtől idegen, német kegyetlenséggel felnégyelték. Elfogott vitézeit megtizedelték, az életben hagyottak javait elvették, szolgaságba taszították. Az elkövetők, Istvánnal az élen az egyháztól feloldozást nyertek: Mondván, Istennek tetsző tett volt a kereszténység ellenségeinek ilyetén megsemmisítése. A sokadik, de az első félországra kiterjedő magyar szabadságharc elbukott. Az eladdig születési jogon szabad magyar szolga lett a saját hazájában. Koppány, az Árpádok legidősebb tagjaként a szkíta szokásjog, illetve a Vérszerződés értelmében teljes joggal tartott igényt a megüresedett fejedelmi székre. Úgy vélte, Somogyország uraként és a csatlakozott dunántúliakkal elegendő katonai erővel rendelkezik, hogy megszabadítsa az országot az idegenektől, kiűzze a tűzzel-vassal térítő papokat, s visszaállítsa az ősi jogrendet, amikor nem volt még különbség magyar és magyar között. Szabadságharca a Vérszerződés értelmében jogos volt: „A hazát eláruló, a magyarság és az ország vesztét okozó, az idegenek szabad prédájává tevő hatalom, továbbá az azt elősegítő felelős személyek elleni minden megmozdulás és szabadságharc törvényes… és jogos ma is a magyarság minden, a nemzeti függetlenségért folytatott fegyveres vagy fegyvertelen megmozdulása.”18 A nemzeti felkelés Géza fejedelem elhunyta után, 997-ben vagy 998-ban tört ki. A krónikák rútul megrágalmazták a becsületes, a szkíta szokásjogokhoz ragaszkodó Koppányt: „Géza fejedelem halála után Koppány Szent István király anyját vérfertőző házasságban (per icestuosum copulare connubium) magához akarta kötni, Szent István királyt meg akarta ölni, és a fejedelemségét a maga hatalma alá akarta hajtani.”19 E rágalmat a mai történetírás is tényként kezeli, elfogadja, sőt elméleteket gyárt hozzá. Pedig elegendő lenne egybevetni a krónikaírók említette „tényeket” a korabeli magyar szokásokkal, a szkíta szokásrenddel, s rögtön kipukkadna évszázadok alatt óriásira növesztett hazugság-léggömb. A magyar források elhallgatják, de Géza özvegye nem Sarolta, az erdélyi Gyula leánya, hanem a lengyel Adelhaid volt. István édesanyja nem sokkal a fia születése után meghalt. Így Thuróczy előadása csak Adelhaidra vonatkozhatott. Folyt.köv.

11188. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 19:50.45)

A lengyel források szerint Adelhaid20 Géza fejedelem halálának évében, 997 szeptemberében Esztergomban 42 éves korában elhunyt. Ezután sem a német, sem a lengyel források nem említik. A halálának körülményei ismeretlenek. Érdekes módon a fejedelmi pár egyazon évben halt meg. Vajon támadás érte őket? Méreg vette el az életüket? Esetleg mindketten egyszerre vagy közvetlenül egymás után természetes halált haltak? Csak találgatni lehet. Vajon miként vehette volna Koppány feleségül, ha meghalt? Ha feltételezzük, hogy Géza valamivel előbb halt meg, mint Adelhaid, akkor Koppánynak nagyon gyorsan kellett érvényesítenie a régi magyarok állítólagos levirátus-szokását, hogy feleségül vegye az özvegyet, s a kezével együtt elnyerje az országot. A levirátus intézménye keleten dívott: Az özvegységre jutott asszony a vagyonával (hozományával) együtt a meghalt férj legidősebb férfirokonának a tulajdonába ment át. Csakhogy ez a magyaroknál kissé másképp festett: A régi magyarok egy feleséget tartottak. A krónikákban szó nincs a több feleségről. A sok feleséget tartó bihari fejedelmet, emiatt méltán gúnyolták Mén-Marótnak (Csődör-Marótnak). A régiségben, de a közelmúltban is némely magyar vidéken valóban szokás volt, hogy a magyar asszonyok férjük férfi testvéreit öregebbik vagy kisebbik uruknak szólították. Ám ez inkább arra utalhatott, hogy az özvegyet a magyar nagycsalád felkarolta, nem hagyta a sorsára. Bizonyára az is előfordulhatott, ha valamely feleséges ifjú ember meghalt, az özvegyét, a nőtlen testvére vette el. A magyar házassági erkölcs híres volt. A XI. században Pannóniát látogató arab utazók írják, a magyar asszonyok még akkor is hűséggel várták vissza a párjukat, ha azok évekig idegenben háborúskodtak.21 Ha a levirátus intézménye megvolt a régi magyaroknál, akkor azt szigorúan az elhalt férj, jelen esetben Géza fivére érvényesíthette. Ám Géza és Koppány rokoni kapcsolata mindmáig nem tisztázott. A XIV. századi Képes Krónika említi először, hogy Koppány vezér Tar Zerind22 fia volt, s anyai ágon I. István nagybátyja lehetett: „Koppány és István anyja között valami rokonság létezett”23 Leginkább az mond ellent Koppány házasulási szándokának, hogy Géza asszonya idegen volt, keresztény. S a somogyi vezér éppen ellenük, az idegenek ellen fogott fegyvert. Emiatt nem feltételezhető, hogy a magyarokra romlást hozó idegen asszonyra ácsingózott volna. A krónikák Koppányról szóló tudósításai a hógolyó-elven alapulnak. Egy bedobott hírt egyre vadabb dolgokkal kiegészítve görgetik tovább: Az 1200 tájáról való Anonymus-krónika Koppányt nem említi. Nagyjából Géza születéséig, s a besenyő Thunuzóba tragikus haláláig tárgyalja a magyar eseményeket. István király nagyobbik legendája24 Koppányt néven nem nevezi, de az „ördög” megnevezés, bizonnyal rá vonatkozik: „De minden jónak ellensége az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög, hogy Krisztus növendékének szent eltökélését rontsa, ellene belső háborúságot támasztott” Szent István kisebbik legendája25 Koppány nevét szintén az „ördöggel” helyettesíti: „Néminemű nemesek,… látván, hogy mit megszoktak, elhagyni kényszeríttetnek, az ördög sugalmazásából, miket a király meghagyott, azokat megvetetették és maguk kedvének szerint való elsőbbeni szokásaikra visszahajlítván lelküket, ellene hadbaszálltak.” A XIII. században, Kun László idejében élt Kézai az események időrendjét keveri. I. István koronázása utánra teszi a Koppány felkelését, holott azt legalább 3 évvel megelőzte. Említi Koppányt (Cupan), de nem szól a házasulási szándékáról: „Szent István királyt tehát megkoronázzák, s ő, miután Koppány vezért megölte s anyai nagybátyját Gyulát feleségével és két fiával Erdélyből Magyarországba hozta…”26 Az 1370 táján íródott Bécsi Képes Krónika azt is tudja, hogy Koppány „… Tar Zerind fia volt és már Szent István király atyja Géza vezér idejében vezérséget viselt; Géza vezér halála után… Szent István király anyját vérfertőző házasságra kívánta, meg akarta ölni Szent Istvánt, hogy vezéri részét a maga hatalma alá hajtsa. Somogyi vezér volt.”27 Az 1486/7-ben íródott Thuróczy-krónika28 szóról szóra ismétli a Képes Krónikát. Újkori példaként megemlítendő, miként áll be a Koppányt gyalázók sorába Toldy (Schedel) Ferencz irodalomtörténész. Az Érdy kódexből idézi Szent István legendáját: „Mikoron szent István királynak atyja Gejsza kimult volna, támada fel ez gonosz kegyetlen herceg (Koppány), akarván István király anyját gonoszság szerént magának venni.” A lábjegyzetben megjegyzi: „E szó: anyját, a codexben hiányzik.”29 S az olvasó ha nem olvassa el a lábjegyzetet, Koppány erkölcstelen, gonosz volta tudatosul benne. A mai hivatalosított történelemtudomány a Képes, a Thuróczy és a későbbi írások nyomán felkapta, és az idegen-ellenes nemzeti felkelés egyik okának tartja, hogy Koppány az uralkodói hatalomért I. István király anyjával vérfertőző házasságra kívánt lépni. A krónikaírók a nemzeti felkelés vezetőjét erkölcstelennek és gyűlöletesnek állították be. Koppány, a magyarság tragikus hőse nem volt sem becstelen, sem erkölcstelen, csak a jogtalanságnak és a kereszténység erőszakos terjesztésének ellenszegülvén végzetszerűen elbukott. S a vesztesre minden időben kígyót-békát kiabáltak. Koppány hibájául róható fel, hogy jellegzetesen magyar módon (talán virtusból) hitte, egyedül is bír az idegen megszállókkal, s nem hívta segítségül a Dunán túlnanról és Erdélyből a többi magyar vezért csapatostul. Így esett a későbbi istváni tisztogatás áldozatául Ajtony, az erdélyi Gyula és a bolgár Keán vezér.30 A magyaroknak e nemzeti jellemvonása nem csupán Koppány idejében, hanem az utána következő években, évszázadokban, a magyar történelemben végestelen végig végzetesnek bizonyult. A magyarság ezredév alatt sem okult ősei tévedéséből, pedig a történelme sugallja: A magyar egyedül nem, idegennel semmiképp sem, de összefogva győzedelmeskedik. Marton Veronika Folyt.köv

11187. Kiváncsifáncsi (2012-06-23 18:09.01)

még egy próba : [link]

elejére ... 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 ... végére

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Kiváncsifáncsi, 2022-12-31 19:10	19706 hsz
bidam	MA, 2020-11-05 22:12	9 hsz
Keresem	Csakanyu, 2018-07-06 19:01	194 hsz
Legjobb jelenetek	Rózsaszállam, 2013-08-10 21:24	8 hsz
Képek és videók a szereplőkről...	Csakanyu, 2013-01-24 13:54	75 hsz
Zeneszerzője és teljes technikai stáblistája	SzRózsa, 2012-03-14 07:19	1 hsz
Kérdések	Rhea Sylvia, 2012-01-13 17:53	149 hsz
A történtek	Csria, 2011-04-11 20:06	3 hsz
kik voltak ...	Hwarangozó Teri, 2011-01-24 16:31	7 hsz

A Silla királyság ékköve adatlap

Eredeti cím: Seonduk yeowang

Évszám: 2009

Rendezte: Geun-hong Kim, Hong Kyun Park

Szereplők: Kil-Kang Ahn, Seong-jo Choi, Tae-woong Eom, Hyun-jung Go, Hee-wung Jang...

További információk

Szereplők fórumai

- Nam-gil Kim - Vélemények

- Tae-woong Eom - Vélemények

- Nam-gil Kim - Filmjeinek elérhetőségei

- Nam-gil Kim - Kérdések

- Yo-won Lee - Vélemények

- Hyun-jung Go - Vélemények

- Seung-hyo Lee - Vélemények