 |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Jóravaló feleség - Viasat Film, 19:00 |
| Az 57-es utas - AMC, 19:20 |
| Parker - Filmbox Premium, 20:00 |
| Gyilkos sütik: Gyilkosság a pékségben - Film4, 20:00 |
| Ha eljön Joe Black - Cinemax, 20:01 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jena Malone (40) |
| Goldie Hawn (79) |
| Jimmi Simpson (49) |
| Cherry Jones (68) |
| Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Örömködő topik - közkívánatra! |
| Kölyköd voltam - Vélemények |
| Filmlánc |
| Szólánc igékkel |
| Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Az aranybirodalom bukása  |
Trill Beatrix  |
Fórum - Festői titkok - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 1. Independence (2016-07-23 10:14.17) |
| A művészettörténet, illetve műelemzés – bár e fórum miről szól, ha nem erről, hisz a film is egy „mű”, vagyis kéne szólnia, ách hagyjuk ..., helyette Arturo eszementségei, de most tényleg, ő itt miért eltűrendő?, s szóláncozás, - sokak számára elvont, túlmagyarázott, beleláttatott vélemények tanult sémák szerinti rendszerezése.Mi divatos dícsérjük, mi bele illik a tankönyvi axiómák mások által felállított „szent grál” struktúrájába, azt a szerint értelmezzük, mi nem, azt meg nem értjük.Mit divatosan okos „mások” ellentmondást nem tűrően lefektetnek, kiket elismer a szakma, vagy a massza, annak véleménye sarokpont, s sarokpont akkor is, ha évszázadok múltán érkezik a megkésett ájulat.Hiretelen a felismerés, s utána az ömlengő sorozatos szellemi orgazmus.
Illetve ugye, épp ellenkezőleg – lásd idiótán öntetszelgő médiasztár Puzsért, ki legtöbbször úgy fest, mint ki be van állva, mint a gerely, s még önmagától is elhatárolódik, hogy fényezze különállóságát. Sokakat, kik bírnak némi íráskészséggel, szókincsük meghaladja az épp aktuális kormányszóvívőét, szorgalmuk betereli a felsőoktatásba, megtanulják – szó szerint – a mások által bepozicionált alapvetéseket, máris ontják magukból az álbölcsességet – nem saját gondolat, megtanulják, miről, mikor, mit... hisz elvárja beszűkűlt látásmódú „professzoruk” - miközben, nem képesek megkülönböztetni egy műanyag virág álságosságát, egy búzemezőn spontán szárnak szökkenő pipacs természetes szépségétől. Semmi bajom az eredetit meglátó, felismerő, nyitott gondolkodású, a tömegek számára is értelmezhető megfogalmazásokat papírra vető véleményformálókkal – hasznosak, szükség van útmutatásaikra - s igenis léteznek tanulható kritériumok, mik abszolút objektív mód képesek besorolni, beárazni egy művet, van mi nyilvánvaló, nem vita tárgya, legfeljebb az egyéni ízlés sorolhatja hátrébb egy saját rangsorban s szeretni nem kell, de nem elismerni, ostoba vakság, s szellemi rövidlátás! Sokan hivatkoznak itt – s másutt - , hogy ízlések és pofonok, no, ez a legbugyutább intellektuális provincialitás s gusztusközhely, mi valaha leíródott, s részévé vált a köztudatnak.Erre építeni, oly mély tartalommal bír, mintha Pákót, vagy Uhrin Benedeket magasztalnánk, mert Bözsi néni örömmel ropta rájuk a helyi kulturban... Jean-Antoine Watteau „Egyik leghíresebb festménye a Gilles (a bohóc). Az 1717-ben készült melankolikus kép alkotásakor a festő már régen szenvedett betegségétől. A bohóc félmosolya azt a félelemmel teli létezést ábrázolja, mellyel Watteaunak is együtt kellett élnie romló egészségügyi állapota kapcsán. A keserédes hangulat körbelengi a képet, melynek központjában a társadalom kivetettje, a bohóc áll. Az ecsetkezelés annyira tökéletes, hogy Gilles ruhájának selymes tapintása már-már érezhető. A festmény sokáig nem talált gazdára, majd a XIX. század közepén vásárolták meg 150 frankért. „ Ki nem ismeri e képet?Legalább gimis művtöri órán, biztos előkerül, s bár Watteau elismert festő volt, jellemző tán, hogy a klasszicizmus puritán ókoriságba visszrévedő látásmódja – ez így nyilván támadható, szokás szerint szándékkal sarkítok - a rokokó egyik legelismertebb francia festőjének remekművét, kis híján elfeledetté tette – s tán itt már érthető felvezetésem tartalmi lényege, már akinek, s már aki időt szánt rá, hogy elolvassa. S innentől már a téma e mozi, hisz nem egyetemi katedrán ülünk, de a filmhez szervesen kapcsolódik, miről eddig ugattam. Kritikus általi vélemény, hogy francia válasz e mozi a „Da Vinci-kódra”, nem az, hála az égnek, annyira más, hogy másabb már nem is lehetne!Sokan köveznek majd, nem vagyok Brown fan, ellenben ez itt nem is az ő rajongói klubja, hát had ócsároljam azt a túlhajszoltan misztifikált, álságosan spirituális hype-ot, mi e regény körül kialakult, s had rongáljam a regényből készült alsó hangon is vérciki mozi nívóját, mit tán Brown is szégyell, csak szégyenét valószínű izomból felülírja a zöldhasú, elnökképmásokkal díszitett papírdarabok számolásának középszerűen lélekemelő pillanatainak felszínes szépsége.Van az a pénz, no, miből jacht, szuper ingatlanok, csoda kocsik, média hírnév s jelenlét, gyönyörű fiatal puncik s egyebek, emberből vagyunk!Brown regénye s mozija pont az az ócskán „lélekre” ható, hazugan s zsírosan sejtelmes áltörténelmi rege, mitől bennem ébred a hányinger... Ez itt, nagyon különutas cucc, tipikusan európai film, letisztult, értelmünkre ható, nem érzelmeinkre, a „nagytitok”, nem oly nagy, mit Jézus életéből merithetnénk, nincs roppant mód csűrcsavaros életrajz formálás, ellenben van szerethetően logikus történetvezetés – mi mindent szóról-szóra, s hihetó mód megmagyaráz – vannak élő karakterek, emberi motivációk – féltékenység az életét e témára áldozó tanár részéről – van hihetően fanatikus kutatási vágy, s van egy Sylivie Testud, ki lehet nem szép, nem csinos, szürke, tömegbe olvadó..., csak épp nagyszerű színésznő, ki nem adta el magát kilóra, mint honfitársnője! S van egy érdekes, érdekfeszítő film, melyenk témája bájosan hamis, ám erre a sztorira mondjuk, ha nem igaz..., hát akkor is jó! |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Independence, 2016-07-23 10:14 | 1 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| Festői titkok adatlap |
| Eredeti cím: Ce que mes yex ont vu |
| Évszám: 2007 |
| Rendezte: Laurent de Bartillat |
| Szereplők: Sylvie Testud, Jean-Pierre Marielle, James Thiérrée, Agathe Dronne, Christiane Millet... |
További információk |
| Szereplők fórumai |
| - Jean-Pierre Marielle - Vélemények |
| - Sylvie Testud - Vélemények |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu