Egyszer nézős film, ami felnyitná a szemeket, de arra más nincs esély. A világ végleg elcsesződött, é senkit sem érdekel, főleg nem azokat, akik a zsebüket tömik, míg mások meghalnak.

Megérte megnézni, legalább pár percre elgondolkodunk milyen világban élünk, és mit hajszolunk, míg mások éheznek.

2. VAL P (2019-12-19 21:25.19)

„Az emberek tegnap még azt sem tudták, mi az a WTO. Ma pedig… ha-ha-ha… Azt ma sem tudják, hogy mi az a WTO, de legalább annyit tudnak, hogy utálni kell.”

Az 1995. január 1-jétől működő Kereskedelmi Világszervezet aktuális kongresszusi helyszínén, Seattle-ben nagyarányú, békés tüntetésre készülődtek 20 éve, 1999 decemberének elején. Szemünk előtt mintha valami elborult sci-fi kockái peregnének, melyben két, érvényesülni kizárólag homlokegyenest más életfeltételek mellett képes faj küzdelmét figyelhetjük meg.
A merkantilizmus a hatalomba ágyazódva süketté és vakká válik mindenre, ami nem táplálja a nyereség(vágy) tüzét. E szemlélet kőlelkű, kis gömböcként dagadó betétkönyvű inkvizítorai ellen és oldalán felsorakozó hétköznapi emberek sorsát, világlátását érezte missziójának mozgóképek segítségével tolmácsolni a ’Seattle öt napja’ alkotói stábja. És az állást nem foglaló semlegesekét, akik hihetnek a kívülállóságukban – amíg konkrétan nem az ő hátukon csattan az ostor, csuklójukon a bilincs. Megrázó jelenetek (nyilván a néző vérmérsékletétől függően) – a rohamrendőr és Ella találkozása; Dr. Maric és Abasi tehetetlen, önmagába olvadó vergődése a konferencián; vagy amikor fény derül az agresszív anarchisták vezéralakjának a kilétére… stb. stb.

Bár egy szalonprovokatív opus csupán egy mindannyiunk vérét nyíltan szipolyozó szervezetről, s annak módszereiről; én kedvelem.

1. Pocsarov (2017-10-29 15:34.05)

Kitűnő film, amely felhívja a figyelmet, mi és hogyan zajlott, 1999-ben Seattle-ben abban az öt napban. Felidézi az események hangulatát, résztvevőit - a tiltakozó csoportot, az utcai zsarukat és parancsnokaikat Woody Harrelson (Dale rendőr), a város tisztviselőit Ray Liotta (Jim Tobin polgármester), a híradósokat és az ártatlan jelenlévőket Charlize Theron (Ella az állapotos kismama) személyében.

Kérdés: Ki tudott pozitív eredményt felmutatni ében a negatív végkimenetelű történetben…

Stuart Townsend (forgatókönyvíró, producer, elsőfilmes rendező) filmje nem dokumentumfilm, de a témát tisztességesen prezentálja nem a szenzációhajhászás a célja, inkább a történet az emberek széles rétegéhez való eljuttatás. Ezt szolgálja a sztárokkal teletűzdelt szereplőgárda is, akik kitűnően hozták a karaktereiket.

Mindenki, aki azt szeretné, hogy ez a világ valóban jobb hely legyen, feltétlenül fontos ezt a filmet megnéznie és elgondolkozni a megtörténteken: radikalizmus… vagy előre látó reform… a jobb megoldás.