 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
| Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Nyírjuk ki Günthert! - Moziverzum, 03:35 |
| Jurassic World: Világuralom - HBO2, 03:37 |
| Végzetes hazugságok - Paramount Network, 03:40 |
| Veszett vad - Film Café, 03:55 |
| Börtöncsapda - AMC, 04:20 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jess Harnell (61) |
| Piros Ildikó (77) |
| Nick Moran (55) |
| Peter Medak (87) |
| Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| A platform (2019) - Vélemények |
| Lányok Dubajban - Vélemények |
| Az őslakó - Vélemények |
| Városbújócska - Vélemények |
| 2022-es választás |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Leó   |
| Kern András |
Fórum - Herczeg Ferenc - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 6. Find (2024-02-24 11:59.17) |
| 121 év háború.
Zoltán Gábor írása, ami a Műút folyóiratban jelent meg és Herczeg Ferenc szerepét mutatja be a magyar kultúrharcban, de szó esik Bródy Sándorról és Ottlik Gézáról is. "1902-ben a magyar kultúra kettészakadt, és a két oldal között élethalálharc kezdődött... Szokták történelmi nemzetiként, illetve modern polgáriként megnevezni a két tábort." [link] |
| 5. Find (2022-11-20 01:11.13) |
| Ma megnéztem az Újszínházban az Élet kapuja c. előadást, amely Herczeg Ferenc azonos című regényéből lett színpadra állítva. Nem is tudom, hol kezdjem. Az előadás a vidéki gimnazista éveim színházát idézte, ahol irodalom órára alkalmas, tananyag-kiegészítő darabokra jártunk, általában unalmas, rosszul rendezett előadásokat láttunk.
Pedig előítélet mentesen mentem el ma este színházba. Herczegnek olvastam az emlékiratait fiatalként és tetszett is a stílusa. A Bizáncba beleolvastam, de akkoriban nem fogott meg. Az Élet kapujáról már sokat hallottam, hogy Nobel-díjra jelölték érte az írót és mostanában már a nemzeti alaptantervben is szerepel. Bakócz Tamás életének egy fontos momentumához történetet keríteni a 20. század eleji szemmel mindenképp izgalmasan hangzik. A színpadon azonban nem keltek életre a karakterek. Szerintem ez első sorban a rendezés+dramaturgia hibája. Azért voltak színészek, akik próbálkoztak. A haldokló II. Gyula pápát játszó Viczián Ottót tudnám kiemelni, szép beszédével, mértékletes játékával. Nemes Wanda jó a női főszerepben, továbbá Háda János a púpos szerepében játszott még jól, talán még Báhner Pétert említeném Leonardo Da Vinciként. A többiek játéka kevésbé tetszett, sőt, volt, aki taszított. Tordai Teri pl. fogalmam sincs, hogy mit keresett az előadásban cigányasszonyként. Koncz Gábor vélhetően a tekintélye miatt kapott egy rövid, értelmetlen szerepet. A főszereplőt alakító Dörner György sem nyerte el a tetszésem. Sokszor kilépett Bakócz szerepéből és a közönségnek mondogatott oda és ami számomra a legmegdöbbentőbb, hogy a közönségnek ez tetszett. Nem olvastam a könyvet, de az előadás elég egyértelműen épített arra, hogy a 16. században a keresztény egyház nyugati emberei nem ismerik fel a török veszélyt, csak a saját üzleti érdekeiket nézik, míg a magyarok a hazájukat és az egész kereszténységet akarják védelmezni. Ennek érdekében szeretne pápa lenni. Bakócz Tamás és a magyar küldöttség az ördöggel is cimborál, hogy ezt a célt elérjék. Dörner félreérthetetlenül vont párhuzamot az aktuálpolitikával. A többi szereplőre ez talán nem mondható el. Mindenesetre szerintem fárasztó, rosszul szövegezett, lendület nélküli előadás volt és alig vártam, hogy vége legyen (két részletben játszották). Telt házzal indult, félidőben azért szállingóztak el emberek (én is fontolgattam), de inkább csak kértem egy pohár bort a túléléshez. Így is sokan maradtak. Voltak, akik helyeseltek Dörner áthallásos üzeneteire, voltak, akik félálomból fel-felhorkantottak egy egy hangosabb szóra, voltak gimnazisták, akiket szemmel láthatóan egy cseppet sem érdekelt az előadás, volt egy középékorú pár, akik egymás fenekét fogdosták a büfénél, volt középkorú nő, aki szóvátette a ruhatárosnak, hogy minden nagyon jó volt, de azért meztelenkedést mégsem kellett volna mutatni. Volt, aki már a taps közben is Szijjártót dicsérte, voltak Viczián rajongók és Dörner rajongók. Hát, őszintén, elég elveszettnek éreztem magam közöttük. Pedig jártam már ott; a Noszty fiú esetét egész korrekten lehozták annakidején. |
| 4. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-01-15 15:35.06) - (válasz Bordal 3. hozzászólására) |
| Tudom, hogy nem Te, köszönöm a másolatot, mert bőven megérdemel legalább ennyit. |
| 3. Bordal (2011-01-15 15:32.53) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1. hozzászólására) |
| Az írófejedelem titulust mások adták neki, nem én. Kérésednel eleget téve bemásolom ide az írásomat, mert valóban ide való.
"Bocs, de én a Bizánc-ról beszéltem. De ha már itt tartunk, had írjak egy kis értekezést erről a remekműről! Az emberi gyarlóság, képmutatás, hitványság, jellemtelenség ábrázolása egy történelmi esemény segítségével. Herczeg Fernc Bizánc című három felvonásos színpadi drámáját vettem elő, amely könyv formájában is olvasható. A dráma Bizáncban játszódik 1453. május 29-én a császári palotában. Bizánc (Konstantinápoly) ura ezidőtájt XI. Konstantin császár.A várost és a várat II. Mohamed ostromolja 200.000 fős seregével. A harc váltakozó szerencsével folyik, s ennek függvényében változik a kulisszák mögötti "sakkozás" is. Szembesülhetünk az elébb felsorolt negatív emberi tulajdonságokkal. A bűnlajstromban még a felségárulás is szerepel. A legmagasabb pozíciót betöltő előkelőségektől kezdve a város védelmét irányító zsoldos vezéreken át egészen az aljanépig mindenki kimutatja foga fehérjét. Kivétel csak maga Konstantin, a császár. Mohamed fegyveres, szabad elvonulást kínál mind a császárnak, mind hozzá hűséges alattvalóinak, csak a kincseiket kell hátrahagyniok. Az itt maradó nép, ha behódol, megtarthatja vallását, vagyonát, szabadon élhet. (Ez utóbbit be is tartotta Mohamed, a történelem igazolja) Az ultimátumot az agg és bölcs török követ, Lala Kalil tolmácsolja Konstantinnak, aki gőgösen veti fel a kérdést. Konstantin: - Elég! Most erre válaszolj! Hol van annyi gályája a szultánnak, amelyen elférne kivonuló nemzetem? Lala Kalil: - Egy sajka ring a Márvány tengeren. Az elég nagy neked s minden hívednek, tiszteletreméltó Konstantin. Konstantin (megdöbbenve): - Mit beszélsz, pogány? Lala Kalil: - Sok aranyalma csüngött császári fádon. Hogy megeredt a szél, lehulltak mind. Aztán, mint tudjuk, Bizánc még aznap elesett. Elesett a császár is, karddal a kezében, a vár fokán." |
| 2. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-01-15 08:39.55) |
| Bizánc c. történelmi drámáját olvastam, Kék róka -avagy járt-e Cecil a Török utcában c. drámáját láttam Takács Katival a főszerepben. Megcsalatási-féltékenységi dráma, de a nyelvezete kivételes. Láttam az írófejedelemről 1 fényképet a svábhegyi villájában, tényleg "fejedelmi" jelenség volt. |
| 1. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-01-15 08:36.20) |
| A háború után tiltott listán szerepelt ez az Írófejedelem(Bordal után szabadon) |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Find, 2024-02-24 11:59 | 6 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Herczeg Ferenc adatlap |
| Utolsó filmjei: - Don Juan kopaszodik (2019) - A harmadik testőr (1995) - A láp virága (1942) - Gyurkovics fiúk (1940) - Pogányok (1937) |
További információk |
| Filmes fórumok |
| - A láp virága - Vélemények |
| - Pogányok - Keresem |
| - A kék róka (1920) - Keresem |
| - A kék róka (1920) - Vélemények |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu