MegaKrill krill olaj kapszula infók + rendelés

Főoldal

DVD / Blu-ray

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

Deadpool & Rozsomák *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Terminál
- Moziverzum, 08:25

Doc Hollywood
- RTL Három, 08:45

A megbocsátás ideje
- Film4, 08:55

Bajkeverő majom
- M2, 09:15

Elfelejtett idő
- Filmbox Premium, 09:40

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Bob Gunton (79)

Beverly D'Angelo (73)

Sam Waterston (84)

Francois Ozon (57)

Jonny Lee Miller (52)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Húsz óra - Vélemények

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

- Filmes Sámánok Rendje -

Mit hallgatsz most?

Casino (1995) - legjobb idézetek

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Az Ozirisz krónikák

Iain De Caestecker

Fórum - Az otthon túl messze van - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

6. Entersp (2020-04-06 23:16.16)

Ha tíz percbe sűrítik ezt a két órát, akkor is megölt volna az unalom. Iszonyat.
Laura Linney kimért és vonzó, de ezt a filmet senki nem tudja felrántani.
Jöjjön a feledés!

5. Independence (2016-05-27 16:45.03)

- (válasz HMáté33 4. hozzászólására)

Annyira egyet értünk, hogy nagyon...:)

Egyrészt ez valóban s merőben szubjektív, számomra Linney s Gainsbourg egyformán a "vonzó" kategória, mert eltérnek az "elvárt" átlagtól, s mindkettöjükben ott az a kis "titok", mire érdemes rámoccanni...:)

Ráadásképp valóban, bíráljuk a celeb világot - lássuk be, azért ide tartoznak a filmvilág csillagai is - vasalt herével, felfújt cicivel, botoxolt pofival, s közben nem látjuk, hogy az igazi érték ott van kézközelben, a hétköznapi nők, s férfiak jóval többet hordoznak abból, mit érdemes értékelni.
A tehetség nem szépségfüggő, különben, példának okáért Kathy Bates, soha nem rúghatott volna labdába, miközben akkora színésznő, hogy párját ritkítja!

Gyarapodó élettapasztalatom megtanított rá, egy nőben soha nem azt kell keresni, amitől a dőre s felszínes többség szépnek tartja, hanem azt, amitől én annak tartom, persze ezzel nyilván elkanyarodunk a tehetség szintű boncolgatástól, de a mindennpjaink úgysem erről szólnak...

4. HMáté33 (2016-05-27 14:14.23) - (válasz Independence 3. hozzászólására)

Laura Linney szerintem egy kifejezetten bájos arcú színésznő - tessék, valóban ennyire szubjektív dolog ez - de ha nem így gondolnám, akkor is sajnálnám, hogy sokan ez alapján ítélnek meg egy színészt, miközben lépten-nyomon arról megy a sírás, hogy a hollywoodi csillogás milyen művien tökéletes, milyen megtévesztő. egyfelől nem következetes, másfelől egy színész, művész, sportoló stb esetében illene a tehetségre, vagy a befektetett munkára figyelni.

3. Independence (2016-05-27 07:59.20)

James Ivory és Anthony Hopkins együtt, nos ez valamiféle garancia arra, hogy közös munkájuk megtekintése után, elégedett nyelvcsettintéssel fogunk feltápászkodni a vászon elől.

Túlélni Picassót, Szellem a házban, Napok romjai..., beszédes és illusztris lista.
Ez a mozi viszont – bármily szomorú is – nagyszerűen példázza mondást: a kivétel erősíti a szabályt.

Elvben adott különleges atmoszférájú helyszín, egy számunkra egzotikus Dél-amerikai ország: Uruguay, és adott egy izgalmas mikroklimájú apró közösség, mely egy önkezétől elhalálozott író szellemi és érzelmi „hagyatéka”.Mikor ide becsöppen – mint Pilátus a Crédóba - a földrész északibb feléből érkező fiatalember, ki katalizártorként működhetne, megmozgatva a pocsolya csendességű és unalmú status quo-t, mi ezen emberek között kialakult, várnánk a feszültséget, a karakterek kibontakozását, az érzelmek felkorbácsolódását, a pengeéles, szellemes dialógokat..., egyszóval a történet elmozdulását a holtpontról.
E helyett viszont elkezdik habosítani, tupírozni, bodorítani a semmit, a végtelenségig.A történet szinte végig egy tó tükrének lapos simaságához hasonlít, mely szélcsendes időben még apró vízfordrokkal sem töri meg önmaga egyhangúságát.Van egy pillanat, mikor is megérkezik az otthon hagyott – egyébiránt rém ellenszenves – amerikai barátnő, és a lassan álombó szenderülő néző felsikkant, na, majd most, most történni fog valami, beindul a cselekmény, de legalább is veszít lomhaságából, és kezdetét veszi egy intelektuálisabb verbális szócsata, ám csalódni kell.Semmi nem veszi kezdetét, ugyanabban a kitaposott mederben csordogál tovább a történet, oly izgalommal töltve meg a nézőt, melyhez képes rántást kevergetni, valóságos adrenalin bomba.

Ebben a moziban nincs jelentősége, ki miből él, hogy működik a birtok, mennyire hihető a szereplők egzisztenciális háttere, semmittevésük anyagi bázisa, itt a személyes karakterek egymáshoz füzödő viszonyára kéne ráizgulnunk, ettől kéne, hogy mozogjon a sztori, az sem baj, hogy nincs „eseményzuhatag” – itt nem ezt várjuk - puszta „pofázással” is székbe lehet ragasztani a nagyérdeműt, de a forgatókönyv tartalmatlansága, fantázitlansága, üressége elbágyasztja a nézőt, de még a színészeket is.
Mely színészek egyébiránt – csupa nagy név – megteszik, amit lehet! Laura Linney tökéletesen beérett, remek színésznő..., Hopkins meg?
Itt azért álljunk meg egy pillanatra, Hopkins a kiöregedett homoszexuális „bonviván” szerepéből ennél többet nem tudott „kisajtolni”, ennyi volt benne, vagy talán még ennyi sem nagyon, rutinból felmondja szerepét, de még ő sem egy Merlin, hogy a nem létező cilinderből, nem létező kisnyulakat varázsoljon elő!
A filmet még menthetné a hangulat és a vizualitás, hisz mégiscsak egy európai ember számára idegen és egzotikummal teli világba kalauzol minket a rendező, ám itt is felmerül a hiányérzet, vannak megkapóan szép pillanatai az operatőri munkának, és a jellegzetes latin-amerikai feeling is be-bevillan, de az az egyedi, szinte erotikus töltetű fülledtség, mely e helyszínre és az itt élő emberekre olyan jellemző, nem lengi át akkora erővel a mozit, mi ellensúlyozhatná a történetvezetés silányságát.
Számomra az egyetlen pozitívum Charlotte Gainsbourg személye.Bájosan naív, finom, érzékeny, izgalmas és egyben érdekes az a karakter, melyet megjelenít, jóval többet kihozva a szerepből, mint, ami bele lett álmodva.Gondolkodás nélkül őt választottam volna én is, a kétségkívül szebb, csinosabb ám egy kellemtlen modorú hisztérika vonzerejével bíró amerikai barátnő helyett.
Tudom, hogy e film általában elég jó pontszámokat kap a különböző filmes oldalakon, én talán azért is voltam ennyire szigorú – néha tán barokkosan túlzó – a véleményem megfogalmazásában, mert nagyon sokat vártam tőle, és ilyen esetekben az ember, hajlamosabb a kritikus hangvételre...

(Zárójelben jegyzem meg, kedveltem Angelika írásait – kár, hogy már nem látogatja az oldalt -, de nem nagyon vagyok képes felfogni, miként lehet releváns érvként értelmezni egy színésznő megítélésében, hogy szép e, mely esztétikai behatárolás amúgy is szubjektív, és ebben a filmben ennek jelentősége sincs, hisz épp a belső értékek dominálnak a főhős választásakor. )

2. Nyomozo1 (2015-07-24 23:01.53)

Én most néztem meg! Szerintem nem Spoiler ! De nem vagyunk egyformák és igy az izlésünk is külömböző!
Hopkins ebbe a filmben is hozta a maga formáját bár hatalmas szerepe nem volt! Drámai és lirikus a film, aki ezt a műfajt nem szereti miért nézi az ilyen filmeket?? Pedig Hopkinsnak van egy pár ilyen filmje!!

1. Angelika58 (2012-06-03 15:23.00)

Spoiler

Ha volt film, amitől sokat vártam, ez volt az. Ilyen stáblistával az ember azt gondolná, íróstul-rendezőstül-operatőröstül odaszögezi a nézőt a képernyőhöz.És akkor még nem is volt szó a színészekről, Anthony Hopkins, Laura Linley, Charlotte Gainsbourg, nahát...

Hát, nem nahát. Unalmas és érdektelen, logikátlan és lassú, ahol a jellemábrázolás csúcsa a homoszexuális szereplő nyakába lazán kötött kendő.

Egy jelentéktelen író jelentéktelen életrajzát akarja megírni valaki.Ezért Uruguayba utazik, ahol az író öngyilkos lett. Az író igen jól élhetett valami rejtélyes jövedelemből, tekintve, hogy a hatalmas birtokon és házban semmi értelmes munka nem folyik. Ám ott él a báty, az özvegy,a szerető, a homoszexuális báty szeretője meg az öngyilkolt főhősnek a szeretőjétől született kislánya.

A potenciális életrajz-író e tevékenység céljára engedélyt kér a szereplőktől (hogy minek, ki tudja), ezt kitől megkapja, kitől nem. Végül mégis, szintén nem tudni, miért, megkapja mindenkitől.Közben láthat egy Velencéből Uruguay-ba szállított gondolát egy garázsban, örül is neki, mint majom a fülének.

Aztán méhcsípésből adódóan leesik a fáról, beleszeret írói tárgya ex-szeretőjébe, miáltal szakít undok barátnőjével.Visszamegy a szakadó esőben (naná, majd nem akkor!) a birtokra,amit felvirágoztat és boldogan élnek az exszeretővel, amíg meg nem halnak.

Az életrajzról több szó nem esik, az özvegy elköltözik a bátytól kapott családi ékszerek árából (milyen jó, ha kiderül, hogy van jó sok családi ékszer).És nem égeti el a második művet, ami az öngyilkolt férjtől titokban megmaradt, pedig haj, de szeretné elégetni ám.

Ha bárki azt hiszi, amit írtam, egy marhaság, igaza van. A történetnek nincs se füle , se farka, mindenki vagy szenved benne, vagy szeretne szenvedni, vagy már szenvedett, de nyugi, holnap is fog.

Ja, a főhősnek gyönyörű mosolya van, az ember óhatatlanul arra gondol, egyszer elszenvedne vele szívesen egy kicsinyt...

Színészekről szót se ejtsünk, A.Hopkins még csak rutint se használ, nem használ semmit, Laura Linley meg olyan csúnya már, hogy rossz nézni, bár sose volt egy szépség.De még mindig jobban mutat, mint Charlotte.

A film címének semmi köze sincs az eredetihez, sőt, mert az, hogy "A végső állomás" kb. azt jelentené, amiről a film szól. Már ha szól valamiről.

És ismét a szokásos kérdés: aki írta a filmhez a tartalmi ismertetőt, vajon mit látott??